Régi hírneve visszaszerzésére hajt Bugac

180 millió forintból kezd fejlesztésbe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Bócsa-Bugac buckavilága és homokpusztái nevű területen. A projekt részleteit Ugró Sándor, a KNPI igazgatója ismertette. Hangsúlyozta, Bugac valamikor a pusztai és a lovasturizmus fellegvára volt, azonban az utazási szokások változásával és a fejlesztések elmaradásával a látogatószám jelentősen megfogyatkozott. A programok lebonyolítását nehezíti, hogy a térségben nem található olyan fogadóépület, amely e programok kiindulási helye lehetne. A mostani beruházás ezt a hiányt pótolja: az 1850 körül épült Buzsik-csőszház elnevezésű népi műemléki tanyacsoport mellé egész évben üzemelő épületet létesítenek.

Új központ és egységesedő tanösvények

 A „Bugac kapuja” elnevezésű épület és a benne lévő kiállítás sokoldalúan nyújt majd információkat a különféle korosztályoknak a térség Natura 2000-es területeiről, azok élővilágáról, valamint felkészíti a látogatókat a terepi programokra. Az épület alkalmas lesz csoportok fogadására, tájékoztatására, a túrák kiinduló helye lehet, továbbá konferenciák, találkozók megtartásához is rendelkezik majd a szükséges infrastruktúrával. Az épület egyidőben 50 főt tud majd fogadni, a működtető évi tízezer látogatóval számol. A 260 négyzetméteres fogadóépület építése idén augusztusban kezdődik és várhatóan 2018 végén fejeződik be.

A projekt részeként létrehozzák a „Homoki erdők emlékútja” elnevezésű tanösvényt is, amely a legveszélyeztetettebb homoki erdőtársulásokat és Natura 2000 jelölő fajokat fogja bemutatni. Emellett a Bugacon már meglévő tanösvényeket, turisztikai célú objektumokat egységes rendszerbe foglalják és felfűzik egy túraútvonalra.

A természeti mellett a történelmi örökség is hangsúlyt kap

Lezsák Sándor a bugaci térség országgyűlési képviselője szerint olyan fejlesztések indulnak el a településen, melyek révén Bugac visszanyerheti régi hírnevét. „Új korszak kezdődik, aminek ez a látogatóközpont az indító lépése” – hangsúlyozta a politikus a sajtótájékoztatón. „Bugac a térség egyik kiemelkedő idegenforgalmi központjává válik azzal, hogy nem csak természeti és kulturális, hanem jelentős történelmi örökségét is be tudja majd mutatni az oda érkezőknek” – utalt a közelmúltban feltárt, páratlan jelentőséggel bíró Árpád-kori régészeti leletekre, valamint a készülő Aranymonostor projektre.

Soha nem látott mértékű fejlesztési forrás

A fejlesztés sajtótájékoztatóján V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára is részt vett. Beszédében úgy fogalmazott, Magyarországon soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre környezetvédelemre: a 2020-ig tartó uniós ciklusban összesen 3540 milliárd forint fordítható az ágazat fejlesztésére.

Ennek megfelelően folyamatosan indulnak az új beruházások: a közelmúltban a Hortobágyi Nemzeti Parkban az élőhelyek helyreállításáról, Fejér-megyében négy természetvédelmi oltalom alatt álló élőhely felújításáról, emellett a Kiskunsági Nemzeti Park már folyamatban levő fejlesztéseiről is beszámoltunk.

Az államtitkár azt is kifejtette, hogy az előző ciklusban több mint 38 milliárd forint értékben számos példa értékű természetvédelmi fejlesztést valósult meg. Ezek által javult az élőhelyek állapota és az infrastrukturális feltételek is: történeti kerteket és gyűjteményes kertet állítottak helyre erdei iskolák, erdei óvodák infrastruktúrája került jobb állapotba.