Trenddé vált a NIF-nél minden évben több mint 100 kilométer gyorsforgalmi út átadása

Amikor 2019-ben leültünk évértékelő interjút felvenni Nagy Róberttel, a NIF Zrt. vezérigazgatójával, már akkor is egy rekordévet zárt a magyar közlekedési nagyberuházások túlnyomó többségét – a tanulmánytervektől az átadásig – megvalósító állami nagyvállalat. A vezérigazgató most erre visszautalva mondja el a beszélgetésünk elején: 2021 immár sorban a harmadik év, amikor több mint 100 kilométer gyorsforgalmi utat adnak át. „Most már talán úgy is fogalmazhatok, ez trenddé vált. Most decemberben bátran kijelenthetjük: idén is elérjük és meghaladjuk a 100 kilométert, összesen 102 kilométer gyorsforgalmi utat adtunk át a közlekedők számára.”

 

Budapesttől Kassáig autópályán

 

„A közútfejlesztés zászlóshajó projektje az M30-as volt idén: több mint 56 kilométernyi autópálya készült el Miskolc és Tornyosnémeti között. Kimondhatjuk: Budapestről Kassáig végig autópályán lehet utazni.” A számos projekt közül kiemeli az M85-öst, mely szintén határig épülő út, és melynek a tavaly átadott, Csornától Sopronig vezető szakasza után nyáron és decemberben is elkészült a várost keretről elkerülő szakasza, ráadásul itt Sopron mellett az M85 részeként jelenleg egy igencsak látványos, mintegy 780 méter hosszú alagútpár is épül.

 

Szintén fontos kihívás a NIF számára, hogy az M44-es autóút az M5-östől elérjen egészen Békéscsabáig. „Folyamatosan haladunk, keletről építkezünk nyugat felé és még idén decemberben egy nagyon jelentős állomásához értünk el egy több mint 10 kilométeres szakasz átadásával, melynek része egy új, látványos, Európában egyedülálló Tisza-híd is.”

A bevallottan nem teljes felsorolásban elmondja, hogy ősszel forgalomba helyezte a NIF az M80-as autóút is Körmend-Rábafüzes közötti, a nyugati országhatárhoz vezető szakaszát is. „Ez jelenleg egy 2x1 sávos gyorsforgalmi út, de úgy készültek a tervek és úgy épült az út, hogy 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá lehessen alakítani, a további sávokat mellé lehessen építeni. A már megépült műtárgyak egy része megfelelő vagy könnyedén bővíthető a későbbi fejlesztés során."

 

Mindig fél évtizeddel előre gondolkoznak

 

A NIF Zrt. nem csupán az átadott útszakaszok hosszára összpontosítja energiáit, hanem olyan komplex útfejlesztésben gondolkodik, mely majd a távolabbi jövő igényeinek kielégítését is lehetővé teszi.

„Az átadott utak igazán látványosak, az elmúlt év almanachjába vélhetően ezek fognak bekerülni, azonban egy kevésbé látványos, de ugyanolyan fontos tényezőt is megemlítenék még az az infrastruktúrafejlesztések kapcsán. Ahhoz, hogy aratni tudjunk, vetnünk is kell: egy ilyen nagyberuházás átfutási ideje az előkészítéstől kezdve a kivitelezés megkezdéséig is több év. Sok év munkája előzte meg a most lezajlott átadásokat és a még folyamatban lévő építkezéseket.” Példaként említi erre Nagy Róbert vezérigazgató az M4-es Szolnok közelében épülő szakaszát, melynek része egy fontos és méretében is impozáns új Tisza-híd.

 

 

A döntéshozók szabadon választhatnak, mikor mi épüljön meg

Nagy Róbert rámutat: hasonlóan fontos az elmúlt időszak megítélése szempontjából, hogy a NIF-ben az építkezésekkel párhuzamosan is számos újabb útfejlesztési tervezési projekten dolgoznak gőzerővel. „Ez kevésbé látványos, de az építkezésekhez hasonlóan fontos munka, melynek elvégzésével jelentősen előre haladtunk; tanulmánytervek készítése, nyomvonalak vizsgálata folyik, illetve van, ahol már az engedélyezési, vagy kiviteli tervek készítésénél tartunk. Idén nagyon sok közútfejlesztési projekt előkészítése indult meg” – foglalja össze az ambiciózus célokat a vezérigazgató, és azt is hangsúlyozza: „Jó pár év múlva – ez lehet kettő-három, vagy akár öt-hat év is –, a döntéshozók hosszú listából választhatják ki az aktuálisan megépítendő utakat, mert mi a NIF-nél nagyon jelentős elkészítő munkát végzünk.”

