Reagálva a piac visszaesésére ennél a magyar cégcsoportnál az ezer fő körüli létszámot maximálisan törekednek megtartani - a termelékenységnek, a technológiai fejlesztéseknek és a digitalizációnak köszönhetően. Az erdélyi kötődésű Bayer Constructnak emellett arra is van ereje, hogy Székelyföld sorsát döntően befolyásoló fejlesztéseket végezzen.
A koronavírus okozta gazdasági helyzet kezeléséről beszélgettünk a magyar építőiparban egyre jelentősebb szerepet betöltő Bayer Construct tulajdonosaival. Ahogy azt két korábbi interjúban bemutattuk, Balázs Attila a cégcsoport elnök-vezérigazgatójaként, míg Sokorai István az ingatlanfejlesztő Bayer Property vezérigazgatójaként tölti be szerepét a hazai palettán egyedülálló modellt felépített társaságban.
„A jelenlegi helyzetben érdemes átgondolni, hogy a vírus okozta visszaesésből milyen eszközökkel lehet kikapaszkodni” – adta meg a beszélgetés irányát Balázs Attila. Hozzátette, a számok alapján az építőipar az irodapiacon hatalmas visszaeséssel számolhat idén a megrendelések terén, míg a hotelek esetében a megrendelések átmenetileg minimálisak lesznek. „Ezt a folyamatot a lakásépítések tudják csak kompenzálni az ingatlanfejlesztésben. Ebből a szempontból a kormány által a napokban elfogadott program jó megoldást hozhat a barnamezős övezetekben újra 5 százalékosra csökkentett lakásáfával és az NHP Hajrá hitel konstrukcióval.”
„Ugyanakkor fontos tényező számunkra és az ágazat számára, hogy az ingatlanpiacon jelenleg egy-két hónap leforgása alatt, csak áron alul lehet kivitelezni, mégpedig annyira áron alul, hogy az már a csődbe vezetne.” Mindezt azzal egészíti ki, hogy az ingatlanpiacon ugyanez volt a tendencia 2008-ban is, de bíznak abban, hogy a fent említett kormányzati beavatkozással ez nem ismétlődik meg.
Az elnök-vezérigazgató szerint a gondot az okozza, hogy a piaci szereplők nem egyformán érdekeltek a jelenlegi helyzetben. „Jelen állapotban a technológia és a digitalizáció hiányában az építőipar árai ugyanolyan magasak, mint a nyugati országokban, mivel a hatékonyságunk alacsony. Nincs meg a hosszútávú kiszámíthatóság, a vállalkozók nagy része nem mer fejleszteni, ezáltal rossz a hatékonyság, és ez magával vonja a magas kivitelezői árakat is. Ez a tendencia okozza azt, hogy hosszú távon nem lesznek erős és hatékony kivitelező cégek. Emellett nem tudják megfizetni a nyugatihoz hasonló bérköltséget a jól képzett szakembereknek, akik emiatt újból elindulnak már most a nyugati országokba, mivel ott folyamatosan nagy a szakemberhiány és a magyarországi bérek dupláját is megkereshetik."
Hozzátette, a Bayer Construct cégcsoportja mindent megtesz annak érdekében, hogy a legmagasabb hatékonyságot elérje, ezért minden erőforrását a technológiai fejlesztésekre és a digitalizációra fordítja. "Ezáltal szeretnénk biztosítani rövid időn belül a nyugati bérszínvonalat a jól képzett szakembergárda itthon tartására, és hogy hazahozzuk a kiváló szakembereket a nyugati országokból."
Az elnök-vezérigazgató hozzáteszi,
minél több ilyen magyar cégre van szükség ahhoz, hogy ilyen helyzetben kisebb legyen a gazdasági visszaesés és a ciklikusság okozta ingadozások csökkenjenek.
Sokorai István mindezt egy múltbéli példával egészítette ki: „A legutóbbi válság éveiben az ingatlanfejlesztők semmilyen erőfeszítést nem tettek, hogy szinten tartsák az ingatlanfejlesztést, és ezáltal itthon tartsák az értékes munkaerőt.
Amikor aztán véget ért a recesszió, ráléptek a gázpedálra, hogy aztán a válság során kialakult munkaerőhiányban jóval nagyobb költségekkel és jóval kisebb hatékonysággal bonyolítsák le a projektek tömkelegét.”
Mindkét vezető szavaiból az vonható le, hogy hosszabb távon a fejlesztőknek is érdeke az állandóság – kérdésre válaszolva ezt a véleményüket meg is erősítik.
Sokorai István leszögezi, hogy a Bayer Construct cégcsoportja, azzal hogy lefedi a teljes vertikumot az ingatlanfejlesztéstől a kivitelezésig, megoldja a fent leírt ciklikusság problémáját. „Egy állandó keresletet és kínálatot alapoztunk meg az elmúlt évek eredményeivel. Ez pedig azt jelenti, hogy a mostani válságban is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kivitelezési és fejlesztési kapacitásainkat fentartsuk.”
