Nemzetközi vendégmeghívottakkal cserél eszmét a magyar ágazat arról, hogy mik a legfrissebb fejlemények. A minisztérium, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., illetve természetesen olyan meghatározó kivitelezők is képviseltetik magukat szakértőiken keresztül, mint a Colas-csoport, a Duna Group, vagy a SWIETELSKY.
Mint rendszeresen, idén is a Siófoki Azúr Hotelben találkoznak a szakma képviselői, a Magyar Aszfaltipari Egyesülés (HAPA, Hungarian Asphalt Pavement Association) Nemzetközi Konferenciáján, melyet idén február 14-én és 15-én tartanak meg.
Az eseményt megnyitó beszédében Veress Tibor, a HAPA elnöke kifejtette: az eseménynek két fő célja van: az egyik az, hogy a szakma előre lépését támogassák, a másik pedig az, hogy hogy elősegítsék a hazai (és nemzetközi) szakemberek találkozását, olyan szakmabeliek is találkozzanak, akik amúgy nem kerülnének kapcsolatba egymással.
Kitért arra, hogy az elmúlt mintegy fél évtizedben kifejezetten jól teljesített a hazai aszfalttermelés, a szakma aranykorát élte és rámutatott: a most következő bizonytalanabb másfél-két évet is át fogja vészelni az ágazat, mint ahogy azt korábban is többször is megtette már.
A konferencia témáit összefoglalva pedig hangsúlyozta a technológiai fejlődés fontosságát (a teljes listáról Veres Tibor lapunknak korábbi cikkünkben már bővebben beszélt).
Beszédje végén külön felhívta a figyelmet arra is, hogy 2024-ben az European Asphalt Pavement Association (EAPA) and Eurobitume (European Association for Bitumen) közös konferenciáját Budapesten fogják megtartani.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium részéről Thoroczkay Zsolt főosztályvezető vett részt a megnyitón, aki beszédjében annak alkalmából, hogy a két terület önálló, közös minisztériumot kapott, összefoglalta a közlekedésszervezés adminisztratív múltját.
Ezt követően beszélt a minisztérium és kormányzat szakpolitikai céljaitról is, emlékeztetve, azok az autós közlekedést támogatják. Idézte Lázár János tárcavezetőt is aki még novemberben elmondta: „az autóüldözés korszaka december elsejével véget ér Magyarországon."
A főosztályvezető összefoglalta:
az elmúlt 12 évben eddig soha nem látott mértékű eredményeket ért el a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése és ezen a területen Közép-Kelet-Európában az élvonalban van az ország, illetve európai összehasonlításban is jól teljesít.
Rámutatott: ezzel számos, a kormányzat által kitűzött cél - mint a határok és a vármegyeszékhelyek gyorsforgalmi elérhetősége - nagymértékben megvalósult. A jövőre nézve többek között említette azt is, hogy új szakmapolitikai célként megjelent a járásközpontok elérhetőségének javítása is.
Az nyitóelőadások után A kétnapos konferenciáról a HAPA technológiai munkacsoportjának vezetőjét is megkérdeztük. Kolozsvári Nándor, aki egyben a Duna Grouphoz tartozó Duna Technológia Kft. irányításáért felelős vezető is, elmondta: Magyarországon ez az aszfaltgyártással, illetve aszfaltbeépítéssel foglalkozó cégeknek a legnagyobb éves rendezvénye, amely immár több mint két évtizedes múlttal rendelkezik. „A célunk egyrészt az, hogy a magyar szakembereknek bemutassuk az aszfaltozás területén a nemzetközi gyakorlatban – illetve Magyarországon – megvalósuló legfrissebb újdonságokat, híreket, másrészről pedig lehetőséget teremtünk a szakma képviselőinek a találkozásra.”
A technológiai munkacsoportról, melyet több mint egy évtizede vezet, Kolozsvári Nándor elmondta: „az ars poeticánk az, hogy a meghatározó rokon szakmai szervezetekkel együttműködve (példaként említem a MAÚT-at, vagy az ÚTLAB-ot), döntően gyakorlati adatok összegyűjtésén alapulva, olyan következtetéseket vonunk le, melyeket a magyar állami szabályozás fel tud használni az útügyi műszaki előírások kialakításakor.”
Végül kiemelte: bár gyakran a HAPÁ-hoz hasonló szakmai szervezetek csak a saját érdekcsoportjaikat képviselik ezekben a folyamatokban a HAPA ezt a hibát elkerüli, nem csak a kivitelezők érdekében végzi a munkáját. „Veress Tibor elnök vezetésével itt már évek óta ügyelünk arra, hogy egy olyan teret hozzunk létre, ahol a megrendelői, kivitelezői és független oldal szakemberei is eszmét tudnak cserélni, és a közös komplex műszaki kompromisszumos megoldásokat meg tudják találni.”
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.