 

 

A fejlesztésben a prioritások a kulcskérdések

Az útépítési projektekről a finanszírozás kérdésére áttérve Nagy Róbert fontosnak tartja megemlíteni azt is, hogy az elmúlt hét éves uniós ciklus során jelentős mértékű uniós útépítési forrás érkezett az EU-s alapokból, és ezt tekintélyes összegekkel egészítette ki a magyar állam is. Kifejti: a jövőben a gyorsforgalmi utakra elnyerhető uniós támogatások összege csökkenni fog. „Annak ellenére, hogy a különböző források, melyeket a következő ciklusban fejlesztésre kap az ország, nagyon jelentősek, folyamatosan szorul vissza ezen a költségkereten belül a közútfejlesztésre fordítható pénzek aránya.

Ebből az is következik, hogyha ugyanazt a dinamikus építkezési tempót szeretnék fenntartani a döntéshozók a gyorsforgalmi hálózat fejlesztésében, akkor egyre nagyobb arányban kell ezeket finanszírozni a hazai költségvetésből.” Rámutat arra is, hogy az elmúlt években előkészített számos projekt közül valószínűleg nem lehet feltétlenül majd mindent a mostanihoz hasonló ütemben megvalósítani, hanem fejlesztési prioritásokat kell majd érvényesíteni.

 

A vasút-villamos új dimenziót nyit Szeged és Hódmezővásárhely életében

A vasúti fejlesztésekre áttérve a vezérigazgató több jelentős beruházást említ a NIF 2021-es eredményeiből. Kiemeli a Békéscsaba és Lőkösháza, azaz a román országhatár közötti szakasz felújításának és egy újabb sínpár lefektetésének a megkezdését. „A kelet-magyarországi tranzitfolyosó, melynek ez a szakasz is a része, az elmúlt másfél évtizedben rengeteget fejlődött, ez a szakasz jelenti jelenleg még a szűk keresztmetszetet, gyakorlatilag még csak egy vágány van. Ezt a hiányosságot fogjuk most pótolni. Most látszólag csak egy viszonylag rövid szakaszon, a Békéscsaba-Lőkösháza vonalon végezzük el a fejlesztést, de ezzel a projekttel gyakorlatilag a teljes kelet-magyarországi tranztifolyosó kétvágányúsítását befejezzük.”

 

A nemrég átadott, és egyelőre – a még be nem érkezett szerelvények miatt – nem teljes kapacitással működő, a Szeged és Hódmezővásárhely belvárosát közvetlenül összekötő tram-trainről elmondja: a projekt egy unikum Magyarországon, több szempontból is.  „Az összetett fejlesztés során a NIF Zrt. az infrastruktúra megvalósításáért felelt. Ennek során nem csak egy korábban Magyarországon nem ismert, összetett közlekedési rendszert hoztunk létre, hanem egy új magyar városban is kiépítettük a villamoshálózatot, amire régen nem volt példa Magyarországon. Szegeden volt korábban villamos, Szeged és Hódmezővásárhely között volt korábban is vasúti kapcsolat, de Hódmezővásárhelyen gyakorlatilag nem volt kötöttpályás rendszer. Mindeközben a két város között a vasúti vonalon hagyományos nagyvasúti beavatkozásokat is elvégeztünk.” Kitér arra is, hogy a két város között az ingázást várhatóan jelentősen javító projekt a távlati tervek szerint Szabadka irányába is kiépülhet.

