Az építőipari szövetség visszaemelné a vállalkozó és alvállalkozója közé a számla kifizetését. Emellett az új törvényben bevezetett 50 százalékos saját teljesítést 35 százalékra mérsékelné a kkv-k érdekeit szem előtt tartva.
Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) a Közbeszerzési Törvény módosítását javasolja. A honlapján megjelent közleményben a szervezet leszögezi, az építési vállalkozók számára meghatározó jelentőségű az építési beruházások közbeszerzési piaca. Az elmúlt évben az építési tevékenység értékének csaknem kétharmadát jelentették a közbeszerzések keretében elvégzett munkák.
2015. november 1-én új Közbeszerzési Törvény lépett életbe, melynek alkalmazása során több problematikus kérdés is megfogalmazódott az ÉVOSZ tagszervezetei részéről. Az ÉVOSZ a két paragrafus újragondolását és módosítását kezdeményezi, tekintettel arra, hogy azok gyakorlati végrehajtása tapasztalatai szerint komoly nehézségekbe ütközik.
Így változtatnák a 135. paragrafust
A Közbeszerzési Törvény 135. §-a szerint annak ellenére, hogy a nyertes ajánlattevő szerződik az alvállalkozójával és igazolja teljesítését, a feléje kiállított alvállalkozói számla ellenértékét közvetlenül az ajánlatkérő fizeti meg. Ez a paragrafus a vállalkozó és alvállalkozója közötti szerződéses rendből kiemeli a számla kifizetését, megzavarva ezzel a szerződéses jogokat.
Bizonytalanná és nehézkessé teszi a garanciális visszatartások, a késedelmes fizetések, az egyéb elszámolások kezelését. Kezdeményezzük, hogy a lánctartozás csökkentése érdekében kerüljön sor a Közbeszerzési Törvény erre vonatkozó rendelkezésének módosítására, a korábbi megoldás visszaállításával, mely szerint a nyertes ajánlattevő csak abban az esetben juthat hozzá a saját teljesítménye ellenértékéhez, ha igazolta alvállalkozói kifizetését.
Irreálisnak tartják az 50 százalékos saját teljesítést
A Közbeszerzési Törvény 138. §-a az építési-beruházási célú beszerzéseknél előírja, hogy a nyertes ajánlatoknál az alvállalkozói teljesítések értéke nem haladhatja meg az összérték 50%-át. Ez azt jelenti, hogy csak olyan ajánlatadó nyerhet, aki saját – minimum 50%-os - erőforrásával képes megvalósítani a létesítményt. Az építési piacon elhúzódó recesszió, a kiegyenlítetlen megrendelési állomány miatt az építőipari cégek korlátos erőforrásokra rendezkednek be, a megrendeléseket külső erőforrások (alvállalkozók, beszállítók) igénybevételével teljesítik. Ezt a sajátosságot figyelmen kívül hagyva irreális az az elvárás, ami 50%-os nagyságrendű saját erőforrás folyamatos meglétét kéri.
Az ÉVOSZ által reálisnak tartott saját erőforrás mértéke, az elnyert létesítmény értékének 35%-os nagyságrendje.
Az 50%-os mérték fenntartása szakmailag és vállalkozási szempontból leginkább a kis- és középvállalkozói körből kikerülő alvállalkozókat sújtja, hiszen a nagyobb cégek anyagmentesen adnák tovább bérmunkába a feladat egy részét, hogy az anyag értékével is növeljék saját teljesítési értéküket.
Másrészt a szakcégek sohasem tudnának generál munkák felvállalása irányába elmozdulni, a kis- és középvállalkozások pedig növekedési pályára állni. A nagy értékű, 3 milliárd Ft feletti projektek esetén az ÉVOSZ javaslata az, hogy a Közbeszerzési Törvény a konszolidált (számviteli törvény szerint) mérlegkörbe tartozó cégtagok erőforrását saját erőforrásnak tekintse, amit a 35%-os saját erőforrás körébe be lehet számítani.
Ahogy arról korábban a magyarepitok.hu is beszámolt, az 50 százalékos szintet előíró új szabályozás annak a gyakorlatnak akart véget vetni az építőiparban, hogy munkavállalóval alig rendelkező cégek nyerjenek közbeszerzési eljárásokat, miközben a teljesítést alvállalkozókra bízzák.
(evosz.hu, magyarepitok.hu)
Nyáron elkészültek a tervek, most pedig újabb fontos lépést tett a BKK azért hogy el is indulhasson az építkezés. A társaság benyújtotta pályázatait az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére.
Uniós viszonylatban Magyarország a geotermikus energiahasznosítás terén az első öt ország között helyezkedik el. E pozícióját tovább erősítheti a termelési technológiák és a földkéregre vonatkozó adatbázis fejlesztése révén. Utóbbiban kulcsszereppel bír a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is.