A szorgalmas, folyamatos és precíz munka az egyetlen hosszú távon működő megoldás az ágazatban a szeptemberi Hónap Mérnöke szerint, aki viszont ugyanilyen fontosnak tartja, hogy időként ki kell lépni a mókuskerékből. A Népligetben épülő kézi-Eb-csarnok izgalmas kihívásait és az idei válság tisztító erejét is részletesen kifejti olvasóinknak az OKM Kft. fiatal műszaki igazgatója.
Jani Jánost már volt szerencsénk bemutatni a Market-csoportba tartozó OKM Kft. műszaki igazgatójaként. A fiatal mérnök akkor a pályájáról beszélt, melyen öt év alatt sikerült az ország legnagyobb projektjein dolgozó vállalatban kulcsszerepbe jutnia.
Ezúttal a Hónap Mérnökeként beszélgettünk vele, bemutatva az egyre nagyobb teljesítmények hátterét, megvilágítva a cég névváltozása mögötti fiatalos brandet, és megvizsgálva a jelenlegi ágazati helyzetre adott válaszokat.
A Csongrád megyei Ferenczszállásról származó mérnök örömmel számolt be arról, hogy a korábbi interjújára a család és a munkatársak körén túl még korábbi partnercégek is reagáltak. „Olyan személyektől is jött hívás vagy sms, akikkel már négy-öt éve nem vagyunk munkakapcsolatban, ezek az őszinte reakciók nagyon jól estek. Ráadásul a munkánkat is segítették, hiszen volt például olyan potenciális alvállalkozó, aki a cikkre hivatkozva keresett meg.”
Az interjú pozitív hatása arra is rámutat, hogy az építőiparban időnként igenis meg kell állni, és időt kell szánni a kommunikációra, legalább egymás közt. „A nagy hajtás közben ez az a terület, amire általában a legkevesebb időt fordítjuk. Emiatt szoktam hangsúlyozni a kollégáknak, hogy ha elkészül egy nagy projekt, akkor legalább egy lélegzetvételnyi időre, egy kisebb összejövetelre álljunk meg.
Egy pár doboz sör vagy egy bográcsozás közben élvezzük ki a sikert, mert egy projekt vége felé általában már nyakig benne vagyunk a következőben, így könnyen átválthat a munkánk egy végeláthatatlan rohanásba.”
Az interjú hatása abban is tetten érthető, hogy voltak olyan új jelentkezők – köztük pályakezdők is – az OKM Kft.-nél, akik erre hivatkozva adták be a pályázatukat vagy pozitív példaként említették meg az állásinterjúk során. „Itt azt is el kell mondani, hogy ezt az időszakot jelentősen meghatározta a járvány első hulláma, de mi elmondhatjuk, hogy emiatt se létszámstopra, se elbocsátásra nem kényszerültünk, sőt még bővültünk is.”
Ahogy az előző cikkünkből is kiderült, Jani János első igazán nagy projektje a BudaPart, melyben 2016 óta dolgozik, ekkor előkészítő mérnökből projektvezető. Ezután egyre több hasonló léptékű beruházásban kapott szerepet – többek közt a népligeti kézilabdacsarnok, a komáromi akkumulátorgyár vagy a MOL Campus fejlesztésében. A fiatal szakembert 2019-ben nevezték ki műszaki igazgatónak, így a pár évvel ezelőttihez képest jóval nagyobb projekteken, jóval nagyobb döntési jogkörrel és felelősséggel dolgozik.
Összességében nem érzi ezt akkora ugrásnak, mint amit kezdőként kellett végrehajtania ahhoz, hogy az első sikeres projektjét véghez vigye. „Ennek elsősorban az az oka, hogy egy nagyon jó csapat dolgozik velem a különböző építési területeken, melyben feltétlen a bizalom egymás között. Fontos, hogy egy jól kialakult hierarchikus rendszer van, amit bárki fejleszthet a gondolataival.” Hozzáteszi, a felelősség és a teljesítménykényszer természetesen adott, de mindez nem nehezedik annyira a vállára, hogy azt a munka után ne tudná letenni általában, a legtöbb esetben.