 

A balatoni vakációvonatok is felgyorsultak

Ezt követően azokról a megvalósult projektekről ejt szót, ahol jellemzően maga a pálya már elkészült, leginkább a háttérmunkálatok vannak hátra, például a különböző biztosító berendezések informatikai finomhangolása. Elkészült a 40-es vonal Kelenföld és Pusztaszabolcs közötti szakaszának felújítása, és az ún. „Rákos-Hatvan”, azaz a Rákos állomástól Hatvan vasútállomásig tartó szakasz rendbetétele, de nem elhanyagolható eredmény Hajdú-Bihar megyében a Püspökladány-Ebes szakasz átadása sem. Idegenforgalmi szempontból különösen fontos, hogy sikerült pótolni egy régi hiányosságot: a déli part modernizálása után tavaly már Balatonfüredig elkészült a villamosítás. Csendes, környezetbarát fejlesztés, mellyel a NIF nem állt le: jövőre tovább folytatódhat az előkészítési munka Tapolca irányába.

 

Szintén nagyon fontos – bár csak hosszútávon megvalósítható – fejlesztési csomag a visegrádi országok közötti gyorsvasúti összeköttetés megteremtése. Ennek is zajlik már az előkészítése, folynak a tárgyalások szakértői szinten is az érintett országokkal.

Nem szabad emellett megfeledkezni a Déli körvasút projektről sem, melynek munkálatai már jó ütemben haladnak, és mely jelentősen megkönnyíti majd a budapestiek és az agglomerációban élők közlekedését.

 

Aki ősszel letette a kerékpárt a Balaton körül, tavasszal kellemesen meglepődik majd

 

Az ország vezetése és a NIF mindenki számára jól látható módon elkötelezett a kerékpárutak fejlesztéséért. Számos helyen folyik az országban a munka: a Balaton partján több helyütt megújultak (és ki is szélesedtek) a kerékpárutak, lassan teljessé válik a Bringakör. Épül a Budapestet a Balatonnal összekötő szakasz, valamint sok egyéb fontos kerékpárút, így például az európai kerékpáros úthálózat részét képező nyugat-magyarországi szakaszok is. Összegezve: aki letette a biciklit szeptember végén és májusban előveszi, az ország számos pontján fog imponáló változásokkal szembesülni.

 

„Idén ugyan a Balaton volt a sláger, de nagyon nagy erőkkel dolgozunk a Budapest-Balaton kerékpárút fejlesztésén. Népszerűnek bizonyult az ország másik részén, a Tisza-tónál a tavalyi évben átadott kerékpáros körút, amely az »Év kerékpárútja 2021« címet is elnyerte." Nagy Róbert szerint a kerékpáros fejlesztéseknek köszönhetően a Balaton vonzereje jelentősen növekedni fog. Abban bízik, hogy a turisták mellett a helyi lakosok már a jövő év tavaszán élvezhetik is ezeket az eredményeket.

A Balatonakarattya-Balatonfűzfő közötti szakasz, valamint  Balatonrendes és Ábrahámhegy pedig a jövő évi fejlesztések várható helyszínei lesznek.

 

 

„Európai viszonylatban, a turisztikai célú kereképáros rendszereket figyelembe véve – beleértve ebbe az európai nagyobb tavak környékén található kerékpárutakat is –, elértük a nemzetközi színvonalat a Balaton körüli kerékpárutak minőségét tekintve.”

 

A covid nem lassította le a kivitelezéseket

Végül kifejti: „Ennek az évnek legnagyobb kihívása számunkra a tartósan elhúzódó koronavírus járvány volt. Jelentős humánpolitikai nehézségeket okozott, és ezzel megnehezítette az építőipar céljainak megvalósítását is. Ennek ellenére a covid nem volt igazán szignifikáns hatással az elvárt vagy valós teljesítésekre, ezért meg tudtuk valósítani a céljainkat.” A vezérigazgató szavaiból kiderül: a kivitelező vállalatok ugyanúgy tudtak teljesíteni a járvány sújtotta évben.  

 

 

„Több mint 600-an vagyunk a cégnél” – mondja a vezérigazgató, visszatérve a NIF-re -, „és a járványhelyzet folyamatos változása (karantén, betegség, a home office alkalmazása – többek között) munkaszervezési és humánpolitikai szempontból is komoly kihívás volt, de összességében sikeresen megbirkóztunk a problémákkal. A kollégák zöme felvette az oltást. Mindent egybevéve ebből a szempontból  ez egy speciális év volt, én nagyon remélem, hogy jövőre már könnyebb lesz a helyzetünk.”

Szabó Ákos