Egy német kutatás során több mint 1800 újépítésű passzívházban található lakás, és mintegy 170 passzívház-technológiával felújított épület energiafelhasználását mérték meg annak bizonyítására, hogy a passzívház elmélet működik a gyakorlatban.
A megtakarításra vonatkozó szignifikáns vizsgálati eredmények megmutatták, hogy a régi épületállományhoz viszonyítva 90%-os, az újabb, hagyományos technológiával létesült épületekhez viszonyítva pedig mintegy 80%-os fűtési energia takarítható meg a passzívház technológia alkalmazásával. A vizsgálatba bevont projektek magas száma hitelesíti a használattal összefüggő mérési eredményeket.
A 2015-ben készített német tanulmány megállapítja, hogy az egyéni energiafogyasztás passzívházak esetében jelentősen alacsonyabb még a legalacsonyabb energiafogyasztású, nem passzívház-technológiával létesült új épületekénél is. A passzívházak tényleges fogyasztását mutató értékek megbízhatóak, megegyeznek a passzívház tervezőcsomaggal számított eredményekkel. Ez azt jelenti, hogy az épület fűtési igénye már a tervezési fázisban pontosan kiszámítható mind az új építésű passzívházak, mind a passzívházszintű felújítás esetén.
Magyarországon ennek ellenére a szigorúan vett passzívházakból alig pár tucat van. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint az új épületek mindössze 2 százaléka készül ezzel a technológiával, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy megfizessék. Becslése szerint négyzetméterük nagyjából 400 ezer forintba kerül, míg a hagyományos építésű házak ára csupán négyzetméterenként 240 ezer forint. Horváth Sándor, a Magyar Passzívház Szövetség elnökségi tagja szerint öt-hat éve a pluszköltségek 10-12 éves megtérülésével lehetett számolni, a rezsicsökkentések után viszont ez kitolódott 15-20 évre.
Az STR Hídgerenda termékcsalád 67-es látrányi elkerülőjén debütált.
Az elemeket milliméter pontossággal, rozsdásodásmentes eljárással készítik, egyedi kivitelben is.