Hibrid szerkezet, parametrikus modellezés – így születik egy virtuóz híd

Az M7-es fölött ívelő gyalogos-kerékpáros híd főtartóinak alacsony ívmagassága és a teljes útpályát átívelő geometriája nemcsak nagy szerkezeti szilárdságot biztosít, de látványával is demonstrálja majd a megújuló M7-es autópálya technikai fejlődését. Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában és a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. tervei szerint épülő átkelő legizgalmasabb részleteit Balogh Ádám felelős tervező szavaiból ismerhettük meg.

 

 

Egyszerre impozáns és szükségszerű

Új gyalogos-kerékpáros híd épülhet a Velencei pihenőnél az M7-es autópályaszélesítéséhez kapcsolódóan. A feladatot évekkel előbbre hozták a többi fejlesztésnél a jelenlegi híd rossz műszaki állapota miatt. Az áthidalt autópályán kétszer három sáv épül majd ki ún. ITS leállósávval a bővítés során, ehhez járulnak még a Velencei pihenő lehajtó- és gyorsítósávjai, így az új hídnak már valójában kétszer öt sávot kell átívelnie.

„Amikor megkaptuk ezt a munkát, egy tanulmánytervvel kezdtünk, ahol kiválasztottuk a szerkezettípust. 79 métert kellett áthidalnunk összességében itt, amit tovább nehezítettek a Velencei-hegység domborzati viszonyai”

– foglalta össze a feladat alapvető nehézségeit Balogh Ádám.

Szerencsés fejlemény volt, hogy – persze a kötöttségek mentén – a formálásban szabad kezet kapott a Főmterv csapata a megbízó MKIF-től. „Igény is mutatkozott arra, hogy elegánsabb szerkezetet hozzunk létre, illetve fontos szempont volt, hogy a közbenső sávban ne kelljen pillért elhelyeznünk” - mutatott rá a tervező.

„Felmerült megoldásként, hogy – mesélte – letámasztjuk a hidat a koronaél mellé, nagyjából 45 méteres fesztávnál; viszont akkor a szélső nyílások nagyon rövidre adódtak volna, ami statikai szempontból rendkívül kedvezőtlen megoldás.

Így született a karcsúbb forma, ami ráadásul emelheti a Budapest-Balaton kerékpárút elemeként annak turisztikai vonzerejét is.”

 

 

Hibrid híd született

Nagyjából 25 méterrel délebbre tolták a hidat a meglévőtől annak érdekében, hogy a régin a forgalom a lehető legtovább fenntartható legyen.

„Örültünk a felismerésnek, hogy ebben a bevágásban jól működhet egy ívhíd-szerkezet, amit azonban megbillentettünk, hiszen az egész terep is lejt a Velencei-tó felé. Erre aztán rá is játszottunk a főtartó ívének aszimmetrikus geometriájával”

– emlékezett vissza a koncepció alakulására Balogh Ádám. Három hídtípus tulajdonságai vegyülnek a sok szempontból egyedi műtárgyban, ugyanis a Velencei-tó felőli hídfőnél hátra horgonyozták azt, így részben feszített szerkezet alakult ki. A híd statikailag az ívhidak és a gerendahidak viselkedésének hibridjét mutatja.

 

 

Parametrikus tervezés és BIM nélkül nem sikerült volna

Sok kötöttség mentén alakult tehát a forma – különösen a főtartó gerinclemezének csepp alakú áttöréseinél. Statikai értelemben nagyon összetett feladat volt a híd tervezése, amely hagyományos módszerekkel talán nem is lett volna lehetséges. A Főmterv mérnökgárdájának munkája pedig mára nemzetközi szakmai elismerést is kapott, hiszen tervükkel két díjat is elhoztak Tekla BIM Awards 2025 versenyen.

„Globális héjmodellen vizsgáltuk a statikai tulajdonságokat, ami sok egyedi részletet eredményezett. Ilyen például az a csomópont, ahol az ív átmetszi a merevítő-tartót, de ugyanígy egyedi megoldás az a csomópont, ahol letámaszkodik az ív, vagy épp a hátrakötés csomópontja”

– sorolta a bravúrt igénylő részleteket a tervezőmérnök. „Külön kérdés volt – emlékezett vissza – a Velencei hídfőnél elhelyezett, húzott cölöpök vasalása és annak megoldása, hogyan juttassuk le oda a húzóerőt.”

 

 

 

Kortárs megoldásokat vonultattak fel

Izgalmas a híd dinamikai viselkedése, amit már a tanulmányterven is vizsgáltak a Főmterv mérnökei.

A karcsú, könnyű hídszerkezetek sajátossága, hogy a dinamikai viselkedés kedvezővé tétele érdekében sokszor segédszerkezet elhelyezésére van szükség. Ennél a hídnál sem volt ez másként – annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb komfortérzetet biztosítson a híd a rajta áthaladó gyalogos és kerékpáros forgalomnak, csillapító berendezés alkalmazása volt indokolt – mondta Balogh Ádám.

„Az elválasztósáv fölé került tehát egy TMD-nek (Tuned Mass Damper) nevezett, hangolt rezgéscsillapító. Ez nem más, mint egy rugókra illesztett súly, amit viszkózus sajtók csillapítanak. Ennek használata elterjedt a világban, de hazánkban talán két-három hídban találhatunk csak ilyen berendezést.”

 

 

Jövőre indulhat a próbaterhelés

A 3. és 4. egység daruzása még októberben történt, ekkor segédjármokra emelték a hídelemeket. Azóta a kivitelező szakemberei elkészítették az összes illesztő hegesztési varratot – mivel teljes keresztmetszetben toldani kellett a szerkezetet. Ezt követően elkezdhették leereszteni a jármokat. Még úgy tűnhetett a közelmúltban, szükség van a támasztékokra, de a híd valójában már fölöttük volt, nem rájuk támaszkodott.

„Külön érdekesség volt, hogy – idézte fel a történteket Balogh Ádám – a három jármot egyszerre kellett leereszteni, a híd pedig 7 cm-t hajolt le mezőközépen. Azt írtuk elő, hogy kétcentis lépésekben engedjék le fokozatosan a tartószerkezetet és adják át a terhelést a hídnak.”

Jelenleg a jármok bontása zajlik mobil terelések mellett, ami szerencsére nem igényel állandó lezárást. Jövő év elején pedig már a híd próbaterhelése is megtörténhet, nyárra pedig a közlekedők is birtokba vehetik hazánk egyik legprogresszívebb hídját.