Hogyan válhat végre valódi iparrá az építőipar? – interjú Gönczöl Péterrel

Többéves előkészítés után mérföldkőhöz érkezett az INETON Kft., amikor április 20-án Alsónémediben átadták a világszínvonalú építőipari megoldásokat biztosító előregyártó üzemét. Gönczöl Péter ügyvezető igazgatóval nem csupán a termékekről és a vállalat tevékenységét meghatározó vízióról, hanem az egész előregyártó piac hajtóerejéről is beszélgettünk.

 

A szakember azzal indította gondolatmenetét, hogy az építőipar globális szinten válságban van:

„Csak kevesen tudják, de az ágazat hatékonysága a 60-as évek végétől csökken, miközben más iparágakban megsokszorozódott ez a mutató”

– hívta fel a figyelmet. „Ehhez kapcsolódva folyamatosan emelkednek az építőipar árai, miközben más iparágakban folyamatosan csökkenek. Elég csak arra gondolni, hogy a 60-as évek autóihoz képest egy mai műszaki tartalmakkal bíró autó árérték arányát tekintve jelentősen olcsóbb.”

A globális kihívások kezeléséhez 30-40 százalékos növekedés kellene

Egy további kevesek által ismert adatra is rámutatott: „Miközben az iparág a GDP 13-15 százalékát adja globális szinten, ugyanakkor a környezetkárosító üvegházhatású gázok kibocsátásának a 40 százalékáért felel. Szintén ide tartozó probléma, hogy világszerte az építőipari nagy projektek 90 százaléka többletköltséggel zárul a tervekhez képest, és mintegy 70 százaléka jelentősen hosszabb építési idő alatt valósul meg, mint ahogy tervezték.”

A teljesítési válság okai között azt is említette, hogy az immár 8 milliárdos határon is túllépő emberiség számos globális problémával néz szembe. „Ahhoz, hogy az urbanizáció, a környezetvédelem és az energiaválság problémáit az emberiség meg tudja oldani, az építőipari kibocsátás volumenének a közeljövőben nemzetközi intézmények becslései szerint 30-40 százalékkal kellene emelkednie.” Az ügyvezető aláhúzta, a jelenleg uralkodó technológiákkal ezt a mértéket lehetetlen megugrani.

Nem véletlen, hogy Magyarországon beindultak a befektetések az előregyártásba

A hatékonyság megnövelése érdekében folytatott nemzetközi kutatások több olyan eszközre is felhívták a figyelmet, amelyek által a fenti helyzet kezelhető. „Egyikük a talajviszonyok sokkal pontosabb diagnózisa a projekteknél, a másik pedig a digitalizáció jóval nagyobb mértékű alkalmazása, amelyet tekintve az építőipar jelenleg az utolsó előtti helyen áll az ágazatok rangsorában.”

A harmadik lehetséges kitörési pontot Gönczöl Péter külön kiemelte, hiszen az nem más, mint maga az előregyártás: „Az építési folyamat egy jelentős részét háttér üzemekbe vinni át, és üzemi körülmények között előállított egységekből előállítani a helyszínen az épületet.”

Hozzátette, az sem véletlen, hogy ma Magyarországon az előregyártásba történő befektetéseknek egy számottevő hulláma indult be.

Jelenleg inkább kézműves, mint ipari jellegű a működés

Sőt, a globális problémákon túlmenően a hazai iparágot a világátlagnál is jobban sújtja a munkaerőhiány, hiszen az építőipari szakmák nálunk teljesen leértékelődtek, szemben mondjuk Ausztriával. „Nagyon fontos adat, hogy Magyarországon 340 ezer körülbelül az építőipari foglalkoztatottak száma. Ehhez képest a szakmunkás intézetekben körülbelül hatezerötszáz gyerek tanul építőipari szakmát, ráadásul ezen tanulóknak csak a töredéke kerül be az ágazatba végzés után.”

További fontos tényezőként kiemelte, a mostani nem ipari, hanem inkább „kézműves” eszközökkel működő építőiparban nagyon hosszú idő a szakmákat kitanulni, emiatt is megoldatlan az utánpótlás.

