A Gellért-hegyi Sikló története kacskaringós úton haladt a jelen felé. Sok-sok jogi és pénzügyi probléma állta útját a beruházásnak, ám most már látni a fényt az alagút végén. Az alagút ebben az esetben nem csak szimbolikus, valóban felépülő elemről van szó. A folyamatosan átíródó, ám hamarosan testet öltő projekt részleteiről Walton Imre építésszel, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A Sikló-projekt megvalósítása 2004-ben kezdett formálódni, amikor a Főváros jóváhagyta a beruházást, és a Gellérthegyi Sikló Kft. - akkor még Rác Sikló Kft. néven – megkezdte a munkát. Ezt követően az I. kerületi önkormányzat belépésével a Fővárosi Önkormányzat és a Rác Sikló Kft. között létrejött 2004-es megállapodás egy új, jelenleg is érvényes és hatályos formát öltött, ami arról szól, mi módon, milyen feltételek mellett valósíthatja meg a beruházást a cég, és milyen feltételek mellett üzemeltetheti a siklót. A Gellérthegyi Sikló Kft. vegyes tulajdonú cég, amelyet 25 százalékban a fővárosi önkormányzat tulajdonol a BKK-n keresztül, (amely 100 százalékban fővárosi tulajdonú) és 75 százalékban magánbefektetőké.
A Gellérthegyi Sikló Kft. szerződés szerint megépíti és üzemelteti a siklót, valamint fizeti a földhasználati díjat a fővárosnak.
A társaság feladata többek között, hogy megbízást adjon a tervezőknek a sikló terveinek elkészítésére. A tervek megvalósulását számos engedélyhez kötik, így például a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a Vibrocomp Kft. készítette el, ezután a magasépítési engedélyezési eljárásban a KÖZTI Zrt. kapott megbízást, mint generáltervező.
Ezenkívül szükséges a vasúthatósági eljárás is, amelynek ügye még folyik. Ennek felelőse - a technológia beszállításra már 2007-ben leszerződött – olasz-osztrák cég, a Leitner GmbH. Gyakorlatilag ők biztosítják a technológiát, amelyre épül minden egyéb folyamat – foglalta össze a tervezési csomag részleteit Walton Imre.
Walton Imre 2006-ban kezdett dolgozni a siklóberuházáson, sógorán keresztül került kapcsolatba a siklóprojekt tulajdonosaival – akkor még alvállalkozóként. Az építész tehát a lebonyolítás indulásától kezdve részese a történetnek. Azonban a Rác Fürdő és Szálló körüli botrányok miatt - hiába fejeződött be a Rác Fürdő felújítása 2010-ben, az elhúzódó jogi és pénzügyi viták miatt azóta sem nyitott ki újra – a siklóprojekt is parkolópályára került egy időre a fürdő és a sikló azonos tulajdonosi köre miatt. (A névváltozásra is azért került sor, így lett a Rác Siklóból Gellérthegyi Sikló Kft., mert a közbeszéd a fürdő körüli problémákat összemosta a siklóprojekttel.)
A zűrök ellenére az ügyvezető nagyon is jó beruházásnak tartja a siklót, habár a tulajdonosok többször cserélődtek az évek során, Walton Imre hol kényszerből, hol élvezetből, de maradt a projekten. „Mondhatni időközben rekorderek is lettünk, hiszen a 2009-es építési engedélyünk még jövő februárig érvényes.”
A közelmúltban friss hírként robbant, hogy megkapta az új környezetvédelmi engedélyt a siklóberuházás. Természetesen a társaság korábban is rendelkezett környezetvédelmi engedéllyel, azonban a megváltozott műszaki tartalom miatt új engedélyezési eljárást kellett indítani.
„Az I. kerületi önkormányzat támogatásának feltételéül szabta, hogy a sikló miatt nem épülhet a Tabánban buszparkoló. A kerületen kívül vagy legalábbis a peremén kell leparkoltatni a turistabuszokat. Gyalogos forgalmat szeretne generálni a kerület, emellett az elektromos kialakítású Hop on Hop off buszrendszer használatát vezetné be. Ez elég nagy változás a tervekben, vagyis a megváltozott műszaki tartalom miatt kellett új környezetvédelmi engedélyt beszereznünk, hiszen a korábbi tervekkel ellentétben nem lesz buszparkoló. Emellett a felső állomásépület is frissül, ehhez új épületet tervezett a KÖZTI.”
„Az építési engedélyezési iránti kérelmünket november 30-án nyújtottuk be, már ezzel az új műszaki tartalommal.” A mindenkit izgató kérdésre, mikor kezdődhet a tényleges kivitelezés, Walton Imre biztató választ adott:
„Ha minden jól megy, a kivitelezés március elején indulhat el a megelőző régészeti feltárással, miután birtokba kapjuk az építési területet a Gellért-hegyen. Itt ugyanis földvár épült a kelta időkben, így ahol a sikló nyomvonala érinti ezt a területet, ott meg kell vizsgálni, mit rejt a föld. A feltárást követően 13 hónap áll a sikló kivitelezésére.”
