Amikor megérkeznek a szerkezetépítők a munkaterületre még szinte nyoma sincs a leendő építménynek, azonban amikor átadják azt a következő szakágnak, már kész az épület teljes váza. A januári hónap kitüntetett mérnökének, Kiss Gábornak rendkívüli látni és megélni ezt az alkotói folyamatot, és végig kísérni egy teljesen új épület születését. A KÉSZ Csoport generálkivitelező tagvállalata, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. monolit szerkezetépítési főmérnökével a debreceni BMW gyár építkezésén beszélgettünk többek között a szakma kihívásairól és eredményeiről, valamint arról, hogy mit jelent kivitelezőnek lenni az építőiparban. Mindemellett kitértünk arra is, hogy mit javasol az ágazat iránt érdeklődő pályaválasztóknak.
Kiss Gábor, a januári hónap mérnöke húsz éve dolgozik az építőiparban, ebből tizenkét évet a KÉSZ Csoportnál töltött, méghozzá egy folyamatosan felfelé ívelő pályát tudhat maga mögött. Kapcsolódása az ágazathoz azonban még ennél is messzebbre nyúlik vissza, hiszen édesapja és édesanyja is az iparágban dolgozott. „Gyermekként a szüleim elvittek több építkezésre, nagy állami vállalatok kivitelezéseire. Ez akkor még nem tudatosult bennem, de így utólag visszagondolva, ezek az élmények máig meghatározó módon hozzájárulhattak ahhoz, hogy építőipari pályára tértem.”
A gimnáziumban a matematika és a fizika kötötte le legjobban Gábor érdeklődését. „Ekkor kristályosodott ki bennem, hogy a mérnöki pályát és azon belül is az építőmérnöki szakot választom. Ennek megfelelő irányban tanultam tovább, és döntésemet azóta sem bántam meg.”
„A BME Építőmérnöki Karán választani lehet a kivitelezés, a tervezés vagy éppen a mindkét területet átfedő műszaki ellenőri pálya között. Én egyértelműen a kivitelezés mellett döntöttem” – meséli nekünk Gábor. Konkrét pályaválasztása igazából a diplomamunkája írásakor vált véglegessé. „Idegen tőlem, hogy minden nap a tervezőasztal vagy a számítógép mellett üljek, én nem tervezni, hanem kivitelezni akarok.” Ezen belül is a szerkezetépítés állt hozzá a legközelebb, így végül hídépítés szakirányon végzett.
Kiss Gábor az egyetem után egy szerkezetépítésre szakosodott vállalatnál kezdte pályafutását, ami az ilyen típusú feladatok mellett alapvetően generálkivitelezéssel foglalkozott, így kis és nagy projektek kapcsán egyaránt lehetősége volt tapasztalatokat gyűjteni. Az említett cég a csepeli szennyvíztisztító munkálatai során a Hídépítő Zrt. alvállalkozójaként működött. A komplex feladatra rálátva Gábor már ekkor szembesült azzal, milyen éjjel-nappal dolgozni, sok embert irányítani, toronydaruk, autódaruk és más gépek munkáját összehangolni. Beosztott mérnökként kezdte pályáját, de végül főépítésvezetőként távozott a cégtől. Dolgozott emellett többek között a Richter Gedeon Zrt. technológiai laborjának építkezésén és a Graphisoft Park fejlesztésén is.
2011-ben a KÉSZ Csoportnál eleinte generálkivitelezőként dolgozott, nem sokkal később azonban a vállalatcsoport szerkezeti átalakítást hajtott végre. Gazdasági stabilitása és működési biztonsága érdekében alvállalkozók bevonása helyett minden szakágban kiépítették a saját bázisukat - ezek egyike a monolit vasbeton szerkezetek építése volt. „Kezdetben építésvezetőként dolgoztam, de ekkor már jelentős szerkezetépítési tapasztalatokkal rendelkeztem, és az első években generálkivitelezéseken munkálkodtam. Három évvel később stratégiai megfontolásból a cégcsoporton belül megerősítették a szakágakat: a monolit szerkezetépítési, az acélszerkezet építési, a padlóépítési és az épületgépészeti szakágat is, számos másikkal együtt.”