„Hosszú évekig tart, mire valakiből jól termelő építőipari szakemberré válik. Ezzel szemben egy másik ágazatban, ha valaki elmegy egy gyárba dolgozni, néhány hét alatt kitanulhatja úgy a feladatkörét, hogy képessé válik a termelésre.”

Rámutatott, emiatt a mostani állapotában az építőipar nem versenyképes más ágazatokhoz képest a munkaerőpiacon.

Ebben a helyzetben az egyetlen megoldás integrálni a technológiát az építőipar világába. „Mégpedig olyan technológiát, amely automatizált gépeken alapul, és amelyre alapozva a mai élőmunka töredékét alkalmazva a helyszínen tökéletes minőségű építményeket lehet alkotni. Ehhez kell a tipizálás és a moduláris építkezés, ami nem jelenti azt, hogy ezeknek az építményeknek egysíkúaknak vagy sablonosaknak kell lennie.”

Az új üzem fontos rész, de nem az egész

Áttérve az INETON Kft. 2020-as létrejöttét megalapozó történetre elárulta, 2021-ben csatlakozott ügyvezető igazgatóként a céghez a tulajdonosok felkérését elfogadva. „A feladatom egy olyan vállalat kialakítása megtervezése és lebonyolítása volt, amely digitális technológiával gyárt és épít.”

A cég filozófiájában a kezdettől fogva ott van az előregyártó üzem létrejötte: „Ugyanakkor bár az üzem létrejötte nagyon fontos része a mi fejlesztésünknek, de nem az egész.”

 

 

Kérdésre válaszolva az INETON-t nem termékeket gyártó cégként írta le, hanem a projektek megvalósításához egyedi elemeket készítő társaságként. „Nem tudunk úgy a piacra lépni, legyártjuk az elemeket, leraktározzuk, és aztán a vevők elvihetik. Nekünk ehelyett projekteket kell definiálni, megtervezni és szolgáltatni a megrendelőknek.”

Az előkészítés és az építéshelyi menedzsment is fontos hangsúlyt kap

Az április 20-i gyáravatáson „INETON digitális átalakulásként” aposztrofált cégfilozófia lényegét a magas szinten digitalizált előkészítésben és gyártásban látja. „Mi szolgáltató cégként lépük fel, és nem a generálkivitelezésben akarunk alkotni.”

Hozzátette, mindehhez egy óriási gyártási kapacitás társul: „Ez összesen félmillió négyzetméter födém és fal gyártását teszi lehetővé évente, amit szeretnénk minél hamarabb bevezetni a piacra.”

Más előregyártókhoz viszonyítva azt emelte ki, hogy az INETON teljes körű szolgáltatást nyújt a tervezéstől akár a megépítésig teljesen digitalizált rendszerben. „Mi magunkat nem egy előregyártó üzemként definiáljuk: a gyártás mellett az előkészítő munka és az építéshelyi menedzsment is fontos hangsúlyt kap.”

A kivitelezés támogatására egy példával is szolgált: „A kódszámmal beazonosított építési elemek helyzetét az építési projekt során is digitálisan elérhetővé tudjuk tenni, azaz meg tudjuk jeleníteni, hogy egy adott pillanatban az adott termék hol található, hova épült be. A rendszerünk az építkezésen elvégzett munka, a teljesítés nyomon követését is támogatja.”

Ezekkel az eszközökkel jóval nehezebb hibázni az építkezéseken

Ezen filozófia középpontjában a partnerként kezelt ügyfél van. „Az ügyfeleinket szeretnénk meggyőzni arról, hogy ezekkel a termékekkel jól tudnak építeni. Bár lesz némi építési szolgáltatásunk is, mi elsősorban gyártani és szolgáltatni akarunk. Olyan vállalattá szeretnénk válni, amely megoldja az ügyfelei problémáinak a jelentős részét, egy olyan projekteket adva a kezükbe, amelyeket a saját építkezésükön könnyedén tudnak kivitelezni. Szeretnénk, ha megrendelőink osztoznának a hatékonyság teremtette előnyökből, többet, gyorsabban, jobb minőségben építenének.”

