Tehetséges, munkájuk iránt elkötelezett mérnök hölgyek a vasútépítésben. Ezúttal a Swietelsky Vasúttechnika Kft. két munkatársával, Bödör Katalinnal és Vilics Dórával beszélgettünk pályaválasztásról, szakmai kihívásokról és a női szerepről a mélyépítési területen.
Bár többségében még ma is inkább férfiak választják az építőmérnöki szakmát, egyre több hazai és külföldi vállalatnál is találunk hölgy kollégákat, például a vasútépítésben is. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. két kollégáját, Bödör Katalint és Vilics Dórát kérdeztük arról, hogyan látják a nők helyzetét, lehetőségeit ebben a férfiak körében népszerűbb szakmában.
Interjúalanyaink nem csak munkatársak, de az eltelt évek alatt jó barátság is kialakult köztük. A vállalat egyik nagyberuházásán, a Gödöllő – Hatvan vasútfejlesztésen mindketten dolgoztak, erről is kérdeztük őket a beszélgetés során, de előbb ismerjék meg őket.
Vilics Dóra okleveles infrastruktúra építőmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Már tanulmányai alatt is nagyon érdekelte a vasútépítés, 2013-ban pedig megpályázott egy állást a Swietelsky Vasúttechnikánál.
„A kontrolling osztályra kerestek munkahelyi mérnököt műszaki végzettséggel, és felvételt nyertem friss diplomásként. Két projektet kaptam: a Gyoma – Békéscsaba közötti vasútvonal átépítését és a békéscsabai vasútállomás felújítását. Feladatom az volt, hogy kapcsolatot teremtsek a gazdasági terület és a projekt műszaki részlege között, gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a kivitelezési munkálatok és célok követését, összehangolását segítettem költségszinten.”
Miután több nagy projekten – köztük a Dél-Balaton vasútfejlesztés második ütemén, és a Püspökladány – Ebes átépítésén - is dolgozott a kontrolling feladatok ellátásában, 2018-ban lehetőséget kapott, hogy a Gödöllő – Hatvan vasútvonal korszerűsítésének kivitelezési munkáiban - a projektcsapat tagjaként - vegyen részt.
Bödör Katalin a középiskolában földmérő és térinformatikusnak tanult, majd katonai pályára készült. Végül a győri Széchenyi István Egyetemre jelentkezett, ahol saját bevallása szerint - ekkor még – a vasútépítés volt az, ami a legkevésbé érdekelte. Tanulmányai negyedik évében aztán egy kitérővel mégiscsak a vasút felé irányította az élet: egy állásbörzén nyári gyakorlatra jelentkezett a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-hez, majd lehetőséget kapott, így négy hetet töltött a Szajol – Püspökladány projekten, majd két hetet a vállalat celldömölki székhelyén.
„Az utolsó egyetemi évben heti egy napot dolgoztam a cégnél, majd a diploma megszerzése után a vállalatnál maradtam, mint műszaki asszisztens, majd technológus. Részt vettem a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal felújítási projektben, majd a Dél-Balaton vasútfejlesztés első és második ütemén, ezt követően a Győr – Gönyű kikötő beruházáson dolgoztam.”
2018-tól Bödör Katalin és Vilics Dóra már együtt dolgoztak a Gödöllő – Hatvan vasútvonal felújítási munkáin. Dóra munkahelyi mérnökként vasútépítési és útépítési feladatokkal foglalkozott, Katalin pedig először technológus, majd megbízott építésvezető, később pedig építésvezető lett.
„A Vasúttechnikánál eltöltött 9 év alatt úgy vélem szereztem annyi szakmai tapasztalatot, ami ad egy biztos tudást. A kontrolling során gazdasági ismereteim bővültek, a Gödöllő – Hatvan projektben pedig műszaki tapasztalataim is gyarapodtak. Sok önálló feladatot kaptam ezen a beruházáson: rám bízták a HÉV állomás felújításának összehangolását, a munkák koordinálását. Tapasztaltabb kollégáim támogatásával sikeresen vettem az akadályokat, az átépített HÉV szakasz forgalomba helyezése ütemterv szerint lezajlott” – mesél a számára kiemelkedő jelentőséggel bíró projektről Vilics Dóra.
Hozzáteszi:
fontos volt és előre vitte szakmailag, hogy beleláthatott a projektvezető és főépítésvezető szemléletmódjába, megismerhette, milyen elvárásokat kell szem előtt tartani a vezetőknek a kivitelezés során és abba is betekintést kapott, hogy miként lehet hatékonyan megoldani a feladatok során felmerülő problémákat, kihívásokat. Mindent figyelemmel kísért, kapcsolatot tartott az üzemeltetővel, így erről az oldalról is beleláthatott a HÉV működésébe.
