Emléktábla hirdeti a többszörös Építőipari Nívódíj nyertes Laterex Zrt. újabb szakmai sikerét.
A Laterex Építő Zrt. nem először részesült az építőipari szakma legrangosabb elismerésében, az Építőipari Nívódíjban. A 2021-es év különösen termékenynek bizonyult a vállalat munkái között; Középület/oktatás kategóriában a budapesti Szent Margit Gimnázium új tornacsarnoka, a Szent Gellért terem, Műemlék helyreállítás, építmény rekonstrukció kategóriában pedig a tatai Esterházy-kastély műemlékegyüttes érdemelte ki a díjat.
Az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA) által meghirdetett pályázat többszörös nyerteseként a Laterex Zrt. június 10-én ünnepélyes keretek között felavatta az Esterházy kiskastélyban elhelyezett bronztáblát.
Az eseményen részt vevőket Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója (képünkön) köszöntötte, s kérte fel a felszólalókat.
Az eseményen Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) tiszteletbeli elnöke (képönkön) méltatta a kivitelező Laterex munkáját, amit határidőre fejezett be a cég.
Emlékeztetett, hogy az Építőipari Nívódíj 18 tagú Bíráló Bizottsága kemény szempontok alapján értékel:
a tervezés és a kivitelezés színvonalán, minőségén túl az Esterházy-kastély felújítása esetében különösen fontos volt, hogy az építtető, a tervező és a kivitelező között kifogástalan volt a folyamatos, eredményes együttműködés. Azt is elárulta, hogy a Bíráló Bizottság egyhangúlag minősítette kiválónak a projektet.
A Laterex Zrt. már háromszor részesült ebben a rangos elismerésben, de mint Sztankov Attila vezérigazgató mondta, mindegyik új építés volt.
„Egészen más egy felújítás, főleg, ha egy ilyen kiemelt műemlékről van szó, ami a kivitelezés gyöngyszeme. Itt a fő cél a múlt emlékeinek a megőrzése, megmutatása az utókor számára. Kollégáim sok apró részlettel találkoztak, amikor 100-200 éve dolgozó elődök kéznyomát találták meg akár belevésve a parkettába, akár a kémény falára írva. Bízom abban, hogy sok év múlva az én kollégáim munkáját is így fogják dicsérni.”
– mondta Sztankov Attila. Külön köszönetet mondott a „projekt lelkének”, Dobosy Gáborné Hajnalkának, aki ezzel a munkával a Magyar Építészkamara díját is elnyerte.
Hozzátette: „Öröm látni egy ilyen épület utóéletét. Azt, hogy használják, hogy mindig élettel teli, ez a fontos a kivitelezőnek is”.
Virág Zsolt, A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos emlékeztetett, hogy a kastélyokat mindig az adott kor legmodernebb technikai vívmányaival látták el vízhálózat, csatornahálózat és szellőzőrendszer, légfűtés tekintetében is. Az Esterházy-kastély felújítása során ehhez tették hozzá azt az élményalapú interaktív kiállítást, amely kicsivel több mint egy év alatt 77 ezer érdeklődőt vonzott.
Az eseményen felszólalt még Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője és Michl József, Tata polgármestere is.
Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, az Esterházy-kastély felújítása 2018-ban kezdődött, és 2021 májusában nyitotta meg újra kapuit. Az építtető a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) volt, a kivitelezési munkálatokat pedig a Laterex Építő Zrt., a Primofor Kft. és a B&G Építő Kft. konzorciuma végezte el. Az építtető NÖF nemcsak, mint megrendelő és üzemeltető volt jelen a kivitelezés során, hanem a műemléki felújításhoz tartozó szakmai felügyeletet és szakmai zsűrizést is képviselte. Az építészeti és belsőépítészeti munkákat az M Építész Iroda végezte, akik a kivitelezés teljes időszakában a helyszínen nyújtottak tervezői művezetést.
A projektben a kastély főépületén és az annak közelében található Kiskastély déli szárnyán, illetve a több mint 16 hektáros kastélyparkban végeztek el felújítási és kertrendezési munkálatokat.
A korábbi években már bizonyított a Laterex Zrt. szakértelme: 2017-ben Középület/Egyházi létesítmény kategóriában a veresegyházi Szentlélek Templom, egy évvel korábban Középület/Kereskedelmi építmények kategóriában a Budafoki Szomszédok Piaca érdemelte ki a nívós díjat.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.