 

 

Ezek a megoldások a tervezőknek, a megrendelőknek és a kivitelezőknek egyaránt optimálisak: „Ezek a megoldások az ő gondjaik többségét egy csapásra megoldják, ráadásul mindezt kedvező áron.”

Külön kiemelte a minőség szerepét: „A kivitelezés műszaki pontosságát nagymértékben támogatja, hogy ezeket az elemeket annyira egyszerű összerakni, illetve a kivitelező olyan hátteret kap, hogy nem szinte nem tud hibázni az építkezésen, ha a tőlünk kapott előírásoknak megfelelően jár el.” Példaként említette, hogy az elemeket a logisztikának köszönhetően a kivitelező abban a sorrendben veszi le a teherautóról, ahogy azt neki egymás mellé kell raknia.

A jelentős építési hibák nagy részét az állandó módosítások okozzák

Az előregyártás terjedéséhez szükséges kulturális változásra áttérve az ügyvezető elárulta, kaptak olyan visszajelzéseket is, miszerint az előregyártott elemek hátránya, hogy nem lehet rajtuk változtatni a legyártásuk után. „Nekem erre az a válaszom, hogy módosítani lehet, csak nem érdemes.

Ez alatt azt értem, hogy már most sem lenne szabad módosítani az építési folyamaton. Az építési hibák legnagyobb részét ugyanis az állandó módosítások okozzák: vagyis, hogy nem a tervezettet valósítottuk meg, hanem belenyúltunk a helyszínen.” Hozzátette, az építési idő jelentős szintű bizonytalanságának is az az oka, hogy állandóan módosítgatnak a projektekben.

„A jelenlegi építési kultúra legnagyobb problémája a megszokott változtatgatás. Továbbá az, hogy az építési résztvevők nincsenek rákényszerítve arra, hogy egy-egy témában jó és alapos döntéseket hozzanak a kivitelezés előtt. Jól jellemzi ezt, hogy a gyakorlat szerint nem szükséges kiviteli tervvel rendelkezni addigra, amikor az építkezés elkezdődik.”

Az építési kultúra változására is szükség lesz

A fentiek alapján ugyanakkor az előregyártásnak és azon belül az INETON törekvéseinek iparági szintű jelentősége van: „A mi kultúránk alapja a nagyon magas szintű digitális előkészítettség. Nincsen szükség arra, hogy menet közben változtassunk, előre meg kell hozni a döntéseket, jól kitalálni, mit akarok csinálni, és azt végrehajtani.”

Ezt a változást tartja az ügyvezető a legjelentősebbnek: „Ez egy építési kultúra váltás, amihez az kell, hogy a szereplők jól meg tudják fogalmazni, hogy mit akarnak.” Hozzátette, ehhez a fajta előkészítettséghez a jelenlegi körülmények között minden feltétel adott           

Ugrásszerűen nő a hozzáadott érték az előregyártással

Az INETON által előállított termékek témakörére áttérve az ügyvezető leszögezte, a vasbeton a 21. század építőanyaga. „Az előállítása ugyanis a beton tulajdonságai miatt nagyon jól igazítható a gyári körülményekhez. Összességében pedig elmondható, hogy az általunk előállított termékek tulajdonságai egészen mások ahhoz képest, amit egy építkezésen élő munkával elő lehet állítani. Ezek a termékek sokkal több hozzáadott értéket képviselnek, mint például egy helyszínen előállított vasbeton tartószerkezet.”

Ráadásként azt is elmondta, ezek a termékek nagyon gyors és pontos építést tesznek lehetővé, integráltan tartalmaznak épületgépész és villamos szerelvényeket. „A felületük tökéletesen festésre kész, de akár festés nélkül is megállja a helyét a magas betonminőségnek köszönhetően.”