Hozzáteszi, az általános gazdasági visszaesés közepette a cégcsoport ezer fő körüli létszáma megmarad, akárcsak a termelékenysége, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően.
„Úgy gondolom, ez egy fantasztikus módja annak, hogy törvényesen leadózott, jól fizető, hosszú távú és magas minőségű munkavégzést lehetővé tevő munkahelyek legyenek az országban”
– fogalmaz Sokorai István.
Szavait Balázs Attila is megerősíti: „Szeretnénk, ha ez a működés példaértékű lenne a magyar piacon, mert ezáltal egyesül a fejlesztői és a kivitelezői érdek, és folyamatosan jó minőségű ingatlan kerül a piacra, jó szakemberek által. Mindezek által egy olyan üzenetünk is van a magyar kivitelezők felé, hogy ideje saját kezükbe venni a sorsukat.”
Kérdésre válaszolva elmondja, a minta átvétele nem számít elrugaszkodott ötletnek, miután kicsiben egy kisebb kapacitásokkal és gyengébb finanszírozási háttérrel bíró vállalat is el tudja kezdeni. „Maga a gondolat a lényeg. Mi is már 2007-ben belevágtunk az ilyen jellegű fejlesztésekbe.”
Sokorai István hangsúlyozza, mindez a vevőknek sem mindegy, hiszen ők az ingatlanpiaci termékek felhasználói. „Ha bizonyos időközönként a fejlesztők teljesen leállnak, akkor ezen időszakokban gyakorlatilag nincs elérhető termék a piacon. Ez öngerjesztő folyamat, mert azzal, hogy a fejlesztő elkönyveli, nincs pénz a vevőknél a lakásokra, végül tényleg nem lesz kereslet. Ráadásul amikor ennek az időszaknak vége, akkor hirtelen egyszerre kezd el mindenki építeni, és irreálisan magasak lesznek az árak, miközben a belépő szerencselovagok miatt jelentősen visszaesik a minőség.”
Hozzáteszi, a lakásokon utólag kiütköző hibákat nincs kinn behajtani, miután sok esetben olyan projektcégek állnak a fejlesztések mögött, amelyek aztán eltűnnek. Ugyanezt erősíti meg Balázs Attila:
„A vevőnek a legnagyobb biztonságot az adja, ha olyan cégtől vásárol lakásokat, amely itt fejleszt, itt épít és itt is marad hosszú távon.
Sokorai István ezzel egészíti ki: „Ebben az ágazatban is igaz, hogy a legjobban azzal tudjuk támogatni egymást, ha magyar termékeket és magyar szolgáltatást vásárolunk.”
A Bayer Property vezérigazgatója rámutat, ott tartanak, hogy immár minden stádiumban levő ingatlanfejlesztésük van. „Van, ahol még az előkészítés zajlik, de van, ahol már gomba sebességével nő ki az épület a földből. Az összes stádium lefedése fontos az állandóság szempontjából, mert amit jövőre átadsz, azt most építed, tavaly tervezted, továbbá fejlesztési szempontból tavalyelőtt vásároltad hozzá az ingatlant.”
Balázs Attila hozzáteszi, fontos tény, hogy a koronavírus okozta helyzetben is tovább tudták vinni a projektjeiket. Bár mind a logisztika, mind a munkaerő terén voltak komoly nehézségek, ezeket sikerült kezelniük. Sőt, a lakáspiacon immár további termékfejlesztési ötleteken dolgoznak, ezek eredményét pár hónapon belül mutatják be. „Ez megint egy olyan csomag lesz, amely a magyar piacon jelenleg hiányzó folytonossághoz járul hozzá.”
A Bayer Construct cégcsoportja sok esetben már építési engedéllyel bíró tulajdonostól vásárol ingatlant. Ezek során több ilyen tulajdonos megpróbál valamekkora százalékban belépni a projektbe: „Ez azt jelenti, hogy érzik rajtunk a potenciált, mellyel meg is fogjuk csinálni a fejlesztést és nem tűnünk el” – mutat rá Sokorai István. „Hogy ilyen vonzóak vagyunk partnerként, az komoly visszaigazolás a piactól, hogy jó az elképzelésünk.” Szavaiból kiderül, ilyen jellegű együttműködésből hamarosan új projektek fognak elindulni.
A folytonosságot a két vezető szerint az is megerősíti, ha a nagyvállalatok saját létszámot tartanak az alvállalkozók helyett. „Ha jön a recesszió az alvállakozókat könnyű elengedni és hagyni, hogy tönkre menjenek. Ezzel szemben egy nagy létszámmal dolgozó cég jobban ragaszkodik az embereihez” – mutat rá Balázs Attila.
Sokorai István hozzáfűzi, az ilyen helyzetekben értékelődik fel az állam szerepe, amely ilyenkor is le tudja kötni az építőipar kapacitásait a megrendeléseivel, ahogy azt a nyugati országok példái is mutatják.