„A monolit vasbeton szerkezetépítés” – magyarázza Kiss Gábor – „komplex feladat, amihez nehéz jó és megbízható alvállalkozókat találni. Célszerűbbnek bizonyult ezért a munkát inkább házon belül elvégezni. Ezáltal gördülékenyebbé vált a projektek lebonyolítása, hamarabb és jobb minőségben tudtuk átadni a terepet a következő csapatnak.”
Gábor új szerepkörbe 2014-ben került. „Kialakult mellettem egy csapat a monolit vasbeton szerkezetépítésben melynek azóta is a vezetője vagyok; ma már csak ezzel a területtel foglalkozom. A mi feladatunk az, hogy egy-egy projekten ezt a szakágat képviseljük, a szerkezetépítési munkákat végezzük el gördülékenyen, a semmiből megteremtsük az épületek vázát az alvállalkozókkal együttműködve, majd átadjuk a terepet a következő szakágnak. Közben természetesen együttműködünk a generálkivitelezővel, aki összefogja a projektet, és kapcsolatban vagyunk a többi szakággal is. A folyamatok sok szálon futnak, összefonódnak, gyakran egymásra épülnek. Szinte minden projektünk így zajlik.”
Megrendelésből és feladatból pedig volt és van is bőven. A KÉSZ Csoport nagyszabású projektjeinek – korántsem teljes - felsorolásában Kiss Gábor csak az elmúlt bő évtized jelentősebb projektjeire tér ki. A Hankook rácalmási gumigyárának harmadik üteme, a kecskeméti Mercedes gyár lakkozóüzeme, a Procter & Gamble gyöngyösi és csömöri csarnokai mind Gábor és csapata segítségével valósultak meg.
Az ipari projektek mellett Gábor két különleges megbízást is kiemelt. Újfajta kihívást jelentett számára is a Hungexpo nagyszabású építkezése, ahol nem csupán az üzemcsarnok munkálatok voltak a KÉSZ Csoport feladatai, hanem a meglévő épületrészek átalakításával párhuzamosan a teljesen egyedi, alaprajzilag triszkelion formájú új fogadóépület, valamint az impozáns „CK” központi épület monolit vasbeton vázát is meg kellett építeniük. „Egy másik rendhagyó és emlékezetes munkánk volt a Pesterzsébeten található, Makovecz Imre stílusjegyeit követő Összetartozás Temploma összetett épületszerkezetének a kivitelezése, amivel 2021-ben készültünk el. A mester tervalapját követve tanítványa, Dósa Papp Tamás készítette el a végleges terveket. A kivitelezett épületben minden íves és csavart - ilyen formákat kellett monolit vasbetonból megvalósítanunk” – emlékezik vissza.
Egy másik emlékezetes építkezés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának mólója volt. „A projekt különlegessége, hogy látszóbetonfelületeket kellett építenünk. A monolit vasbetonszerkezetet később általában más építőelemekkel eltakarják, de ezt itt végső használatra építettük. Sok egyeztetésre került sor, nagyon magas igényeket támasztott a megrendelő és szigorú technológiai követelményeknek kellett megfelelnünk, hogy a vasbeton nyers felülete, mint építészeti elem, láthatóan megjelenhessen. Eközben ráadásul még a munkaterület megközelítése is csak külön kísérőautóval volt lehetséges, ugyanis a kifutópálya mellett dolgoztunk. Ezzel együtt is minden elvárást teljesítettünk, amire a mai napig is büszkén gondolok vissza.”
Jelenleg is jelentős beruházásokban vesz részt a vállalatcsoport – mondja Kiss Gábor. Ezek közé tartozik a BMW gyár felépítése, ahol a KÉSZ Csoport két nagyobb és egy kisebb üzemcsarnok építésén dolgozik. Itt is szorosan össze kell hangolni a munkavégzést más szakágakkal, hiszen a monolit vasbeton szerkezetépítési szakág csapata az előregyártott vasbetonépítési és az acélszerkezetépítési szakágakkal dolgozik együtt, gyakran egymásnak átadva a stafétabotot.
