Családi napra és tudományos szimpóziumra is készül az ismét az új műszaki előírások kiadására fókuszáló szervezet. Lapunknak adott interjújában Nyiri Szabolcs elnöksége legfontosabb céljairól is beszámolt.
Az egész szakma megmozgatására alakított ki struktúrát a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) – nevezi meg a legfőbb értéket Nyiri Szabolcs, a szervezet 2016-ban megválasztott elnöke. Az idén 25 éves jubileumát ünneplő MAÚT a bizottságok kialakult eljárásrendje mellett a történelmére, beágyazottságára, ismertségére is büszke.
Bár korántsem tekintik befejezettnek munkájukat, a szép évforduló alkalmából egy kicsit megállnak és ünnepelnek. Öt kulcs esemény köré fűzik fel az idei évet, melyek közül az elsőre február 9-én szombaton kerül sor: a MAÚT Bál idén visszatér a Budai várban található Hilton szállóba.
„Szeretnénk, ha a szokott patináját is túlszárnyalná az idei bál” – mondja Nyiri Szabolcs. „Ide mindenkit meghívunk a szakmából, s szeretnénk megmutatni a fiataloknak, hogy ez a szakma szmokingban, nagyestélyiben is meg tud jelenni, nem kell szégyenkeznünk, nem csak munkaruhában lehet minket látni.”
A bál után következő esemény április 25-én egy partnertalálkozó lesz a MAÚT-tal együttműködő legfontosabb szervezetekkel, majd május 17-én tartják az ünnepi közgyűlést, ahová minden tagot várnak.
Az ünnepségsorozat legfontosabb elemének mégis a május 18-i Családi Napot nevezi meg az elnök: erre a Vasúttörténeti Parkban kerül majd sor, ahol a teljes közlekedési szakma és családjaik is együtt ünnepelhetnek. Még különvonat is indul majd a rendezvényre a Nyugati pályaudvarról.
„Itt a következő generációnak is meg tudjuk mutatni, hogy érdemes ide jönni dolgozni, van jövőnk.”
Végül, de nem utolsósorban szeptember 17-18. között rendezik a MAÚT 25 Tudományos Szimpóziumot, részben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Út- és Vasútépítési Tanszékének javaslatára. A szakmai bizottság vezetője Prof. Dr. Balázs György lesz a BME-ről, de számos nemzetközi előadót is meghívtak. Nem csupán a megszokott témákkal készülnek: Nyiri Szabolcs mély tudományos alapra épülő előadásokat szorgalmaz, melyekből feltétlenül kiderül, hogy ha az adott kutatási eredményt nem alkalmazzák, akkor mennyivel drágul egy projekt vagy az adott termék. Ennek nagyon fontos része a környezeti terhelés csökkentése is, ami néha nehezen számszerűsíthető, de ettől még nem elhanyagolható.
A szimpóziumon tehát a kutatás és a gyakorlat (a műszaki előírások) közti kapcsolatot szeretnénk ápolni. A rendezvények szervezésébe állami és magánforrásokat is terveznek bevonni, s a Közlekedéstudományi Egyesülettel és a Magyar Mérnöki Kamarával is együttműködnek.
A mintegy 410 főt számláló, társadalmi munkában működő szervezet vezetője hangsúlyozta: továbbra is mindenkit várnak tagjaik közé, hiszen bőven akadnak még megújításra váró Útügyi Műszaki Előírások (ÚME). Örömteli azonban, hogy tavaly március óta már nem áll fenn az a jogi probléma, ami 2012 és 2018 között megakadályozta az előírások kiadását.
Egy kormányhatározat segítségével létrejött az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÚMSZB), formailag ez teremtette meg a jogi alapot: a titkári feladatokat a Magyar Közút látja el, ők továbbra is a MAÚT-tal kötött szerződés keretében dolgoznak. Korábban a miniszter nevében eljáró főosztályvezető léptette érvénybe az ÚMÉ-ket, most ennek a folyamatnak a helyébe lépett az ÚMSZB, ami rendeleti felhatalmazással lépteti őket hatályba. Mindez azt jelenti, hogy a MAÚT gyakorlatilag ugyanúgy működhet tovább, mint a korábbi években.
