Az A-Híd munkájával lezajló meghatározó fővárosi projektről háttérbeszélgetést tartottak a beruházó BKK és a kivitelező részvételével. Ezt helyszíni bejárás követte, ahol a felújítás jelentős munkálataira készülő Lánchídról készítettünk fotókat.
Lapunk rendszeresen ír a főváros első állandó átkelője, a Lánchíd felújításáról. A nagyszabású projektről már közöltünk interjút a kivitelező A-Híd Zrt. vezérigazgatójával, illetve legutóbb arról számoltunk be, hogy március 17-én az A-Híd elkezdte a munkaterület átvételét és a gyalogosok előtt lezárták a hidat.
Délelőtt a BKK sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést tartott a témában, melynek során részletes tájékoztatót adtak a következő mintegy 30 hónap eseményeiről és ütemtervéről, illetve válaszoltak az újságírók kérdéseire is. Ezt követően helyszíni bejárást tartottak a hídon, ahol az előkészítő munkák zajlanak.
A pandémia miatt online megtartott sajtótájékoztatót Dr. Walter Katalin, a beruházást lebonyolító Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója kezdte. Rövid köszöntőjében elmondta: már elkezdődött a munka a 33 év után első felújításon, illetve hangsúlyozta, hogy mind professzionálisan, mind lelkesedés tekintetében fontos számára a projekt.
Ezt követően Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Puskár Anett, az A-Híd Zrt. kommunikációs és szervezetfejlesztési vezetője, és Horváth László, a BKK projektmenedzsment vezetője mutatták be a projektet.
Elsőként a Lánchíd történetére tértek ki: mint elmondták az 1849-ben átadott első állandó Buda és Pest közötti átkelő építkezését eredetileg magántőkéből, többek között bécsi és görög bankárok bevonásával finanszírozták. Elhangzott még az esemény elején: a Széchenyi Lánchíd a maga korában egyedi alkotásnak számított, a világ legnagyobb fesztávolságú lánchídja volt átadásakor.
Erő Zoltán hangsúlyozta: a Lánchíd minden szempontból szimbóluma a nemzet fejlődésének. Az ország és a város két felének állandó összekötése tette lehetővé, hogy a Budapest Magyarország fővárosa lehessen (korábban jégzajlás idején el-el bontott hajóhídon lehetett átkelni az akkor még két város között).
A Lánchíd az ipari előrelépés szimbóluma is, Széchenyi gróf víziója alapján angol és skót mérnökök irányításával forradalmi munkát végeztek el – tette hozzá. Később kiemelte a keszonos elzárást, mellyel vízhatlanra kerítették el a pillérek alapozásához szükséges területet: így tudtak a Dunában építkezni a 19. század első felében. Korabeli csúcstechnológiát kellett importálni – mondta el.
Ezt követően elhangzott: az 1916-ban felújított és átépített híd munkálatait már magyar mérnökök vezetésével és hazai gyártású alapanyagokkal végezték el. A résztvevők bemutatták a Lánchíd formáját és elemeit (az alábbi illusztráción ezek láthatóak).
Hozzátette: az 1916-os átépítésben megépült láncok, függesztőrudak, láncok és keresztartók jó állapotban vannak és így meg is maradnak: ezek korrózióvédelméről kell gondoskodni. Kiemelte viszont: az eredeti hídnál még körülbelül 2 ezer tonnányi vas tartószerkezetet építettek be, majd a ’16-os átépítéskor már több mint 5 ezer tonnányi szénacélt kellett beépíteni, a megnövekedett terhelés miatt.
Ezt követően a pályalemezt helyezték el: eredetileg fapallókat helyeztek le, amiket 1916-ra már nem bírta, így átépítették. A pálya szerkezetét, a híd pályalemezét teljesen elbontja és újjáépíti most az A-Híd, talán itt érhető tetten legjobban a Lánchíd megújulása és a hidász szakma technológiai fejlődése:
A vízbe robbantott híd a világégést követő újjáépítése után két kisebb mértékű felújításra került sor: a ’70-es években, illetve 1986 és ’88 között. Ezek kisebb léptékű projektek voltak, melyek elsősorban a korrózióvédelemre koncentráltak, illetve a függesztőrudak orsóit cserélték ki. A második világhború után nem minden műemléki elemet állítottak vissza: ebben a most várható fejlesztés során lesz előre lépés.