Hatalmas problémákat tudnak levenni az építésvezetők válláról

Külön kitért a kiegészítő termékekre is. „A nálunk előállított lépcsők önmagukban végleges szerkezetként is felfoghatók, azaz végleges termékként. Nem igényelnek további burkolást és szakipari beavatkozást, végleges felülettel szállítják ki ezeket az építkezésre, hatalmas problémát levéve az építésvezetők válláról.”

 

 

Hasonló előnyöket tudott elmondani a balkonokról. „Az erkély a magyar lakásépítés egyik rákfenéje, örökös garanciális probléma a fejlesztők számára, és nincsen rá megoldás. Ezt a problémát kezelve mi előregyártott vasbeton balkon elemet fogunk a piacra dobni, ami minden épületfizikai kihívásra tökéletes választ ad. A hőszigetelésnek, a vízszigetelésnek, a csapadékelvezetésnek a mai megoldatlanságát egyaránt megszünteti.”

Olyan lépcsőházakat gyártanak majd, amelyeket nem kell burkolni

Bár az INETON a gyár április 20-i átadója előtt még csupán próbagyártásokat végzett, Gönczöl Péter óriási érdeklődésről számolt be. „Már jelenleg is folyamatban van egy fővárosi projekt, ahol a kiviteli tervezés szakaszában járva tervezzük be az előregyártott elemeket. Itt minden termékelemet meg tudunk majd mutatni, és lesznek közöttük olyanok is, amelyek a magyar piacon még nem bevezetettek. A magyar piac ismeri a kéregszerkezeteket – kéregfödémet, kéregfalat – és az előregyártott vasbeton lépcsőt; de az utóbbit például nem ismeri látszó kivitelben. Mi viszont olyan lépcsőházakat szeretnénk a jövőben gyártani, amelyeket nem kell burkolni.

A jövőben az épülethomlokzatok is fókuszba kerülnek

A vezető a jövőbeli tervekről is szót ejtett. „A következő fázisban szeretnénk kifejleszteni homlokzati rendszereket, amelyek az ott jelentkező problémákat oldják meg. Ezen szendvicspanelek mellett szeretnénk szerelt jellegű, kiselemes betonburkolatot is rendszerbe állítani.”

Összességében a BIM-tervezésnek és az elemes építkezésnek az lesz az eredménye, hogy nagyon precíz épülethomlokzatok keletkeznek. „Ugyanakkor ezen homlokzatok felületét is olyan minőségre akarjuk emelni, ami a mai kor emberének elfogadható.”

Az épületfizikától a fenntarthatóságig a jövő számos kihívására megadhatják a válaszokat

Szavaiból az is kiderült, hogy a homlokzati fejlesztésekkel párhuzamosan a belső szakipari rendszerüket is fejleszteni szeretnék.

„Komplett fürdőszoba szaniter térelemeket szeretnénk gyártani, és ehhez is megvannak már a terveink. Ugyanakkor ez nem jelenti típus fürdőszobák gyártását, hanem bizonyos kötöttségek mellett egyénileg le tudjuk majd gyártani az igényeknek megfelelően.”

Ha a fenti két terv megvalósul, jöhet majd az újabb lépés: „Olyan épületeket tervezünk majd, amelyek méretpontossága miatt több rendszert is konfekcionáltan lehet beszállítani. Mivel nagyon magas az előkészítettség, konfekcionálhatóvá válhatnak olyan dolgok is, amelyekről ma nem is álmodunk, mint például egy lakás villamos hálózata. Az egész előre szerelve kiszállítható az építkezésre, és akár villanyszerelői szaktudás nélkül is összerakható.”

 

 

Gönczöl Péter zárásként egy összegzést megfogalmazott.

„Ez az a jövő, ami által az INETON ügyfelei olyan megoldásokat kapnak, amelyek felhasználásával minden elvárást legyen az épületfizika, energetika, földrengésbiztonság, minőség, használhatóság vagy fenntarthatóság teljesíteni tudnak. Ráadásul mindez nem jelentene számukra költségnövekedést, sőt, összességében olcsóbb projekteket eredményez.”