Hangsúlyozza, a két-háromszor nagyobb projektek nem jelenthetik azt, hogy kétszer-háromszor többet kell dolgozni.
„Ehhez elengedhetetlen volt, hogy tudjam delegálni a korábban általam vitt részleteket, aminek viszont a bizalom és a pontos teljesítés az alapja.
Hogy immár több olyan szintű projektet sikeresen viszünk párhuzamosan, mint a BudaPart, jelzi, hogy jól működik a rendszer.” Számos olyan dolog van, amit ki tudott adni a kezéből, egy-egy projektben, hogy az energiáit a nagyobb volumenű döntésekre koncentrálhassa: „Például egy értéke vagy jellege miatt különleges beszerzésre, egy alvállalkozó kiválasztására, vagy egy áralkura.”
Hozzáteszi, a szakma mellett legalább ilyen fontos az emóciókra figyelni: „Időnként szükség van egy-egy apró visszajelzésre a kollégák számára, megértésre egy adott helyzetben, ezek rengeteget tudnak lendíteni a teljesítményen, figyelek a munkatársaimra.”
Miután a különböző projektek csapatainak kialakításáról az ügyvezető helyettessel együtt ő is dönt, fontos terület számára az új munkatársak felvétele. „Épp a minap mondtam el azt a szempontot az egyik HR-es kérdésnél, hogy igazoljunk posztra, akárcsak a fociban. Vagyis már a felvétel előtt határozzuk meg pontosabban, hogy milyen kvalitású emberre van szükségünk.”
További szempont egy projektteam felépítésénél, hogy legyenek benne egymást jól ismerő, rutinos kollégák is. „Vannak például olyan mérnökök, akiknek megvan a kedvenc brigádjuk. Olyan kölcsönös bizalomra építenek, ami biztosítja, hogy ha egy nap alatt például le kell fektetni 30 méternyi csövet, akkor ennek teljesüléséhez nem kell folyton ellenőrizni a munkásokat és az építésvezető tud egyéb kötelességeivel is foglalkozni.”
Jani János úgy fogalmaz, ezeket a bizalmi kapcsolatokat érdemes kihasználni egy-egy csapat felépítésekor. Ugyanakkor új embereket is mindig beépítenek és a szükséges szintű cserélődésre is figyelnek. „Ha például egy projekt előkészítő mérnök három, négyféle projektvezetővel is dolgozik egy évben, az biztosítja, hogy a bevált metódusok, megoldások elterjedjenek a cégnél, növelve a hatékonyságot.”
A Hónap Mérnöke komoly pályát járt be ahhoz, hogy betöltse ezt a szerepet. Ehhez saját magát is folyamatosan fejlesztenie kell, az önismeretére alapozva. „Az egyik fontos tulajdonság a lényeglátás, ami nagyon kell egy projekt gördülékeny haladásához és az elaprózódás elkerüléséhez.
Minden folyamatban szükséges a hangsúlyok megfelelő beállítása: amikor hirtelen egyszerre kerül elénk számos dolog, akkor ne az impulzusok vagy az érzelmek vezéreljék az embert, hanem a már korábban felállított fontossági sorrend.
Ebben úgy érzem, tudtam fejlődni, de őszintén szólva még nem értem a végére.”
A fejlődés másik elemét maguk a projektek generálják. „A szakmai tapasztalat is folyamatosan gazdagodik, hiszen az építőiparban még egy kapubejáró méretű beruházásban is előfordulhatnak új elemek, amivel még nem találkoztunk, és amiket el kell sajátítani. Itt nem csupán a klasszikus mérnöki tudásra gondolok.”
