A fejlettebb építőiparral bíró országokban az előregyártott szerkezetek alkalmazási aránya már jóval magasabb, mint a monolit szerkezetek alkalmazása. Most a hazai tervezők kapnak egy esélyt, hogy egy ingyenes szakmai napon élesben zajló folyamatokat tanulmányozzanak az INETON gyárában.
Az építőipari tervezők számára remek lehetőséget nyújtó képzéseket szervez idén ősszel három alkalommal az INETON Kft. az alsónémedi telephelyén. A legközelebb november 9-én, csütörtökön sorra kerülő, félnapos ingyenes rendezvényről Csúsz István üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk.
„A Magyar Építész Kamara által akkreditált szakmai esemény témája a BIM alapú, előregyártással gyorsított szerkezetépítés” – tudtuk meg a szakembertől. „A célcsoportját az építész és tartószerkezettervező, statikus irodák, illetve a generáltervezők mérnökei képzik.”
A szakmai nap során elnyerhető pluszt a vezető így fogalmazta meg: „A résztvevők megismerhetik a BIM alapú termelésnek a működését. Ez a projekt legelején elindul az INETON-nál: már az ajánlatokat is egy BIM-modell segítségével készítjük el, és ez alapján árazunk. Ezt a BIM alapú gyártmánytervezést ismerhetik meg a mérnökök, megnézhetik azokat a gyártmányterveket, amelyeket digitális úton, közvetlenül átadhatunk egy gépnek, anélkül, hogy kinyomtatnánk. A gép pedig ez alapján végzi el a zsaluzást, és ez alapján történik meg az acélfeldolgozás, továbbá a BIM-modell információi alapján valósul meg a betonkeverés is.”
Az INETON Kft. három alkalmat szentel a fent leírt célokra, közülük az elsőt október 11-én rendezték, így erről már tudott nyilatkozni az üzletfejlesztési igazgató. „Számunkra örömteli módon nem csupán egy bemutató zajlott le, hanem kialakult egy nagyon jó beszélgetés is” – emelte ki. „Így visszajelzéseket kaptunk arról, hogy a tervezők hogyan tennék még hatékonyabbá ezt a rendszert, milyen ötleteik vannak tervezési oldalról. Nagyon hasznosnak értékelték az eseményt, elismerve, hogy ilyen technológiát még nem láttak.”
A nap során először egy technológiai bemutatót hallgattak meg a résztvevők az INETON működéséről, illetve az alsónémedi gyárban működő technológiáról, majd ezt követte egy üzembejárás. „Amennyire látom, az elhangzottak beindították a résztvevők fantáziáját abban a tekintetben, hogy akár már a most futó projektjeiken hogyan tudnák hasznosítani ezt a tudásanyagot.”
A további találkozók – amelyeket november 9-én és december 7-én rendeznek meg - hívó szavaként Csúsz István tömör üzenetet fogalmazott meg: „Az előregyártásé a jövő, így minél hamarabb meg kell ismerni ezt a technológiát. Egyre nagyobb aránya lesz az előregyártásnak: az alkalmazása egyre inkább igény lesz a beruházók és a kivitelezők részéről a tervezők felé.”
Külön kitért arra, hogy az INETON-nál megismerhető technológia egy újfajta előregyártást képvisel. „Itt az egyediségen óriási hangsúly van, és nem sablonokban gondolkodunk. Nálunk egy tervező megismerheti, hogyan lehet ötvözni a tipizált gyártást az egyedi elemekkel. A gyártásnak a folyamata nagyon jól sztenderdizálható, ellenben a kikerülő termékek teljes mértékben egyediek. Nincs modulrendszer és sablonpark, a termékeket robot készíti egyedi igényekre szabva.
A még hátra levő eseményekről zárásként elmondta, a cél az, hogy a résztvevők úgy menjenek haza, hogy elégedettek szerkezeti tervezési megoldásokhoz nyert új eszközzel, ami a jövőben segíti a munkájukat. „Fontos kiemelni, hogy ezeken a napokon egy Európában már nagyon széles körben alkalmazott megoldást tanulhatnak meg. Azt kell látni, hogy Észak- és Nyugat-Európában az előregyártott szerkezetek alkalmazási aránya már jóval magasabb, mint a monolit szerkezetek alkalmazása.”
A szakmai nap részleteit, és a jelentkezés módját ezen a felületen lehet elérni az érdeklődőknek.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.