Új konstrukcióban új főpályaudvar, újjáépülő Nyíregyháza-Debrecen vasútvonal, 2x2 sávos útépítések – fejlesztéscsomag Debrecenben

A kormány Debrecenre mint társfővárosra tekint, és továbbra is részt vesz a fejlesztésében, aminek eredményeként a cívisváros Európa harminc legnagyobb ipari központja közé léphet – mondta el Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdán a helyi gazdaságfejlesztési beruházások koncepciójával foglalkozó munkacsoport ülését követő sajtótájékoztatón.

Szavaiból kiderült, az állam eddig 500 milliárd forinttal támogatta a gazdaságfejlesztést, amiből 300 milliárdot a BMW autógyárnak is otthont adó észak-nyugati gazdasági övezetben, 200 milliárdot a déli ipari övezetben használtak fel.

A idén további gazdaságfejlesztési beruházásokról is dönt a kormány, szerinte 2026-ig további 250-250 milliárd forint forrás biztosítására lesz szükség - tette hozzá.

 

Minden adott ahhoz, hogy 2025-ben megkezdődhessen az autógyártás Debrecenben

Papp László debreceni polgármester is elmondta – ahogy a dehir.hu is tájékoztat: az Északnyugati Gazdasági Övezetben szinte teljesen elkészültek a befektetők által elvárt fejlesztésekkel, a 400 hektáros BMW-iparterület esetében nincs semmi akadálya, hogy az üzemben elinduljon a sorozatgyártás, a 100 hektáros beszállítói parkban zajlanak még közmű- és közlekedési fejlesztések.

Lázár János a BMW-gyárral kapcsolatban úgy fogalmazott: minden adott ahhoz, hogy 2025-ben megkezdődhessen az autógyártás Debrecenben.

 

A városvezető kifejtette, hogy a Déli Gazdasági Övezetben pedig az ott zajló ipari beruházások áram-, víz-, csapadékvízigényének teljesítéséhez további fejlesztésekre van szükség, melyekre a forrás rendelkezésre áll. Hozzátette még, hogy a szürkevízhálózat tervezése novemberben zárult, és kérte a kormányt, hogy erre is biztosítsák a forrást, hogy a városban épülő gyárak jelentős részben tisztított szennyvízzel működhessenek.

 

Ezek az építkezések már tavasszal elindulhatnak

A polgármester részletesen beszélt a város közlekedési fejlesztéseiről, utalva arra, hogy Debrecen, mint gazdasági erőközpont jelentős közlekedési támogatás is kap az államtól. Hangsúlyozta, öt nagy tervezett debreceni csomóponti fejlesztés közül négy már szerződéskötési, aláírási fázisban van:

- a Balmazújvárosi és a Füredi út, valamint a Csigekert és a Szabó Lőrinc utca csomópontjának átalakítása;
- a Szoboszlói út és a Külsővásártér csomópontjának kapacitásnövelő fejlesztése;
- a Domokos Márton út és a 354-es főút összekötése;
- valamint a Vámospércsi út, a Hétvezér és Budai Nagy Antal utcák csomópontjának fejlesztése.

Kifejtette, hogy november végéig megszülethetnek azok az adminisztratív kormánydöntések, melyek ezeket elindíthatják, amit követően pedig még idén átvehetik a munkaterületet a kivitelezők és maga a kivitelezés nagyja pedig elkezdődhet jövő tavasszal.

A Rakovszky és az Ótemető utca csomópontjánál újra fogják indítani a közbeszerzést, a beérkezett ajánlatok magas ára miatt – tette hozzá.

 

Lázár János pedig az alábbi, városba érkező hatalmas fejlesztéseket sorolta fel:

• a debreceni keleti elkerülő út előkészítése, melynek tervei 2026-ig készülnének el, az út pedig 2029 végéig kerülne átadásra;
• a 471-es főút további szakaszának négysávosítása, valamint egy új csomópont kiépítése;
• a Debrecen és Nyíregyháza közti vasútvonal újjáépítése, a Sámsoni úti vasúti csomópont különszíntűvé alakításával együtt (együttesen 320 milliárd forint értékben).

Emellett további gyorsforgalmi utakról is beszélt a haon.hu szerint:

"Az M4-es autópálya építése jelenleg Törökszentmiklós és Kisújszállás között zajlik. A 150 milliárdos beruházás jövő év végére készül el. Ezt követően a cél, hogy a négysávos út Berettyóújfaluig elkészüljön, így az M35-ös össze lesz kötve az M4-essel. Ennek a programnak 2030-ig kell megvalósulnia. A tervek között szerepel, hogy Békéscsaba és Debrecen között a 47-es főutat autópályává építsük. Ennek a legvalószínűbb forgatókönyve, hogy 2029-ig Békéscsaba és Szeghalom között megkezdődhet a kétszer kétsávosítás."

Hozzáfűzte, Papp László javaslatára 4-es főút négysávosítása is megvalósul, így az autópályakapcsolat mellett egy közvetlen négysávos összeköttetés is lesz a két város között.

 

Magántőkét vonnának be a forgalmas pályaudvarok fejlesztésébe

Lázár János ezt követően több más fejlesztésről is beszélt, illetve fontos fejleményként kifejtette, hogy forráshiány miatt a debreceni főpályaudvar korábbi tervei nem tudnak megvalósulni, azonban van egy javaslatuk: magántőke bevonásával építenék meg a komplexumot.

Elmondta:

az Építési és Közlekedési Minisztérium tíz nagy forgalmú pályaudvar olyan arra az elképzelésre jutott, hogy a vasútüzemet és a kereskedelmi funkciókat szétválaszthatják, és az utóbbi működtetésébe a magántőkét is bevonják.

A Facebookon közzétett videó szerint ezek közé tartozhat Debrecen mellett a fővárosban a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvar, valamint Győr pályaudvara is. A miniszter lehetséges helyszínként említette a szegedi és a budapesti kelenföldi pályaudvart.

Rámutatott: a program iránt már nagy az érdeklődés, és ezért tendert fognak kiírni, amit nagyon rövid idő alatt szeretnének elindítani. A MÁV és a tenderen nyertes cég egy közös ingatlanfejlesztő vállalatot hozna létre, melyben a MÁV legfeljebb 25 százalékos részesedéssel képviseltetné magát  - foglalta össze a miniszter a tervezett fejlesztéseket.