Így alakul át az ország úthálózata – Gigaberuházások 2034-ig

Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nagyszabású tervekről Kertesi Tamás műszaki vezérigazgató-helyettes beszélt a Magyar Aszfaltipari Egyesülés konferenciáján, ahol a következő évek útépítési programja végre rendszerbe rendezve tárult a szakma elé.

Február 17-én a siófoki Hotel Azúr adott otthont a HAPA (Hungarian Asphalt Pavement Association) nemzetközi eseményének. A 26. alkalommal megrendezett szakmai fórum középpontjában az aktuális útügyi kihívások és az újrahasznosított aszfalt állt.

Az MKIF összesen 1237 kilométernyi gyorsforgalmi utat vett át üzemeltetésre, felújításra és fejlesztésre a Magyar Államtól 2022. szeptember elsején – ez a szám mára meghaladja az 1300 kilométert. Elkészült az M85-ös Bécsi-dombi alagútja, valamint új szakaszok kerültek üzemeltetésük alá az M44-esen és az M4-esen is.

 

 

Háromféle felújítás – egy cél: jobb utak

„Háromfajta felújítási munkát végzünk a szerződésünk szerint: a szintrehozó munkákban az átvett hálózat burkolatát a szerződésünkben vállalt műszaki szintre kellett felhozni. Ennek hároméves időszaka 2025. augusztus 31-én lezárult. A közlekedésbiztonsági útburkolatjavítások során a fejlesztési szakaszokon (M1, M3, M7) addig újítjuk fel a burkolatot, amíg el nem indul a fejlesztés. A nagykarbantartási munkákat pedig az állam által jóváhagyott éves ütemterv szerint végezzük, a koncessziós teljes időszaka alatt. Műszaki szempontból ezek között nincs különbség” – részletezte Kertesi Tamás.

A számok önmagukért beszélnek:

„Ahhoz, hogy a szintrehozási munkákat be tudjuk fejezni, csak tavaly 4,5 millió négyzetméter aszfalt beépítésére volt szükség. A legtöbb esetben ez kopóréteget jelentett, de sokszor akár a kötőréteghez vagy a teljes pályaszerkezethez is hozzá kellett nyúlnunk.”

Ez hatalmas volumen – gyakorlatilag egy kisebb városnyi terület új burkolatot kapott.

Az elmúlt három évben (2022-2025 között) az MKIF Zrt. 2,5 millió tonna aszfaltot használt fel a hozzá tartozó gyorsforgalmi utak felújításához, megújult 13 millió négyzetméter útfelület, 315 híd és 68 pihenő. Ezt tavaly év végén részletes cikkben mutattuk be.

 

 

Újrahasznosítás: nem mellékszál, hanem alapelv

Az útépítés ma már nemcsak a betonról és aszfaltról szól, hanem a fenntarthatóságról is. Az MKIF egyik legnagyobb vállalása a martaszfalt visszaforgatása.

„A nemzetközi trendekhez igazodva, szerződésünk szerint a felújítási munkálatoknál az úthossz 60%-os, új építéseknél 35%-os arányában kell martaszfaltot beépítenünk. Mi ugyanakkor komoly lépéseket teszünk annak érdekében, hogy akár a kötőrétegben is az előírtnál magasabb arányban tudjunk ilyen aszfaltot felhasználni. A 2025-ös adatunk 44,5%.”

Jelenleg országszerte 27 helyszínen működik martaszfalt depó, a felmérésekhez pedig drónokat is bevetnek – a technológia és a környezettudatosság kéz a kézben jár. Minderről bővebben és részleteiben itt írtunk korábban:

 

 

Jönnek a sávbővítések: M1, M3, M7

„A szerződésünk nagyon egzakt módon meghatározza, mikor milyen beruházásokat kell végrehajtanunk” – tette hozzá.

„Az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályákon sávbővítések várnak ránk. Emellett vannak új építésű gyorsforgalmi útjaink, így az M200-as, ami az M1-estől, Sárbogárdon át egész Kecskemétig vezet majd. Feladatunk, hogy befejezzük az M4-es autópályát és az M3-as végét is meg kell építenünk Vásárosnaménytől az országhatárig – ebben szoros kooperációban kell majd dolgoznunk az Állammal.”

A következő évek tehát nem csupán karbantartásról, felújításról, hanem az új gyorsforgalmi utak révén az  ország közlekedési térképének átrajzolásáról szólnak.

 

 

Dübörög az M1-es fejlesztése

Az egyik legnagyobb kihívás a hatalmas forgalmat bonyolító M1-es bővítése.

„Ez sajnos nagymértékű türelmet igényel az arra közlekedőktől: Bicskéig 2028. augusztus 31-re, Concóig 2029. augusztus 31-re kell, hogy elkészüljön az átalakítás, így a munkák több helyszínen, párhuzamosan zajlanak.”

Jelenleg a bal pálya, vagyis a Budapest felé tartó pályaoldal szélesítése zajlik. Ősszel ide terelhetik a teljes forgalmat, itt halad majd két sáv Győr és két sáv Budapest felé azért, hogy elbonthassák és újjáépíthessék a jobb pályát, a Győr felé tartó pályaoldalt – immár korszerűbb, szélesebb kialakítással.

„Megkezdődött a hidak, felül- és aluljárók szélesítése. Az állam feladatunkká tette továbbá, hogy az M100-as csomópontját építsük meg, ennek tervezése el is indult” – fejtette ki Kertesi Tamás.

 

 

Új csomópontok, új lehetőségek

Nemcsak a fővonalak alakulnak át. Monornál az M4-esen komplex pihenőhely épül, Kunszentmártonnál új csomópont készül az M44-esen.

Az M86-os és az M4-es mellett új autópályamérnökségek létesülnek, Bezenyénél pedig az M15-ösön ipari fejlesztéshez kapcsolódó csomópont épül.

 

 

 

2027-től felpörögnek a munkák

Az M7-es sávbővítése Szabadbattyánig 2x3 + ITS, Balatonvilágosig 2x2 + ITS kialakítással indulhat jövőre, a befejezés határideje 2031.

„Az M200-as, M1 és Sárbogárd közötti szakaszát 2030-ra kell befejeznünk, de a székesfehérvári elkerülő szakaszt előre hoztuk a fejlesztési ütemtervünkben – ezt jövőre el fogjuk kezdeni” – szögezte le a műszaki vezérigazgató-helyettes.

Ezzel párhuzamosan épül az M4-es Kisújszállás–Püspökladány, valamint Püspökladány–Berettyóújfalu közötti szakasza, az M3-as Gyöngyösig tartó bővítése pedig 2030–2034 között valósulhat meg.

 

 

Egy évtized, amely átrajzolja a gyorsforgalmi úthálózatot

A következő években nem csupán karbantartás és a nagyfelületű burkolatcserék zajlanak majd. Új útvonalak születnek, régiek szélesednek, és a fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb szerepet kap.

Ha minden a tervek szerint halad, 2034-re egy gyorsabb, biztonságosabb és korszerűbb gyorsforgalmi hálózat szolgálja majd a hazai közlekedést.