A pontos definíció szerint a sikló nem vasútnak minősülő, egyéb kötöttpályás rendszer, ahol két kabin egy kötélpályán egymáshoz van kötve (mint a lift az ellensúlyával), azzal a különbséggel, hogy a sikló nem függőlegesen, hanem ferde pályán mozog.
„A sikló működési elve, hogy egy motor forgat egy korongot, és ezen fut egy acélkötél. Ezt a kötelet fixen rögzítik a két kabinhoz. Ahhoz, hogy a két kabin biztonságosan tudjon futni, azaz gyorsulni, haladni és lassulni, az kell, hogy a kötél és a korong, ami a kötelet hajtja, folyamatosan megfelelő értékű súrlódással bírjon. Vagyis soha ne legyen olyan helyzet, hogy a kötél megcsúszik a korongon. Azt, hogy ez a kötél a korongon mindenképpen feszes maradjon, egy feszítőmű biztosítja. Gravitációs módszerrel megfelelő mennyiségű súlyt helyeznek el az ellenkötél végén, és a gravitáció biztosítja, hogy biztosan feszüljön a kötél” – részletezte Walton Imre.
Felmerül a kérdés, miben lesz más ez a sikló a Budavári Siklóhoz képest. Az egyik fő különbség, hogy a Gellért-hegyi nem egy állandó meredekségű pályán fut, hanem 34 és 10 fok között változó meredekségűn. „Ennek egyszerű oka a hegy morfológiája. Ezt orvosolandó, a kabin alja egy körív, ami biztosítja, hogy egy hidraulikus rendszer a kocsit folyamatosan forgassa, ahogyan a pálya meredeksége változik. Ezzel elérhető, hogy a kocsi mindig vízszintes maradjon.”
Még egy markáns különbséget említett meg az ügyvezető: a Budavári Siklóhoz képest itt egy sínpályán fut majd a két kocsi, középen kitérővel - hasonlóan a fogaskerekű vasúthoz, ahol az állomásoknál lévő kitérőknél bevárják egymást a kocsik, elhaladnak egymás mellett, majd folytatják útjukat, ki-ki a maga irányában.
Az Erzsébet hídról lejövő felüljáró rendszernél, ahogyan a Hegyalja útra érkezik, jelenleg található egy rézsűs terület, a Rác Fürdő épülete és a felüljáró között. Innen indul a sikló.
„Egy fogadóépületet tervezünk itt, ami magában foglalja a jegypénztárat és a nyilvános WC-t (alsó és felső állomáson is található majd egy-egy), továbbá itt alul kialakítunk egy kávézót és három kis üzletet is. Egy aluljáró is készül a Hegyalja út alatt, amely áthalad az út túloldalára, és az úton túl - már a hegy gyomrában - épül fel az alsó állomás, amely egy nagyszelvényű alagút.”
Onnét egy 34 fokos ferde alagúton jut fel a sikló - egy körülbelül 100 méteres hosszon - az Orom utca magasságáig, az úgynevezett kitorkollásig. Itt bukkan a felszínre a sikló és ettől a ponttól kezdve egy acél hídszerkezeten halad tovább a jármű a Citadella sétány magasságáig.
„A Miniszterelnökség, mint a Világörökség gondnoka kérésére egy szinttel lejjebb érkezik a sikló, ahogyan az első engedélyes terven is szerepel, ezért a tervezők egy nagy ellipszis formájú kilátóteraszt, egyfajta rámpát álmodtak meg. A rámpa biztosítja, hogy ezt az egy szintet a gyalogosok a kilátás élvezése közben tudják leküzdeni.”
„A fölső érkezési pontig pedig a sikló olyan nyomvonalon halad majd, ami a legkisebb fakivágással jár. Ennek a területnek a Bérc utca fölötti szakasza már ligetes környék, annak a bal szélén jön fel a sikló és érkezik meg a felső állomás épületéhez.”
Walton Imre a számok nyelvén is bemutatta a projektet, eszerint a Gellért-hegyi Siklónak 110 méteres szintkülönbséget kell leküzdenie egy nagyjából 300 méteres pályahosszon, ahol körülbelül 100 métert alagútban, 200 métert felszínen tesz meg. A beruházás része a már említett alagút is, amihez ki kell termelni 6000-6500 köbméter kőzetet. A sikló kabinjai 52 fős kapacitással bírnak – habár feltételezhetően nem fogják a teljes létszámmal indítani a kocsikat a kényelmes utazás érdekében. A sikló menetideje 72 másodperc és nagyjából 1200 fő/óra szállítási kapacitással rendelkezik.
