22 év után először épült új nyomvonalú vasútvonal Magyarországon

A Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti vasúti korszerűsítés lezárásáról július 14-én számolt be lapunk. A projekt a Kelenföld – Százhalombatta projekt folytatásaként, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív program részeként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósult meg.

A NIF Zrt. két – vasúti pálya és kapcsolódó létesítmények építésére vonatkozó – vállalkozói szerződést kötött a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft. alkotta konzorciummal, míg a biztosítóberendezési munkarészek megvalósítását a Siemens Mobility Kft. végezte el. A projekt uniós és hazai forrás felhasználásával, a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatásával valósult meg.

A tenderdokumentáció alapján a vasúti pálya és kapcsolódó létesítményei megvalósításhoz szükséges kiviteli terveket a kivitelező konzorcium megbízásából a Kontúr Csoport Kft., Ring Mérnöki Iroda Kft. és Veszprémterv Kft. alkotta tervezői konzorcium készítette el. A Ring Kft. alvállalkozójaként a Speciálterv Kft. felelt az új nyomvonalon vezetett műtárgy tervekért, beleértve a provizóriumot is.

A magyarországi vasútfejlesztésben fehér hollónak számító, rendkívül összetett tervezési feladatot jelentő zöldmezős vasúti pályatervezési feladattal kapcsolatban Péley Dániel, a RING Kft. projektvezetője mutatta be a jelen tervezési munka főbb kihívásait, valamint egy rövid történeti kitekintés keretében levezette, hogyan változott meg a Százhalombatta – Pusztaszabolcs vasúti szakasz nyomvonala.

A Százhalombatta–Pusztaszabolcs vasútvonal kiemelt elővárosi szereppel rendelkezik, emellett néhány jelentős ipartelep áruforgalmának kiszolgálása is a vonalon zajlik. A tervezéssel érintett szakasz a 40-es számú, Budapest – Pusztaszabolcs –Dombóvár – Pécs vasútvonal budapesti elővárosi szakasza.

 

12,98 kilométer hosszan, teljesen új nyomvonalon épült ki a kétvágányú pálya

A komplex tervezési feladat során jelentősen át kellett dolgozni a beruházói előkészítés keretében korábban elkészített terveket a kivitelezéshez forrást biztosító támogatási szerződésnek, illetve ütemezésnek való megfelelés, valamint a beruházási költség csökkentése céljából.

Százhalombatta vasútállomás mintegy 10 fázisban épült át.

Jelentős kihívás elé állította mind a tervező, mind pedig a kivitelező csapatot a városi környezetben található állomás átépítése, melynek során a nagy közúti forgalommal bíró, ipari park város felőli megközelítését biztosító Iparos úti szintbeli vasúti átjárót ideiglenesen meg kellett szüntetni, hogy helyette új közúti felüljáró épülhessen.

A területen nagy számban található ipari és lakossági közművek kiváltása és figyelembevétele szintén komoly próbatételt jelentett, a MOL Nyrt. közelben lévő, rendkívüli fontossággal bíró olajfinomítója működésének, megközelíthetőségének fenntartása nemkülönben. Utóbbi miatt közúti híd provizórium beépítésére is szükség volt, amíg az új nyomvonal feletti közúti felüljáró elkészült.

A projekt egyik legérdekesebb eleme

a részben zöldmezős kivitelezésben megvalósult Százhalombatta – Ercsi elágazás közötti, 15,7 kilométer hosszú szakaszon 12,98 kilométer hosszban teljesen új nyomvonalon kiépült kétvágányú pálya, amely 22 évvel követte a legutolsó új nyomvonalú vasútvonal építését Magyarországon.

E fejlesztési elemnek köszönhetően a Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró MOL Nyrt. Dunai Olajfinomítóba érkező és induló tehervonatok, egyes elővárosi személyszállító szerelvények és a távolsági teher- és személyszállító vonatok leközlekedtetése

ezen a szakaszon különválasztható, többletkapacitást és javuló menetidőt biztosítva a 40-es vasútvonalon.

 

Így változott a vasútvonal nyomvonala

A Budapest—Pécs vasút építéséről a következőképpen számolt be az 1882-ben megjelent Magyar Vasúti Évkönyv:

„A ministérium rendeletéhez képest a vasútvonal köz- igazgatási bejárása Vörös László ministeri titkár vezetése alatt 1881. évi augusztus hó 22-től bezárólag szeptember 14-ig terjedő napokon megejtvén, a bizottság vezetője által a helyszíni tárgyalás befejezése után megadott építési engedély alapján a vasútvonal építése 1881. évi szeptember hó 13-án tényleg megkezdetett s a kedvező őszi és téli időszak alatt szakadatlanul folytatván 1882. évi november hó 10, 11 és 12-ik napjain tartatott meg, mely alkalommal a pálya nemcsak forgalomképes állapotban, de oly szilárdan s teljesen kiépítve s felszerelve találtatott, hogy a bizottság a pálya kitűnő, teljesen hiánymentes előállítását constatálhatta. A pálya, a helyi szemle befejezése után kinyert engedély alapján 1882. év/ november 16-án a nyilvános közforgalomnak megnyittatott." (Forrás: Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám) | Könyvtár | Hungaricana)

A Százhalombatta (Ercsi elágazás) - Pusztaszabolcs projektszakaszon – a régi térképek, légifotók adatbázisait felhasználva, egy-egy korszak lenyomataként – jól megfigyelhető, hogyan változott e vasútvonal nyomvonala. A fenti idézet idejében megvalósult, építéskori nyomvonal Százhalombattánál, a mai Franciskapuszta területén kissugarú ívekkel kerülte ki a Duna felé elnyúló kis völgyeket, horhosokat. Százhalombatta állomás nem létezett. Akkoriban, a Baross Gábor fémjelezte nagy vasútépítések korában még egyáltalán nem volt gépesítve a vasútépítés, így a földmunka sem. Valószínűsíthetően e munkanem csökkentése és a műtárgyépítés elkerülése miatt választották ki ezt a kacskaringós nyomvonalat.

Az 1941-es térképen azonban már a horhosokat magastöltéssel és a mostani projekt keretében tömedékelt műtárggyal keresztező nyomvonal figyelhető meg, melynek köszönhetően – relatíve a napjainkban megvalósult fejlesztéssel összemérhetően – az engedélyezett sebesség jelentősen növekedhetett. A mai százhalombattai ipari park Százhalombatta vasútállomáshoz legközelebb eső nagy csarnoképülete helyén valaha őrház volt, a vasútállomás is csak később, valamikor 1941 előtt épült meg.

A csatlakozó projektszakaszt is figyelembe véve nem csak itt változott a nyomvonal az idők során: Pusztaszabolcson a börgöndi (44-es vasútvonal) kiágazás már a harmadik nyomvonalon vezet. A dunaújvárosi – ennek áthelyezésére jelen projektben nem volt szükség – is megélt már egy korrekciót, valamikor az 1960-as évek végén. A régi nyomvonalak a műholdfelvételeken a mai napig jól megfigyelhetők.