Magyarország első toronyháza, a MOL Campus az Óbuda-Újlak Zrt. fenntarthatósági csapata tanácsadói munkájának köszönhetően a BREEAM Excellent után a LEED Platinum minősítést is megszerezte, amely az elérhető legmagasabb szintű elismerés az épületek fenntarthatósági minősítése terén.
Újabb fontos minősítést kapott a világviszonylatban is egyedülálló építészeti megoldásokkal készült MOL Campus: a Kopaszi-gáton Magyarország legmagasabb irodaépületeként decemberben átadott, környezettudatos és emberközpontú székház a BREEAM Excellent után megszerezte az amerikai LEED Platinum fenntarthatósági minősítést is - derült ki az ÓBUDA Group, Magyarország egyik piacvezető tervező, mérnöki szolgáltató, projektmenedzsment vállalatának sajtóközleményéből.
Az új Duna-parti városnegyed, a BudaPart részeként 2022 decemberben átadott óriásprojekt kivitelezését lapunkban is végig kísértük. A MOL Campus-t a MOL Ingatlankezelő Kft. megbízásából a Market Építő Zrt. építette, az angol Foster + Partners és a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. tervezőiroda tervei alapján, amelyben MOL-csoport 2500 munkavállalója dolgozik egyszerre.
Az ÓBUDA Grouphoz tartozó Óbuda-Újlak Zrt. a projekt kezdeti fázisától kezdve tanácsadóként támogatta a beruházást; amely magában foglalja a projektelőkészítés során a beruházás fenntarthatósági stratégiáját, a LEED Commissioning szolgáltatásokat, valamint a tanácsadást és minősítő szolgáltatást a tervezés, a kivitelezés és az átadás-átvétel során.
A fenntarthatóság egyre nagyobb prioritást élvez az építőipari beruházások során Magyarországon is. Ahogyan az a tájékoztatásból kiderült, habár az utóbbi időben látványosan megnőtt a fenntartható működést fókuszba helyező épületek száma, és a hazai épületek között találhatóak olyanok, amelyeknek a két fent említett minősítés egyikét sikerült megszerezniük,
a MOL Campus az első olyan magyar épület, amely a brit BREEAM és az amerikai LEED rendszerekben is ennyire magas szintű, kettős minősítést szerzett.
A minősítési folyamat során olyan szempontokat vizsgálnak, mint a menedzsment, az épületben tartózkodók egészsége és jólléte, az épület energia- és vízfelhasználásának hatékonysága, a fenntartható közlekedési eszközök infrastruktúrájának kiépítése, a fenntartható anyaghasználat, a szelektív hulladékkezelés, a telekhasznált és ökológia, valamint a szennyezésmegelőzés.
a 86 000 m2 alapterületű, 143 méter magas, 28 emelettel és 4 garázsszinttel rendelkező, az Infopark és a Kopaszi-gát mellett található, teljes mértékben akadálymentesített toronyház számos intézkedéssel érte el azt, hogy megszerezze a BREEAM és LEED rendszerek ennyire magas szintű minősítéseit
- emelték ki a tájékoztatásban.
A toronyház építése során kiemelkedően környezetbarát módon jártak el: az építési hulladék 98%-át újrahasznosították, a felhasznált anyagok több mint 23%-a pedig újrahasznosított anyagból készült. Mindemellett a lehető legegészségesebb beltéri levegőminőség is fontos cél volt, ennek érdekében olyan ragasztó-, tömítő-, festék- és bevonatanyagokat, valamint padlószerkezeteket használtak, amelyek alacsony károsanyag-kibocsátását laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokkal is igazolták.
Az épület éves hűtés-fűtés energiafogyasztásának körülbelül 40%-át fedezi a talajszondás hőszivattyús rendszer, továbbá a tetőn elhelyezett napelemekkel az éves fogyasztás 5-6%-a megtakarítható, a maradék villamosenergia igényt pedig 100%-ban zöldenergia forrásból vásárolják.
Ezen túl a területre hulló esővíz 100%-át is helyben kezelik:
egy részét a telken kialakított zöldfelületek szívják fel, a többit pedig az épület pincéjében gyűjtik össze, majd öntözésre és az épületben kiépített szürkevízhálózat segítségével WC-öblítésre használják – ezzel csökkentve a városi csatornarendszer terhelését és az öntözéshez, valamint öblítéshez felhasznált ivóvíz mennyiségét.
Az okos épületfelügyeleti rendszer automatikusan és összehangoltan szabályozza többek között a komfortot biztosító berendezéseket, például a belső árnyékolókat és világítást az aktuális fényviszonyoknak, napszaknak megfelelően. Végül a tájépítészeti megoldások és a zöldtetők ökológiailag értékes élőhelyeket hoztak létre a projekt területén, amelyek nemcsak a növényvilág, hanem a városi állatvilág számára is kedvező életkörülményeket biztosítanak.
„Büszkék vagyunk arra, hogy részt vehettünk Magyarország egyik legizgalmasabb beruházásában. A projekt során komoly szakmai kihívást jelentett a gyakran egymásnak ellentmondó, komplex fenntarthatósági követelmények, a magas beruházói igényszint, a különleges tervezői elképzelések és a megvalósítás gyakorlati szempontjainak összehangolása és megvalósítása.
A befektetett munka végül kifizetődött, hiszen sikerült megfelelnünk a magas elvárásoknak, így egyedülálló módon a MOL Campus mindkét nívós elismeréssel büszkélkedhet”
– mondta el Egyed Mónika, az Óbuda-Újlak Zrt. fenntarthatósági csapatának vezetője.
“A MOL-csoport tradicionális energiavállalatként a régióban elsőként hirdette meg transzformációs stratégiáját azzal a céllal, hogy kulcsszereplője legyen Közép és Kelet-Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságának. Ezzel összhangban határoztunk új székházunk megépítéséről is, amely amellett, hogy a 21. századi kihívásoknak megfelelő, emberközpontú munkakörnyezetet kínál, megfelel a legmagasabb szintű globális fenntarthatósági sztenderdeknek is.
Büszkék vagyunk rá, hogy a BREAAM Excellent után most a LEED Platinum minősítést is megszerezte a MOL Campus és örömünkre szolgált, hogy a folyamat során az Óbuda-Újlak Zrt. felkészült csapata segített minket"
- mondta Varga Péter, a MOL Campus ügyvezetője.
A magyar óriáscég új központjának szerkezetépítési munkálataiban kulcsszerepe volt a Market leányvállalatának, a Moratus Kft.-nek. A komplex mélyépítési feladatok megvalósításáért a BAUER Magyarország Speciális Mélyépítő Kft. felelt, az acél- és tetőszerkezetek komplett gyártmánytervezésével, gyártásával és helyszíni kivitelezését pedig a KÉSZ Metaltech Kft. végezte.
Az acélszerkezeteket a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. gyártotta, míg az acélszerkezetek gyártmánytervezését, illetve a gyártmánytervezés keretében kidolgozandó csomóponti számításokat a KÉSZ Csoport stratégiai partnere, a bim.GROUP Kft. végezte.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.