A magyar infrastruktúrafejlesztés forrásairól Mosóczi László államtitkár beszélt Mohácson az állam dél-magyarországi útépítési tervei kapcsán.
Mintegy ötezer milliárd forintot fordít a kormány 2024-ig közúti és vasúti hálózat fejlesztésekre hazai és uniós forrásokból - mondta el a szerdán dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Baranyában. Hozzátette: utakkal kapcsolatos beruházásokra az összegből 2024-ig 3200 milliárd forint jut,
az összeg több mint felét a magyar gazdaság lendületes bővülésének köszönhetően hazai forrásból finanszírozzák. E fejlesztések ezer kilométernyi új út megépítését teszik lehetővé.
Emlkékeztetett: az állam célkitűzése, hogy 2023-ig a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok rendelkezzenek gyorsforgalmi bekötéssel, illetve kiderült szavaiból: a a kiemelt ipari parkok útjait is a listára vették.
Az alsóbb rendű utak kapcsán felidézte: a 31 ezer kilométernyi úthálózat több mint ötödét felújították már 2010-től 5000 milliárd forint értékben, a munka folytatódik többi között a Magyar Falu Program keretében.
Az államtitkár elmondta: stratégiai cél az M6-os autópálya Bóly és az országhatár közötti szakaszának megépítése. Az európai uniós társfinanszírozással, Villány bekötésével megvalósuló beruházás építési engedéllyel és kivitelezési tervekkel rendelkezik, jelenleg már az ingatlanszerzések, kisajátítások zajlanak, és hamarosan kiírják a kivitelezési közbeszerzési eljárást is.
Kijelentette: magyar részről 2022 végéig megépíthető a szakasz, de azt csak úgy lehet azt megfelelően üzembe helyezni, amennyiben Horvátország is megépíti a folytatását a határ túloldalán.
A Pécs-Szigetvár-Barcs között tervezett M60-as gyorsforgalmi út tervezése megkezdődött, a kivitelezésről pedig az engedélyek és tervek birtokában 2021-ben hozhat döntést a kormányzat. A munka várhatóan a Pécs-Szigetvár szakasszal kezdődik, azt követi a Szigetvár és Barcs közötti rész.
Mosóczi László tájékoztatása szerint zajlik a 67-es gyorsforgalmi út Kaposvár-Szigetvár-Zaláta közötti szakaszának és az M9-es gyorsforgalmi út előkészítése is. Utóbbi kapcsán elmondta: az magában foglal majd egy mohácsi Duna-hidat, amelynek tervezési munkálatai zajlanak.
A tervezett M9-es úttal kapcsolatban Mosóczi László megjegyezte: az már a meglévő autópálya-szakaszok összeköttetését szolgálja, egyúttal lehetőséget biztosít a szomszédos országok úthálózataival való kapcsolatra is. Hangsúlyozta: az ország nyugati részén is zajlanak az M9-es előkészítő munkálatai, az M76-os út pedig kivitelezés alatt van.
Az M7-es és M5-ös autópálya összeköttetését szolgáló M8-as és a Komárom-Székesfehérvár-Sárbogárd közötti gyorsforgalmi út előkészítése szintén zajlik, ahogy a Kecskemét és Békéscsaba között tervezett M44-es út is fontos része lesz a közútfejlesztési intézkedéseknek; az M44-es Tiszakürt és Kondoros közötti 64 kilométeres szakaszát pedig a jövő héten adják át.
A vasúti fejlesztések közül kiemelte a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonal teljes átépítését, amelynek eredményeként 2020 végére 120-160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek itt a vonatok, így a Pécs és Budapest közötti IC-k menetideje pedig akár húsz perccel is rövidülhet.
Mosóczi László távlati célnak nevezte, a déli vasút kiépítését a Debrecen-Nagyvárad-Nagyszalonta-Gyula-Békéscsaba-Hódmezővásárhely-Szeged-Szabadka-Baja-Bátaszék-Mohács-Pécs útvonalon. A tervvel jelenleg már kormánybiztos foglalkozik.
Miközben Pakson, az új atomerőmű telephelyén már ezren dolgoznak a terület-előkészítésen, a külföldi gyártóbázisokon is folyik a munka, Szentpéterváron kovácsolják a reaktortartályt. A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a gyártásfelügyelet kapcsán a Paks II. Zrt. szakértői pozitív tapasztalatokra tettek szert.
Az érseki kápolnában különleges technikával készül barokk festményt lehet majd megtekinteni.