Az OKM Kft. jövőjére tekintve ugyanígy fontosnak tartja a folyamatos fejlődést, de ez nem feltétlenül jár állandó jelentős növekedéssel. „Nem is feltétlenül egészséges dolog minden évben forgalmat duplázni, mert úgy tudnak csiszolódni a metódusok, rögzülni a jól bevált stratégiák és mélyülni az emberi kapcsolatok, ha van egy bizonyos szintű állandóság.”
A pár éves jövőképének a része, hogy a társaság folyamatai még hatékonyabbá válnak, illetve a közelmúltban felvett munkatársak szintet ugranak. „Meglesz számukra az előrelépési lehetőség. Most is vannak ugyanis nálam olyan feladatok, melyeket jól betanított, sikerorientált, agilis kollégák képesek lesznek majd megoldani. Ez lehetővé teszi a hierarchia szélesítését.”
Hozzáteszi, mindezt folyamatosan segíti a modernizálódás és automatizálás. „Elég arra gondolni, hogy térkövező gépeket alkalmazunk vagy arra, hogy már 8-10 3D-s lézervezérelt dózerünk van az ágyazatok készítésére, melyekben lehet, hogy pár éven belül már gépkezelő szerepe és feladata is átalakul.”
Ezt a modernizálást maguk az egyre nagyobb méretű projektek is gyorsítják. „A BMW földmunkája akkora méretű feladat volt, hogy jó pár saját eszköz beszerzését kitermelte. A hatékonyság növelését a logisztika fejlesztése is segíti, aminek megfelelő szervezésén ma már egy külön csapat dolgozik.”
A fentiekből az olvasható le, hogy az OKM Kft. jól élt a magyar építőipar éveken át tartó páratlan növekedésével, ami jelentős piacbővítési lehetőséget kínált minden szereplőnek. Kérdés, hogy látja a mérnök ugyanezt az ágazat szintjén.
„Úgy látom, hogy tavaly őszig egy őrült tempót diktált az iparág, ez olyan mértékű létszámnövekedést követelt meg, amit már nem lehetett tovább fokozni. Ezt sorsszerűen állította meg a mostani visszaesés, mert ennek a folyamatnak valahogy véget kellett érnie.”
Jani János egyet ért azzal, hogy az elmúlt időszakban mindenki megkapta a lehetőséget arra, hogy megvalósítsa az álmait. „Akár egy kis faluban élő szakmunkásokból és segédmunkásokból álló csapat számára is esély nyílt, hogy önállóan feladatot vállaljon és fejlődjön. Azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel, a csökkenő megrendelések idején is fennmaradnak a szitán.”
Miután a cég számos alvállalkozót foglalkoztat, a vezető jól belelát a kisebb vállalatok világába és úgy véli, mind emberileg, mind szakmailag „levizsgáztatta” őket ez az időszak. „Voltak, akik a nagy boom ellenére is hűségesek maradtak hozzánk, és a nagyobb nyereséggel kecsegtető projektekért - melyekről aztán sokszor kiderült, hogy nem is olyan kedvezőek – sem hagytak cserben. Természetesen velük mi is ugyanígy viselkedtünk, és a legfelsőbb vezetés nem egyszer támogató döntésekkel, akár előleggel, akár gyorsabb kifizetéssel segítette őket. Akik becsületesen, szorgalmasan és partnerként vitték ezt az időszakot, nem engedtük el a kezüket.”
Az ágazat szintjén a mostani időszakot egy tisztulásnak tekinti.
„Azok a cégek, akik nem megfelelő szakmai szinten teljesítettek, illetve inkorrekten viselkedtek, el is tűntek ezzel a tavaszi időszakkal.
Az építőipar nem egy hollywoodi sztori, itt a szorgalmas, folyamatos és precíz munka az egyetlen megoldás, ami hosszú távon működik. Így összességében egyfajta tisztítótűzként hatott a visszaesés.”
Nincs olyan projektjük, amit akár csak egyetlen napra is meg kellett állítani, illetve egyetlen határidőt sem mulasztottak el a pandémia miatt. „Nemrég elkezdtük összeállítani a 2021-es üzleti tervünket és komoly volumenre számítunk, már most nagy a lekötött állományunk, egyelőre jók a kilátásaink.”