Kiss Gábor szerint egy kívülálló nem is gondolná, mennyire változatos és sokszínű ez a szakterület. Minden új feladatra külön fel kell készülni. „Mindegyik projekt más, semmit sem lehet egy kaptafára húzni. Nagyon dinamikus változáson megy át az építőipar és ezen belül a mi szakágunk is, és ennek a kihívásnak csak az a vezető tud eleget tenni, aki hasonlóan dinamikus személyiséggel rendelkezik. Mindig azt mondom, hogy dönteni tudni és merni kell, mert még mindig jobb akár egy téves döntés is, mint a tétlenség.”
„A szerkezetépítés jelentősége és szépsége is abban áll, hogy amikor először kimegyünk az építési területre, akkor még szinte semmi sem látszik ki a földből, hiszen az esetek többségében ekkor még csak a mélyalapozás zajlott le. Amikor viszont mi eljövünk onnan, már áll az építmény váza, vagy annál is előbbre tartunk kissé. A többi szakma utánunk érkezik és a mi munkánk eredményéhez kapcsolódik. Nagyon látványos változás egy nagy beruházás folyamatában, hogy gombamódra hirtelen kinő valami a földből” – magyarázza.
Különösen fontos a gyors és precíz munkavégzés, minden perc számít. „Én mindig azt mondom a kollégáknak, hogy ha egy percet is késünk a szerkezetépítésben, annak a későbbi hatása a projektre egy óra. Ha egy órát késünk, az egy nap késedelmet okoz, és ha egy napot késünk, az utóhatás akár egy hét is lehet, ha pedig egy hetet késünk, akkor az a teljes beruházás egy egész hónapos csúszását is okozhatja.”
Az építőipari szakon gondolkodó vagy már végzősként állást keresőket is erre a pályára bíztatja. „Szerintem általában véve egyre jobbak a munkalehetőségek, és különösen egy ilyen nagy vállalatcsoportnál, mint a KÉSZ Csoport, számos érdekes kivitelezési feladat adódik. Adottak persze a munkakörülmények, kint vagyunk a terepen változó infrastrukturális viszonyok közepette. Ott helyben mi alakítjuk ki saját irodai és szociális környezetünket. Igyekszünk természetesen a lehető legjobb munkafeltételeket megteremteni a munkatársak számára, és nagy hangsúlyt helyezünk a munkavédelemre is.”
„Döntő lehet a projekt sikere szempontjából a jó kommunikáció. Mi mindig tudjuk egymásról, ki mit csinál éppen, milyen gondokkal küzd, és ha kell, akkor hol kell valakit helyettesíteni vagy miben kell valakinek segíteni. Nálunk jó a munkahelyi légkör, a kollégáim nyugodtan tudnak tőlem bármit kérdezni és én is tőlük” – tette hozzá Gábor a beszélgetés végén.
Alig hatévesen építészmérnök édesapja oldalán, érdeklődve figyelte Budapesten az óriási lakótelepek születését. Bő két évtizeddel később már mérnökként a csepeli hőerőmű építésén, majd az ezredfordulón egy csúcsminőségűnek számító belvárosi irodaház kivitelezésén dolgozhatott. A gyár- és üzemépítés jelenti számára a legizgalmasabb szakmai kihívást. Büszke rá, hogy ha az országban a szélrózsa bármelyik irányában elindul, tud olyan projektet mutatni a családjának, amelyen dolgozott. Napi szinten motiválja, hogy az iparág pénzérzékenysége ellenére, egyetlen munkája végén sem vált el haraggal a megbízótól. Október hónap mérnöke, Borbély János, a Weinberg ’93 Építő Kft. projektvezetője.
A szeptemberi Hónap Mérnöke a rendkívül jó előkészítettséget emelte ki a dunakeszi óriásberuházás egyik sikerfaktoraként, amely a háborús nehézségek ellenére is nagy sebességgel pörgette a projektet. Tóth Tibor Gábor két évtized gazdag tapasztalati tőkéjével érkezett meg a csúcsprojekthez, a kulcstényezők között ugyanakkor a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. alapértékei is kirajzolódtak a vele készített interjúban.