Így áll össze a több mint 1500 milliárdos vasútfejlesztés

Így áll össze a több mint 1500 milliárdos vasútfejlesztés

mti, magyarepitok.hu

2017.03.02. 11:57

Az IKOP és a CEF kereteiből egyrészt a törzshálózat, másrészt az állomások és az elővárosi vonalak épülnek újjá.

Több mint 1500 milliárd forintnyi vasútfejlesztés indul el vagy fejeződik be a következő években hazai és európai uniós forrásokból, valamint kínai hitelből. A részletekről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt Velencén, a Kő- és Kavicsbányász Napokon.


Részben föld alatti vasút épülne Ferihegyre

Mosóczi László szavaiból kiderült, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2. prioritásának teljes kerete nettó 459 milliárd forint. Ezt a hazai vasúti törzshálózat felújítására fordítják. Ide tartozik többek közt

  • a Püspökladány-Debrecen vasútvonal korszerűsítése 121 milliárdból,
  • a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítása 70 milliárdból.
  • Előkészítés alatt áll a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,5 milliárd forintból,
  • és tervezik a Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítését, amelynek egy része a föld alatt futna.


Összesen 17 projekt az IKOP 4. prioritásában

Az IKOP 4. prioritása nettó 331 milliárd forintot tartalmaz, és az elővárosi vonalak, illetve a vasútállomások korszerűsítését célozza. Itt 17 projekt szerepel, közöttük

  • a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása 45 milliárdból,
  • a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő Tram-train megvalósítása 16 milliárdból
  • és a Mezőzombor-Sátoraljaújhely közötti vonal fejlesztése 23 milliárdból.
  • Huszonegy milliárd forint áll rendelkezésre Debrecen intermodális csomópontjának kialakítására,
  • további 48 milliárd hasonló fejlesztésekre más városokban (Székesfehérvár, Eger, Tatabánya-Bicske, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár).
  • Huszonhét milliárd forintot szánnak Szabadbattyán és Aszófő között az észak-balatoni vasútvonal villamosítására és szűk keresztmetszetének kiváltására,
  • további másfél milliárdot az észak-balatoni vasútállomások korszerűsítésére.


Ezt fedezi a CEF

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által Magyarországnak biztosított forrásból maximum 341 milliárd forintra lehet pályázni Brüsszelnél. Magyarország 9 vasúti projektet valósít meg a támogatásból, és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet.

  • 75 milliárd forint jut a Kelenföld-Százhalombatta vonal korszerűsítésére,
  • további 88 milliárd a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vonalra.
  • A Rákos-Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot szánnak,
  • a Békéscsaba-Lőkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot,
  • míg a Budapest déli összekötő Duna-híd korszerűsítésére 36 milliárdot.


A legnagyobb keretet egyetlen projekt kapja

Kínai hitelből, mintegy 500 milliárd forintból építik újjá a Budapest-Belgrád vasutat, amely óránként 160 kilométeres sebességet tesz majd lehetővé és 8 óráról 3,5 órára csökkenti a szerb főváros megközelítésének idejét. A beruházás elsődleges célja ugyanakkor, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai áruk vasúton közelíthessék meg az Európai Uniót.
 

Megújuló Keleti és Nyugati, összeérő balatoni kör

A közeljövőben tervezett vasúti nagyprojektekről - egy másik megközelítésben - itt írtunk részletesen. A cikkből kiderült, főleg a Pusztaszabolcs, Székesfehérvár és Püspökladány környéki szakaszokat fejlesztik, emellett a MÁV közlekedésbiztonságot javító programja is számos szakaszt érint.

A vasút nagyszabású fejlesztését a kormányzat tavaly több ízben is jelezte. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly szeptemberben azt nyilatkozta, a mostani uniós ciklusban mintegy 1100 milliárdból fejlesztenek: ebben benne lesz a Keleti és a Nyugati pályaudvar felújítása, valamint egy balatoni körvasút létrehozása. Az összegben ugyanakkor nem szerepelt a Budapest-Belgrád vonal projektje.

vasútfejlesztés