A tavaly kiadott ÚMÉ-k közül a legfontosabb az aszfaltkeverékekre és az aszfaltrétegekre, valamint az útépítési kőanyaghalmazokra vonatkozó három előírás. Szintén fontosak a kötőanyagokat (bitumenek), az útépítési alaprétegeket, a betonpályákat, a földműveket és a tengelysúlymérés szabályait meghatározó előírások. Az új ÚMÉ-k nyomon követhetők a MAÚT és a Magyar Közút honlapján keresztül, ugyanakkor év elején az egész szakmát támogató képzéseket is elindítottak a témában.
Az 1994-ben alapított szervezet 2009-ben nagyot lépett előre digitális fronton: ekkor indult el az e-UT, azaz a digitális útügyi előírástár kiadása. 2014-ben bővültek a vasúti területtel, ekkor alakultak Magyar Út- és Vasútügyi Társasággá. Az e-UT után az e-VASUT előkészítése EU-s támogatásból történt meg 2012 és 2015 között, majd a MÁV-val együttműködésben 2017 végén el is indult.
A korábban említett jogi akadályok elhárulása után végre több területre is jut idő: Nyiri Szabolcs szerint az idei legfontosabb cél a megújulás és a fiatalok bevonása az előírások készítésébe, majd az egyes területek építési folyamatait szeretnék még hatékonyabbá tenni. Néhány évig kiemelt cél lesz az előírásokhoz kapcsolódó innovációs kutatásokban való előrelépés is. Az elnök szerint összességében „azon az úton járunk, amin elindultunk, és afelé a cél felé haladunk, amit kitűztünk.”
Immár a többedik együttműködési megállapodást írták alá a MÁV-val, s ahogy az együttműködés szorosabbá válik, egyre többen látják úgy, hogy a vasút számára is a közúthoz hasonló, és abból merítkező irányelvek kiadása szükséges. Ezért lett eddig az egyik fő termék az e-VASUT rendszer, ami feltérképezte a jelenlegi állapotot. A következő nagyon fontos fázis részben a jogi és részben a műszaki szabályozási rendszer megújítása, méghozzá egy IKOP finanszírozású projektben. Ez jelenleg a jogi előkészítési fázisban van, de hamarosan indul a széleskörű műszaki vasúti előírások készítése.
„Én örülnék a Vasútügyi Műszaki Előírások kiadásának, de ez a fogalom hivatalosan még nem létezik. Természetesen e munkacím helyett a vasutas kollégák is megteremthetik azokat a fogalmakat, amiket ők hasznosnak éreznek”
– foglalta össze Nyiri Szabolcs. A tagok tekintetében még mindig jóval több az utas kolléga, azonban a feladatok tekintetében – éppen az említett IKOP projekt kapcsán – már jelentős a súlypont eltolódás. „Ezért remélem, hogy másfél-két év múlva már fele-fele arányról beszélhetünk majd tagság és tevékenység terén is.”
Nyiri Szabolcs – aki immár öt gyermek édesapja – jelenleg túl van elnöki megbízatása felén. „Mi tagadás, jól el lehet fáradni benne” – mondja nevetve a finanszírozás nélküli munkáról. „Úgy gondolom, hogy a kivitelezésben végzett óriási mennyiségű munka mellett a szakma erejét megfeszítve dolgozik a szabályozáson, az ÚMÉ-k megújításán. Jó úton járunk, s remélem a négy év leteltével majd úgy tekinthetünk vissza, hogy az ÚME rendszer majdnem teljesen megújult és a vasútügyi rendszer is elindult a megújulás útján.”
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.