A történelmi visszatekintés után Puskár Anett fejtette ki: azért van szükség a jelenlegi felújításra, mert a vasbeton-pályalemez és pályaszerkezet mostanra már elöregedett, és fontos, hogy modern, acélszerkezetre és lemezekre cseréljék. Ez sokkal jobban reagál a terhelésre, tartósabb és sokkal könnyebb is, mint a vasbeton. Így az idős híd egészével sokkal szervesebb részét tudja majd alkotni, mint az – mutatott rá.
Horváth Péter elmondta: a korrózióvédelmet mintegy 30 évente frissíteni kell, különben, ha beindul az erős rozsdásodás, akkor évről évre tovább rozsdásodik a szerkezet.
Kifejtette: a pályalemez elöregedett és az alsó szélrácsok, illetve a kezelőjárdák, a korlátok befogásai jelentősen rozsdásodtak (maga a hídszerkezet kevésbé). Ez nem jelent életveszélyt (mint még az előadás elején elhangzott, a hidat a Budapest Közút folyamatosan ellenőrzi), de ha tovább tolnák a híd felújítását, egyre több mindent kellene kicserélni.
A felújítás gazdasági, esztétikai és kulturális kérdés – mutatott rá.
A március 17-én megkezdődött és 30 hónapig tartó munkálatokhoz a gyalogos járdákat már lezárták, és megkezdődtek az előkészületi munkák. Puskár Anett rámutatott: három fázisban valósul meg a harminc hónapos munka (mint az alábbi táblázatban látható).
Elmondta: jelenleg az előkészítő fázis zajlik, a hídfő környezetében a munkaterület kialakításán dolgoznak. Az előkészítés egyik fontos célja az, hogy a június közepén induló, 18 hónapos teljes lezárás idejére a lehető legjobban felkészüljenek a munkálatokra.
Többek között kifejtette: az eredeti terveknek megfelelően április 16-án zárják le a híd pesti hídfőjének gyalogos aluljáróját, a budai oldalon lévőt azonban a koronavírus-járvány miatt megnövekedett kerékpárforgalomra tekintettel csak két hónappal később.
Rámutatott: a budai hídfőben lévő aluljárót nemcsak kiszélesítik, hanem megváltoztatják az ívét is, mert most nem optimális a kerékpárosok számára.
Szavaiból kiderült: a hídépítés statikai igényei, és a projekt sebességének optimalizálására az építés a bontással párhuzamosan folyik majd. A pályaszerkezet felújítása során felszedik az aszfaltréteget, felszeletelik az elöregedett vasbetonszerkezetet, és a híd közepétől indulva a szélek felé haladva eltávolítják a régi részeket. Ez a folyamat várhatóan a nyár végén indul majd el.
Puskár Anett szólt arról is, hogy a felújításhoz a budai és a pesti oldalon is telepítenek egy-egy toronydarut. A hídon két bakdarut is felállítanak majd az új pályaszerkezetek behelyezéséhez, valamint elkészítenek egy 7000 négyzetméternyi felületű függesztett állványzatot a híd alá – innen lehet a legjobban felmérni egyes szerkezetek állapotát.
Nagyjából 700 köbméternyi vasbetonszerkezetet bontanak el, a beépítendő új acélszerkezet tömege pedig eléri majd az ezer tonnát. Korrózióvédő bevonattal mintegy 80 ezer négyzetméternyi felületet kell majd ellátni - ismertette.
Az A-Híd munkatársa elmondta még: az új szerkezetek jelentős része Csepelen készül majd, a szállítást közúton oldják meg, előre engedélyezett útvonalakon, éjszaka.
Mindemellett szó esett arról, hogy számos restaurációs feladatot is elvégeznek: többek között az ikonikus oroszlánokat elszállítják, hogy méltó műemlékvédelmi kezelést kaphassanak. Továbbá, mivel a második világháború után több műemléki elemet nem építettek vissza, azoknak egy részét most megteszik. Nemcsak kő, hanem számos fémelemet is restaurálnak.
Erő Zoltán szavaiból a beszélgetés végén kiderült: a híd arányait megőrzik, ahogyan minden egyes felújítás során, most is változik, de hű marad önmagához - az ideális hasonlítási állapotnak pedig leginkább az 1916-os mintát tekintik.
A Lánchíd hídfőinek környezetét és járdáit március 17-én zárták le a felújítás előkészítő munkálatai miatt. Gyalogosok a felújítás 2023-as tervezett befejezéséig nem mehetnek át a hídon. Az autós forgalom elől június közepén zárják majd le a hidat, és a közúti forgalomnak várhatóan 2022 decemberében adják majd vissza.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.