A háromnapos rendezvény szakmai és kötetlen programjai egyaránt olyan tapasztalatokat adnak a hallgatóknak, amelyek versenyelőnyt jelentenek a pályakezdésnél.
Augusztus 11-én Budapesten immár harmadik alkalommal vette kezdetét a Duna Group Szabadegyetem - derült ki a szervező cégcsoport csütörtöki közleményéből. A háromnapos rendezvényre az ország számos egyeteméről érkeztek infrastruktúra-építőmérnök hallgatók a magyar tulajdonú építőipari cégcsoport hívását elfogadva.
A BME Kármán Tódor Kollégiumában tartott megnyitón Kincses Péter főszervező hangsúlyozta a hallgatóknak, hogy a Duna Csoport úttörő szerepet vállalt fel, amikor erőforrások és idő ráfordításával beállt a hazai építőiparban korábban példa nélküli szabadegyetem mögé.
Ez a fajta hozzáállás már a korábbi szabadegyetemeken is megmutatkozott: tavaly a cégcsoport tulajdonosa, Szíjj László személyesen köszöntötte a hallgatókat, akiknek azután egy kötetlenebb beszélgetés során taglalta a cég történetét és sikerfaktorait.
Az idei megnyitón Kincses Péter arra a fajta kapcsolati tőkére is felhívta a figyelmet, amelyet ezen a három napon ki tudnak építeni egymás közt a hallgatók és amelynek szerepe megkerülhetetlen az ágazatban: „Bárhogy is alakul a szakmai pályátok, négy éven belül nagy valószínűséggel találkozni fogtok az iparágban” – fogalmazott a Duna Group Szabadegyetem és Tehetséggondozás projektvezetője, aki azt is megemlítette, hogy ezt a folyamatot a szabadegyetem esti, lazább programjai is támogatják.
A megnyitón a szabadegyetem további programjairól is szó esett, melyek közül kiemelkedik a két projektbejárás. Ezek során a helyszínen ismerkedhetnek meg a hallgatók
Hogy milyen szinten támogatja a cégcsoport a szabadegyetemet, az az első nap előadóinak a névsorából is kiderült. A Duna Csoport kiemelkedő szakemberei vették ugyanis a fáradtságot, hogy átadják az infrastruktúra-építés legfontosabb ismereteit a hallgatóknak:
Pál József az útépítés, Tóth Tamás a hídépítés, Rosta Szabolcs az innováció, míg Lennert József és Vass Imre a BIM témakörében tartott előadást.
Kincses Péter szavaiból az is kiderült, hogy a korábbi tapasztalatokból okulva idén jóval kisebb létszámmal szervezték meg a szabadegyetemet, így hatékonyabban tudnak teljesülni a rendezvény céljai, többek közt a hallgatók mélyebb szintű bevonása a projektek hátterének megismerésébe.
A főszervező fontos célként jelölte meg azt is, hogy a hallgatók már az első napon megismerkedhetnek a három évtizednyi sikertörténetre visszatekintő Duna Csoport alapértékeivel. Ezek közül kiemelte a modern gépparkot, a magas szintű digitalizációt és az állandó innovációt. „Elég csak arra gondolnunk, hogy a Duna Csoport 14 fős részleget működtet a BIM útépítésben történő alkalmazására, és ennek köszönhetően jelenleg nem csupán Magyarországon, de közép-európai szinten is élen jár.”
A főszervező zárásként külön kitért a szabadegyetemhez szervesen kapcsolódó Duna Group Tehetséggondozó Programra, amelyre augusztus 21-éig lehet jelentkezni. Elmondása szerint a tavalyi, első év tapasztalatai alapján idén továbbfejlesztették a képzést: „Továbbra is az a célunk, hogy megtaláljuk a jövő legtehetségesebb mérnökeit a Duna Csoport számára, olyan alaptudást átadva a hallgatóknak, amelynek elemei létfontosságúak egy pályakezdőnek, mégsem rendelkeznek vele az egyetemről kikerülve a fiatalok az eddigi tapasztalatok szerint.”
A gyakorlati és elméleti tudást is adó képzés szeptember elejétől november végéig tart, a résztvevőket munkavállalóként foglalkoztatják, a beosztásukat pedig lehetőségük van az egyetemi órarendhez igazítani.
A megnyitó zárásaként elhangzott, hogy a Duna Group Szabadegyetem hallgatói a hagyományoknak megfelelően idén is oklevelet kapnak a többnapos, intenzív programsorozat teljesítése után. ,,Legyetek büszkék rá, hogy itt vagytok, mert az itt szerzett tapasztalatok versenyelőnyt jelentenek a számotokra a pályakezdésnél” – zárta beszédét Kincses Péter, hivatalosan is megnyitva a harmadik Duna Group Szabadegyetemet.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.