A Nagyszeben és Pitesti közötti 123 kilométeres autópályának 3,34 milliárd eurós költsége lesz a korábban közölt 1,6 milliárd euró helyett.
A román országutakat és autópályákat kezelő állami vállalat (CNADNR) szóvivője komoly drágulást jelentett be Románia déli autópályájáról adott beszámolójában. Az A1-es autópálya Déli-Kárpátokon áthaladó Nagyszeben és Pitesti közötti, 123 kilométer hosszúra tervezett szakasza kétszer többe, 3,34 milliárd euróba (mintegy 1035 milliárd forintba) kerül a korábban közölt 1,6 milliárd euró (496 milliárd forint) helyett. Az új összeg azt jelenti, hogy egy kilométernyi autópálya 8,4 milliárd forintnak megfelelő költségvetésből épül meg.
Az erdélyi riportunk alapján a SzÉpítők által készített interjú 1.50-től látható
Az adat feltűnően egybevág az általunk tavaly ősszel készített erdélyi riport végkövetkeztetésével: a román autópályaépítésben kialakult káoszról írt cikkünkben az állt, 4000 milliárd forintnyi költségvetésből a CNADNR a beígért 2000 kilométer helyett csak 430 kilométernyi autópályát épített meg. Vagyis a beígértek szerint 2 milliárdosra becsülhető kilométerköltség a hiányos, illetve el sem készülő kivitelezésekkel terhelt közegben végül 9,3 milliárd forintra emelkedett.
Az A1-es 2021-re ígért szakasza a Pitesti mellett üzemet működtető, a francia Renault tulajdonában levő Dacia gépkocsigyártónak is fontos, amely kilátásba helyezte, elköltözteti romániai üzemét, ha nem épül meg a korszerű út. A Renault ugyanis romániai termelése jelentős részét Nyugat-Európába exportálja, az autópálya pedig csökkentené a szállítási költségeket.
A Mediafax hírügynökség a héten számolta ki, hogy a román kormányok az elmúlt 25 évben 10 ezer kilométer autópályát ígértek, ennek ellenére Romániának jelenleg alig 750 kilométer autópályája van.
További pénteki hír Romániában, hogy Razvan Cuc közlekedési miniszter 2020-ra hirdette meg az észak-erdélyi A3-as autópálya Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakaszának elkészülését. Hogy ez a bejelentés az elmúlt 13 évben tapasztaltakhoz hasonlóan ne bizonyuljon hiú ábrándnak, a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak (Suplacu de Barcau) közötti szakaszt három alszakaszra osztják, amelyek megépítésére most hirdetik meg a közbeszerzési pályázatot.
Az Észak-Erdélyt Bukaresttel összekötő 588 kilométeres A3-as autópályát 2004-ben kezdték el, és 2012-re szerették volna befejezni, de csak két kisebb (egyaránt nagyjából 50-50 kilométeres) szakaszt adtak át Kolozsvár mellett (Gyalu és Aranyosgyéres között) és Bukarest térségében (a főváros és Ploiest között).
A Bors-Berettyószéplak szakaszt 60 százalékban már megépítette az amerikai Bechtel vállalat, amellyel a román kormány 2003-ban kötött megállapodást a Brassó és Bors között haladó, 415 kilométeres autópálya-szakaszra, de 2013-ban szerződést bontottak a felek.
2015-ben egy spanyol-román konzorcium nyerte el a mintegy 60 kilométeres Bors és Berettyószéplak szakasz befejezését, de ezzel a vállalkozóval is felbontották a megállapodást.
A román közlekedési miniszter szerint az alszakaszokra bontás nagyobb biztosítékot jelent arra, hogy a vállalkozók nem fognak késlekedni a kivitelezéssel. Az ütemterv szerint a három alszakasz közül elsőként a magyar-román határt elérő ötkilométeres szakasz épül meg.
A román kormánynak a Berettyószéplak és a Kolozs megyei Magyarnádas (Nadaselu) közötti szakaszt is meg kell még építenie teljes egészében ahhoz, hogy a nyugat-romániai Bors-Berettyószéplak szakasz csatlakozzon az észak-erdélyi autópálya már megépült Kolozs megyei, Gyalu (Gilau) és Aranyosgyéres (Campia Turzii) közötti részével, és így Nagyváradtól Kolozsvárig, illetve azon túl Aranyosgyéresig lehessen autópályán közlekedni.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.