A 152 kilométeres magyar pályaszakasz kivitelezése elrajtol.
Magyarország a tervek szerint a térség logisztikai központjává válhat a Budapest-Belgrád vasút felépítésével, melyről ma írta alá a megállapodást Varga Mihály pénzügyminiszter. Az akár 750 méter hosszú tehervonatoknak közlekedését is lehetővé tevő projekt a kínai befektetésekkel kedvező helyzetbe hozott görög Píreusz kikötőjéhez jelent távlati kapcsolatot a magyar fővároson keresztül Európának.
Mint korábban megírtuk, az óriásprojektben a MÁV 150-es számú vasútvonalát fejlesztik. A fejlesztés fővállalkozói a magyar RM International Zrt., illetve a kínai érdekeltségű China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., valamint a szintén kínai China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. Az óriásprojekten számos jelentős hazai és a kínai vállalat dolgozik alvállalkozóként, a teljes felsorolás cikkünk végén olvasható.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A megállapodás pénzügyi feltételei a piacon jelenleg elérhető államadósság-finanszírozási lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek. A pénzügyi tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti, hogy a hitel fix kamatozású, így a piaci körülmények esetleges romlása esetén sem változnak a feltételek. A hitelszerződés lehetővé teszi továbbá az előtörlesztést is.
A szerbiai szakaszon már folyik a felújítás, amely a várakozások szerint 2022 végére készül el. A cél az, hogy 2025-re a teljes vasútvonal megépítése befejeződjön.
A magyar szakaszon egy kétvágányú vasúti pályát adnak át, melynek tervezési sebessége 200 km/h, engedélyezési sebessége pedig 160 km/h lesz majd, tengelyterhelése pedig 225 KN. Az uniós TEN-T hálózati szabványoknak megfelelő fejlesztés összesen 152 kilométert érint majd a főváros és a déli országhatár között.
Az óriásprojektben résztvevő alvállalkozók a korábbi kiírás szerint a következő vállalatok lesznek
A Soroksár-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasút kétvágányúsításán és villamosításán kívül, számos, az állomásokhoz és az utasforgalomhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés valósul meg a 150-es vonalon. A Colas egyebek mellett három gyalogos aluljárót épít, ezek közül a legnagyobb, Délegyházán valósul meg.
A magyar szakemberek Svédország északi részén, éjszakai vágányzárban építettek át mintegy 30 kilométernyi vasúti szakaszt. A projekt kihívása volt, hogy minden reggelre készen kellett átadni a forgalomnak az adott etapot; különlegessége pedig, hogy ezen a területen márciustól augusztusig úgynevezett „fehér éjszaka” van, vagyis alkonyati fényekben zajlott a munka.