„Ugyanakkor mi nem ezt az utat járjuk, a mi modellünknek tisztán a piacon is meg kell állnia a helyét.”
Balázs Attila ennek ellenére a Bayer Construct szempontjából is fontosnak tartja az állam szerepét, miután a szabályozási környezettel tudja segíteni az ilyen irányú stratégiát is.
A vezetők hozzáteszik, a magyar állam részéről mind a szabályozást, mind a lakosságot támogató otthonteremtő eszközöket, mind a nemrég beindított programokat tekintve érzékelik a segítő szándékot.
További kulcsterületet képez a jelen helyzetben a finanszírozás, melyben Sokorai István kedvezőtlen fordulatot érzékel. „A külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok az utóbbi időben már lazább feltételekkel is támogattak lakásépítést, például jóval kevesebb előértékesítést kérve. A vírus kibontakozása óta azonban újra megjelentek a nehezítő tényezők, holott most éppen a pénzbőségre lenne szükség ahhoz, hogy a válság ne gyűrűzzön negatív irányba. Jó lenne valamilyen szabályozás arra, hogy a bátrabb finanszírozás felé lépjenek.”
Balázs Attila hozzáteszi, a magyar tulajdonú vagy a magyar állami tulajdonban lévő bankok ellensúlyozzák ezt. „A magyar államnak ez is egy jelentős eszköze lehet, ha valamilyen szintű pénzbőséget fenntart vagy fenntartat. Ennek egyik jó példája a Növekedési Hitelprogram (NHP).”
Balázs Attila emlékeztet, a cégcsoportjuk jelenleg ott tart, hogy belátható időn belül lényegesen magasabb minőségű épületeket fog kivitelezni, miközben a felére csökkenti a kivitelezések időtartamát. Ennek a hátterét a tervezéstől a gyártáson át a kivitelezésig saját cégekkel lefedett teljes vertikum adja, melyet ebben az interjúban mutattunk be.
„Ha most zajló kapacitásfejlesztő beruházásaink sikerrel zárulnak, akkor nem leszünk egyik nyugati építőipari cégtől sem elmaradva a technológia terén.”
Sokorai István hozzáteszi, ehhez a szinthez a szakképzett magyar munkaerőre is szükség lesz, melynek jelentős része nyugaton dolgozik. „Emiatt fontos eredmény, hogy a cégcsoport több cégéhez is folyamatosan térnek haza magyarok, mind a szellemi, mind a fizikai állományt tekintve.
Akiket mi hazahozunk, azokat meg is tartjuk.”
Felhívja rá a figyelmet, a folyamat a makrogazdaság szintjén is beindult: tavaly volt az első olyan év, amikor többen tértek haza, mint ahányan elmentek. „Most kell megakadályozni, hogy a lejtmenet visszafordítsa a folyamatot” – figyelmeztet Sokorai István.
Az interjú végén az elnök-vezérigazgató külön kitér a cégcsoport erdélyi beruházásaira, melyeket egy tudatos szerepvállalás alapoz meg.
„Székelyföldön egy átfogó koncepciót valósítunk meg, ennek keretében a régió adottságaihoz méltó munkahelyteremtő, mezőgazdasági nagyberuházások valósulnak meg”
– mutat rá Balázs Attila. A gyergyóremetei születésű vezető úgy fogalmaz, a régió gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából sorsfordító projektek indulnak be.
Jelenleg két élelmiszeripari nagyberuházás zajlik Gyergyóremetén, az egyikben a helyi tejporgyár újul meg. „Egy csúcstechnológiás fejlesztés keretében magas minőségű bio csecsemőtápszer előállításán lesz a fókusz.” A másik projektben liofilizáló üzem épül: ebben erdei gyümölcs és gomba feldolgozás valósul majd meg egy csúcstechnológiás, úgynevezett fagyasztva szárító eljárással.
A vezető hozzáteszi, mindezekkel párhuzamosan több fejlesztés is zajlik, az egyikben egy ötcsillagos erdei gyógyszálló és wellness szálloda épül fel Gyergyóremetén. „Szintén a Bayer Construct vállalatcsoport tulajdonosi köréhez kapcsolódóan valósul meg ugyanitt egy új jégcsarnok a gyergyói jégkorong utánpótlása számára.”
Balázs Attila hangsúlyozza, a felsorolt beruházások egy többségében magyarlakta régióban valósulnak meg, munkahelyeket teremtve és javítva az életszínvonalt. „A több száz család megélhetését biztosító projektek növelik a régió megtartó erejét, perspektívát jelentve helyben mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásból boldogulni kívánók számára” – teszi hozzá.
A beruházásokat a Bayer Construct vállalatcsoport valósítja meg. A mezőgazdasági, élelmiszeripari fejlesztések projektcégei a magyarországi székhelyű Plazmontech Kft. és a Batlas Holding Kft. fióktelepei.
Hegedűs Gergely
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.