„A sikló elméleti kapacitása a leírt adatokkal 7 millió fő/év. Ám ekkora turistaforgalom elméletileg is kizárt. Elmondható tehát, hogy nem lehet olyan funkció a hegyen vagy a Citadellában, amely akkora kapacitást igényelne, amit a tervezett sikló ne tudna könnyedén kiszolgálni.”
Az ügyvezető szerint az aluljáró építése a siklóprojekt legizgalmasabb része, vagyis a Hegyalja út alatti áthajtás megoldása. Elsőként meg kell szilárdítani az útpálya alatti talajt, hiszen a Hegyalja utat a hegyből részben kivágva, részben feltöltésre építették. Tehát injektálják azt a kubatúrát, ahol át fog haladni az aluljáró. Ezt a talajszilárdítást felülről végzik, a pályaszerkezeten keresztül, majd utána bányászati módszerekkel - az akkor már masszív kőzetben - meg tudják építeni az alagutat. Végül megépítik ennek a biztosítását; először az ideiglenes, lőttbetonos biztosítást, majd később egy belső, zsaluzott vasbeton alagút szerkezet épül meg.
Ezután a nagyszelvényű alagút kivitelezése indul, amely maga az alsó állomás, illetve a kicsit kisebb szelvényű ferde alagút, amelyet valójában két menetben építenek. Először egy kisebb, trapéz szelvénnyel, kb. 6 négyzetméter keresztmetszettel hajtják végig, majd ezt visszafelé, a már végleges, nagyszelvényű alagút formájára fejtik. És ezután megépül a belső vasbeton mag is.
Walton Imre a sikló egyik legnagyobb hozadékát a gyalogos forgalom növekedésében látja, hiszen az I. kerület szándéka is, miszerint ne legyenek turistabuszok a kerületben, óhatatlanul serkenti a gyalogos közlekedést. Ezzel a pesti korzó és a Lánchíd mellett a Várkert Bazár előtt és mentén is kiépül egy sétagyűrű, folytatva az utat a Döbrentei térhez és a Gellért-hegyhez.
A hegyhez érve pedig logikusan – elkerülve a hosszú és fárasztó utat felfelé – megépül a sikló, csakúgy, mint hasonló geológiai adottsággal rendelkező városokban, úgy, mint Prága, Ljubljana, Athén vagy Barcelona.
A sikló megépítésének most talán mindennél nagyobb létjogosultsága van, hiszen megkezdődött a Citadella újjászületése. 2022-ig elvégzik az erőd külső falainak rekonstrukcióját és a belső udvarának rendbetételét. A munkálatoknak köszönhetően a zöldfelület a másfélszeresére, 20.000 négyzetméterre nő. A sikló megépítésével lehetőség nyílik arra is, hogy a jelenlegi hatalmas parkoló flaszter ismét a zöld része legyen.
A megújuló Citadella még inkább vonzza majd a turistákat, akik a Gellért-hegyi siklóval tudnak feljutni a látványossághoz, ezzel a Citadella bevonódik a tömegközlekedésbe.
„A páratlan szépségű panoráma miatt érkező turisták a megépülő sikló segítségével érnek fel könnyen és gyorsan a hegytetőre, amely már önmagában is élményszámba megy. A hegytetőn pedig a megszépült és kibővült Citadella várja őket. Ráadásul a sikló zöld megoldásnak számít, hiszen alkalmas a korábbi napi 300 busz kiváltására, és amely nem jár helyi károsanyag kibocsátással és nem is zakatol, mint egy hagyományos vasút.”
A közvélemény érdeklődését tekintve mindig előkelő helyen szerepel a beruházásokat érintő fakivágások száma. Walton Imre hangsúlyozta, lesznek kivágott fák, azonban helyettük tízszer annyi új és egészséges fát fognak telepíteni.
„Jelenleg durván invazív alkotta erdőség található a Gellért-hegyen, helyette érdemes értékes faállománnyal dúsítani a környezetet - jobb vitalitású, őshonos fákkal”
– vallja az építész-ügyvezető.
„A Hegyalja út fölötti terület természetvédelem alatt áll, alatta, a Tabán területe nem környezetvédelmi terület. Felül 73, alul 18 fát vágunk ki úgy, hogy az összes 91-ből 35 fa gyakorlatilag már ma is halott. A kivágott fák helyett viszont csaknem 800 előnevelt, többször iskolázott fát ültetünk. Az új fák helye még nem tisztázott, várjuk a konszenzust ebben a kérdésben, de egy biztos, mi oda ültetjük azokat, ahová az érintett szervezetek kérik” – zárta a beszélgetést Walton Imre.
A sárospataki Weinberg 30. születésnapján a vállalat magyar voltát, családias jellegét, versenyképességét, valamint az ügyvezetője példaértékű szellemiségét emelte ki sikerfaktorként az építésügyi miniszter.
Napokkal ezelőtt érkezett hír az első paksi óriásszerkezet, az olvadékcsapda elkészültéről, most pedig már el is rajtolt a következő, a reaktortartály kivitelezése.