Bödör Katalin ugyanezen a projekten a „nagy bevágás” kivitelezési munkáiért felelt:
"Gödöllő állomás végponti oldalán a vágányok nagy, közel 20 m mélységű bevágásban haladnak, melyet felülről a 3.számú főút határol. A bal oldali rézsű - korábbi megcsúszása miatt – szükségessé vált a rézsűrendezés teljes kiviteli tervezése és ennek megvalósítása. Számos kihívással szembesültünk, amelyek megnehezítették a kivitelezést és a határidők betartását: úgy, mint a talaj nehéz fejthetősége a lokálisan megjelenő homokkő rétegződés miatt; az építés közbeni víztelenítési problémák megoldása; a meredek rézsűfal megfelelő hajlásának kialakítása, valamint több vállalkozó egy időben történő munkavégzésének biztosítása. A nehézségek ellenére közös együttműködéssel és a magas szintű szakmai elvárásoknak megfelelően sikerült a rézsűrendezési munkák megvalósítása.
Nekem ez volt az első olyan komolyabb projektem a Gödöllő – Hatvan beruházáson során, amit gyakorlatilag egyedül vittem végig, alvállalkozói segítséggel" - teszi hozzá Katalin.
Pályájuk során mindketten fontosnak tartják a tanulást és az új kihívásokat. Egyik ilyen feladat volt, amikor 2021 telén majd 2022 nyarán is Katalin kollégáival a stuttgarti projektben vett részt, ahol szélsőséges időjárási körülmények között kellett acélelemeket beépíteniük.
„Azt gondolom, hogy az építőiparnak ezen területe egy nő számára kevésbé komfortos, mint egy férfinek. Egy férfi jobban alkalmazkodik az időjárási viszonyokhoz, a munkaterülethez, a koszhoz, a porhoz, mint egy nő. Nekünk ez nagyobb kihívás, de a munka szakszerű elvégzése érdekében igyekszünk mi is mindig a legjobbat nyújtani” - magyarázta Katalin.
„Az építőipari kivitelezés, főként a cégünk szakterülete a vasútépítés terén több a férfi kolléga, ugyanakkor azt tapasztalatom, hogyha jól teljesítünk a ránk bízott feladatokban, akkor elismerik a tudásunkat, egyenlő szakmai partnerként viszonyulnak hozzánk” – részletezi a pozitív benyomásokat Vilics Dóra.
Mindkét megkérdezett hölgy szerint – mint mindenben az életben – a projektek során is érződik, ha nő is van a csapatban.
„Egy nőben alapvetően benne van, hogy elismerően szól a kollégákhoz, pozitív visszajelzést ad az elvégzett munkáról, ez motiváló lehet mindenkinek” - emeli ki Bödör Katalin, aki jelenleg a Csepeli Szabadkikötő rekonstrukciós beruházásán dolgozik. Itt főként a vízépítési munkákért felel. „Ez a projekt nap mint nap új kihívásokat hoz, hiszen organikus környezetben dolgozunk. A munkákat gyakran a Duna vízállásához kell igazítani, amit folyamatosan figyelnünk kell. Egy-egy területen több alvállalkozó összehangolt munkájára van szükség, ezeket a csapattal közösen tervezzük meg, kikérem a kollégák, a projektvezető véleményét.”
Vilics Dóra pedig a cég egy másik nagyberuházásán az M3-as metró felújításán dolgozik, projektvezető helyettesként.
„Itt nem tipikus vasútépítési feladataim vannak, mások a megoldandó problémák. A BKV Zrt.-vel mint beruházóval való elszámolásokkal kapcsolatos egyeztetés tartozik hozzám, ez sokkal összetettebb feladat, mint egy klasszikus vasúti projektnél.”
Fontosnak tartják, hogy a vállalatnál széleskörű tapasztalatokat szerezhetnek és más kollégák területeire is ráláthatnak. „Az M3-as beruházáson lehetőségem nyílt a távközléssel megismerkedni. Eddig számomra ez teljesen idegen terület volt, de most már vannak alap ismereteim róla. Szerintem fontos, hogy a tudásunkat folyamatosan bővítsük” – mondja lelkesen Vilics Dóra.
S hogy mennyire nehéz egy építőipari kivitelezésben dolgozni, utazni, ingázni vagy akár ideiglenesen az otthontól távol élni egy projekt kedvéért?
„A vasútépítés nem főváros központú, hanem gyakorlatilag az egész ország területén, sőt olykor külföldön is dolgozunk, ez pedig nagyfokú rugalmasságot igényel. Úgy gondolom, addig lehet ezt csinálni, amíg érzel magadban motivációt a szakmai és egyéb kihívások teljesítése iránt. Most heti öt napot a projekten vagyok és kettőt otthon. Nyilván ez a család támogatása nélkül kivitelezhetetlen lenne” – meséli őszintén Kati.
Az interjút mindketten mosolyogva zárták, megerősítve: motiváltak a szakma iránt és ahol csak lehet, keresik a fejlődést és a kihívásokat.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.