Hirdetés


A meglévő hőszigetelés hatékonysága újabb réteggel fokozható
Épi-Tech magazin

A meglévő hőszigetelés hatékonysága újabb réteggel fokozható

magyarepitok.hu

2017.05.10. 10:31

Az első homlokzati hőszigetelések 20-30 éve védik az épületeket: ezek az átlagosan 4-6 centiméter vastag rendszerek már nem felelnek meg a mostani hőtechnikai előírásoknak és az elvárásainknak sem.


A folyamatosan szigorodó hőtechnikai előírások és a sokszor nem megfelelő kivitelezés miatt a 20-25 évvel ezelőtt készített hőszigetelő rendszerek egy része mára elavultnak mondható. Mihez kezdjünk az egykor megfelelő vastagságú homlokzati hőszigeteléssel? Bontsuk le vagy építsünk rá újat? Ha még hatékonyabb szigetelést szeretnénk, és ha a vakolat egyébként is színezésre szorul, érdemes meggondolni egy újabb hőszigetelő réteg felhordását a homlokzatra. A Baumit ehhez egy minősített „hőszigetelést-a-hőszigetelésre” rendszert ajánl.

Egy átlagos minőségű B 30-as falazat hőátbocsátási tényezője 6 cm-es szigeteléssel U=0,46 Wm2K, míg 16 cm vastagságú lemezzel ez az érték U=0,21 Wm2K-ra csökken. (Minél kisebb az U érték, annál jobban szigetelt az épület.) Ez hatékonyságban több, mint kétszeres javulás. A jóval hatékonyabb, 16 cm-es lemezzel a szigetelés évente akár 15-20%-kal több megtakarítást hozhat a falakon keresztül történő energiaveszteség csökkentésével.

Ahhoz, hogy a bevezetőben felvetett dilemmát meg tudjuk oldani, elsősorban a meglévő rendszer állapotát kell alaposan felmérnünk. Ehhez tanácsos a homlokzatot tagozatonként legalább egy, jól megválasztott helyen, kb. 1 m2-es felületen feltárni (alábbi képünkön). Így lesz megállapítható a hőszigetelő lap állapota, a ragasztás módja, a sarkok és élek helyzete, a lapok közti hézagok nagysága, a dübelek száma és helye. Különösen fontos a fedőréteg szükséges vastagságának megléte, illetve az erősítő háló helyes beágyazása és a rendszer alapfelülethez való tapadása. Egyszerű szemrevételezéssel is megállapítható a fedővakolat állapota, szilárdsága, folytonossága.

Általánosságban elmondható, hogy egy-egy ellenőrzött paraméter akkor megfelelő, ha azt egy új építés esetében is elfogadnánk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy 20 éves rendszernek újszerű állapotban kell lennie, de azt igen, hogy a legfontosabb kivitelezési előírásoknak meg kell felelnie.

A feltárás

Amennyiben az állapotfelmérés azt igazolja, hogy a meglévő hőszigetelés akár kivitelezési minőségében, akár mechanikai állapotában, akár hőtechnikai teljesítményében jelentősen elmarad a jogosan elvárhatótól, mindenképpen javasolt a rendszer teljes elbontása. Ettől sokan idegenkednek, elsősorban a nagy mennyiségű építési hulladék és a bontással járó többletköltségek miatt. Mégis alaposan meg kell fontolni, hogy érdemes-e egy nem teljes értékű épületszerkezetet további 20-30 évre konzerválni. Az a régi hőszigetelő rendszer, melynek hőtechnikai teljesítménye már elmarad a papírformától, egy új hőszigetelő rendszer mögé rejtve az egész szerkezet teljesítményét rontani fogja.

Ha a meglévő hőszigetelés minőségét megfelelőnek találtuk és nincsen szükség annak elbontására, úgy megkezdhetjük az új hőszigetelő rendszer felépítését a régire.

Az alapfelületnek szilárdnak, simának, kellő tapadó szilárdságúnak kell lennie. A laza, málló és kiálló részeket távolítsuk el, szükség esetén homlokzati ragasztóval végezzük el a javításokat. Elképzelhető, hogy egyes helyeken sérült, esetleg átázott hőszigetelő lapokkal találkozunk. Ezeket el kell távolítani és azonos lapokkal kell pótolni. Sok olyan javítást is el tudunk végezni, amit egy hagyományos hőszigetelő rendszer esetében nem, hiszen ennek a javításnak „csak” szakszerűnek kell lennie, az esztétikával nem kell törődnünk, mert ezeket a helyeket az új rendszer el fogja takarni.

Fontos lépés a meglévő rendszer feszültségmentesítése. A meglévő üvegszövet-rétegben az új rendszer mechanikai rögzítése feszültséget kelthet, ezért az új lemezek ragasztása előtt a meglévő üvegszövet réteget kb. 3 x 3 m-es raszterben át kell vágni úgy, hogy az alatta lévő hőszigetelés minél kevésbé sérüljön. Célszerű elvégezni ezt az átvágást a nyílászárók sarkainál mind függőleges, mind vízszintes irányban.

A ragasztás megkezdése előtt az alapfelületet vizes tisztítással készítsük elő. Alapozó felhordása nem szükséges. A ragasztás száraz felületre és a hagyományos pont-perem módszerrel (a lap körül, folyamatosan, illetve a közepén két pontban kell felhordani a ragasztó tapaszt) történjen. Mechanikai rögzítés minden esetben szükséges. Ez történhet dübelekkel vagy a külön erre a célra kifejlesztett ragasztó tárcsával. Ez utóbbinak nagy előnye, hogy hőhídmentes megoldást jelent és a beépítendő elemek hosszát csak a meglévő rendszer vastagsága határozza meg.

A szigetelés készítésének további lépései megegyeznek a hagyományos, egyrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek készítésével.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az épülettípusok túlnyomó részére homlokzati tűzterjedés követelményt szab meg. (A kisebb családi házakat kivéve minden épület ide tartozik!) Ilyenkor csak olyan hőszigetelő rendszer építhető be, melyre akkreditált intézetben (ÉMI) homlokzati tűzterjedés vizsgálat készült. Sokak figyelmét elkerüli az a tény, hogy a piacon kapható hőszigetelő rendszerek nagy részére ez a vizsgálat „nem éghető” (azaz tégla vagy beton) alapfelületen készült. Esetünkben olyan rendszert kell választanunk, melynek homlokzati tűzterjedés vizsgálatát kimondottan a „rendszer a rendszerre” modellen végezték. Figyelmesen olvassuk el az ilyen rendszerek engedélyeit, mert azok részletesen megszabják a felhasználható anyagokat, a csomóponti kialakításokat és az egyéb beépítési feltételeket (pl. a meglévő rendszer tűzvédelmi paramétereinek ellenőrzése).

Kékesy Péter
építész, alkalmazástechnikai vezető
Baumit Kft.

 

A helyszíni felvételek egy gödöllői társasház felújításánál készültek, melynél Baumit „hőszigetelést-a-hőszigetelésre” rendszert alkalmaztak. A kivitelezést a Create Event Kft. végezte, a fotókat az Épi-Tech magazin készítette.

Galéria

szigetelésBaumit Kft.