Ennek oka, hogy több projekt elindítását egy félévvel vagy évvel eltolták, így ezek jelentősen növelik a jövő év forgalmát. Az ágazat számára mindenesetre biztató, hogy egyetlen projekt sem lett lefújva, pusztán az időzítése változott: ha más cégek munkái is így alakulnak, akkor nem kell számítani a kibocsátás tartós zuhanására.
A legutóbbi interjú óta Jani János vállalata egy névváltozást és egy logóváltást is végrehajtott, lecserélve a korábbi ok bau Kft. elnevezést.
„Az OKM Építőipari és Szolgáltató Kft. névváltozással szerettük volna még inkább kifejezni a Market cégcsoportjához tartozást. Az O és a K betűk mellé becsatlakozott az M, ami még inkább a cégcsoporthoz köt minket.”
Jani János úgy véli, a legjobbkor hozták meg a döntést a változtatásról. „A Market cégcsoporthoz való csatlakozáskor még szükséges volt, hogy az ok bau Kft. piacon kivívott jó híre a névvel együtt átkerüljön a cégcsoporthoz. Azóta viszont elegendő határidőre elvégzett színvonalas munka van mögöttünk a Market kötelékében, ami a régi név nélkül is eleget üzen.”
Mindezek mellett az újítás egy fiatalos, lendületes új brandet, valamint az utóbbi években jelentősen kibővült tevékenységi kört is jelképezi. „A korábban kizárólagosnak számító közműépítés mellett komoly méreteket öltött nálunk az útépítés, a földmunka, a talajstabilizáció.” Az új logóval ellátott termékek még gyártás alatt vannak, ugyanakkor az autók és munkagépek matricázása már megtörtént. „A 6-os autópálya túlsó végén nemrég nagyon jó érzés volt látni az egyik autón az új logót.”
Hozzáteszi, érzelmi töltete is van számukra, hogy az ő logójukban is megjelent a Market ikonikus figurája.
Ahogy az az előző interjúból is kiderült, az OKM folyamataiban a fiatalos, innovatív és egymást kisegítő hozzáállás eddig is adott volt. „Az új brand hozzáigazodott ehhez a meglévő értékhez” – fogalmaz a Hónap Mérnöke. „Ugyanezt a vonalat erősíti a cégcsoport szintén nemrég átadott új székháza, melynek mi a harmadik emeletén kaptunk helyet. A hangulata munkavállalóként, de partnerként vagy állás interjúra érkezve is magával ragadó és meggyőző élményt ad. Jó elegyet alkot benne a modern letisztultság és az értékek őrzése.”
A Hónap Mérnöke az interjú zárásaként az OKM Kft.-hez kapcsolódó legjelentősebb projektek állásáról is beszámolt. Szavaiból kiderült,
További jelentős beruházás a Népligetben a Market Építő Zrt. kivitelezésében épülő, 20 ezer férőhelyes kézilabdacsarnok, ahol növeli a projekt kihívásait, hogy a 2022-es magyar-szlovák rendezésű kézi-Eb miatt szigorú határidő terheli. Itt már elvégezték az előkészítő földmunkákat és egy ideiglenes parkolót építettek. Folyamatban van még a közművek kiépítése a csapadékvíz kezelésének kialakításával együtt. Mindehhez kapcsolódik több tízezer négyzetméternyi burkolat és a tájépítészet megvalósítása.
További komoly feladatnak ígérkezik, hogy a csarnoktól az Üllői útra egy teljesen új bekötő utat is ki kell építeniük. „Miután kétszer négysávos úthoz csatlakozunk és egy felüljáró is van a közelben, ez egy komoly mérnöki kihívás lesz.” A népligeti csarnoknál jövőre indulnak be a leglátványosabb folyamatok az OKM szempontjából.
Hegedűs Gergely
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.