2019.08.23, Péntek
A Hónap Mérnökétől megtudtuk, miért hatékonyabb a német építőipar
Fotók: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

A Hónap Mérnökétől megtudtuk, miért hatékonyabb a német építőipar

magyarepitok.hu

2019.05.29. 16:25 - Hegedűs Gergely

A minél olcsóbban és a mindenáron szemlélet helyett a szakmaiságban hisz, és fontos tanulóévek után a Merkbaunál megtalálta ugyanezt az attitűdöt. Interjú a már 35 évesen Építőipari Nívódíjig jutott Vati Gáborral.

Hirdetés

A májusi Hónap Mérnökeként a Merkbau Kft. projektvezetőjét látogattuk meg: Vati Gábor az eddigi legfiatalabb szakemberként került be az ágazat kevésbé ismert kulcsembereit bemutató rovatunkba.


Aki nem tudja kezelni, hamar belefárad

A 35 éves soproni születésű mérnök 2007-ben végzett a győri Széchenyi István Egyetemen, majd Sopronban egy statikus irodában kezdett dolgozni. „Az akkori főnökömnek a mai napig nagyon sokat köszönhetek, mert megtanította a szakma alapjait.

Kivitelezőként nagy hasznát veszem, hogy hamar észreveszem egy tervről, melyek a jól megtervezett részei egy háznak, vagy melyek azok melyeken lehet ésszerűsíteni.

Utóbbival megtartjuk a színvonalat – vagyis a funkciót, az időtállóságot és az esztétikát -, de elkerüljük a túltervezettséget, a fölösleges költségeket.”

Vati Gábor, a Merkbau projektvezetője


Három év tervezői munka után szerette volna kipróbálni magát a kivitelezésben: „Az irodából túl távolinak tűntek az építőipar valódi történései, és a munka egy idő után egysíkúvá vált.” A mai napig nem bánta meg a döntést, de elismeri, a kivitelezésben való munkához kell egy sajátos mentalitás és stressztűrőképesség. „A napi feladatok, határidők és megrendelői igények nagyobb súllyal nehezednek az emberre. Ez egy idő után idegőrlő tud lenni, ha valaki ezt nem tudja kezelni, hamar belefárad.”
 

Valójában mindenkinek egy az érdeke!

Vati Gábor a 2010-es váltás után ipari csarnokok kivitelezésével foglalkozott a Pallér Csarnok Kft. alkalmazottjaként. „Első munkám során egy veszprémi jégkrémgyár hűtőház építési projektjében vettem részt, jó tapasztalat volt fejest ugrani a mélyvízbe.” Azt külön kiemeli, amikor beletanult abba, hogy egy engedélyezési terv alapján hogyan kell eljutni a megvalósításig.

„Olykor nem éppen kiérlelt tervek alapján is meg kellett oldani a problémákat, a tervezőket is belevonva, a tervezést és a kivitelezést párhuzamosan és hatékonyan elvégezve.”

Hozzáteszi, az ilyen projekteknél a fő kihívás, hogy közelebb kell hozni a tervezői, megrendelői és kivitelezői elképzeléseket. „Első ránézésre mindenkinek mások az érdekei, de végül is mindenkinek ugyanaz: hogy egy jó épület szülessen!”


A németek inkább háromszor kijönnek, minthogy hibázzanak

A szakember pályájában jelentős fordulatot hozott, hogy 2014-től a Pallér Csarnok alkalmazásában Németországban kezdett dolgozni. „A cég ekkor kezdte kinti csarnoképítő tevékenységét német megrendelők számára, ezért úttörőszerepet kellett vállalnom.” A magyar vállalat generálkivitelezőként tevékenykedett, főként hazai munkaerőt alkalmaztak, de a speciálisabb feladatokat német alvállalkozókkal oldották meg. „Lényegében mindent az alapjaitól kellett felépíteni: mit, hogyan, kivel építsünk és milyen szabályok szerint. Honnan szerezzük be az alapanyagokat, és mindezek közben mire kell odafigyelnünk.”

Vati Gábor hangsúlyozta a szabályozás és mentalitás is merőben eltér a hazaitól. Sokszor szoktunk példálózni azzal, hogy a számok alapján a német építőipar hatszor hatékonyabb a magyarnál, vajon mi lehet ennek az oka?

„A hatékonyságukat leginkább abban vettem észre, hogy sokkal jobban előkészítik a projekteket, nem ugranak bele anélkül, hogy részletesen átgondolnák.

Még a szakipari kivitelezők is inkább kijönnek háromszor, hogy jól átbeszéljék a dolgokat, minthogy hibázzanak. Azután pedig csak akkor jönnek oda és csak azzal a létszámmal, ami szükséges. A hatékonyság ilyen fokú növelése a jelenlegi kapacitáshiányos időszakban minden építőipari szereplőnek fontos és szükséges lépés.”


A Merkbaunál a saját szemlélete jött szembe

Vati Gábor számára a következő váltást 2015 hozta. „Felfigyeltem a Merkbau Kft.-re, láttam, hogy milyen munkáik vannak, a profiljukban már akkor is jelentős részt képeztek az ipari létesítmények” – meséli a mérnök. „Ugyanakkor az első beszélgetések során szimpatikussá vált a vezetés is, ezért döntöttem mellettük.” Hogy jó döntést hozott, már rövid idő után érzékelte a mentalitásból és a munkaközegből.

Négy év eltelte után egy további tényezővel is meg tudja indokolni, hogy jó döntést hozott.

„A Merkbaunál uralkodó szemlélet megegyezik a saját gondolkodásmódommal, vagyis nem feltétlenül a minél olcsóbb és a mindenáron történő kivitelezés a lényeg, hanem sokkal inkább a szakmaiság és a hozzáértés.”
 

A Knáb János, ügyvezető igazgatóval készített interjúnk és a Merkbau által elnyert egyik díj egy további alapértékről tanúskodott: az emberközpontú szemléletet Vati Gábor is megerősíti. „Bárki nyugodtan fordulhat a vezetők felé egy problémával. Az egyik fő elv, hogy a gondokat ne egyedül, hanem többen próbáljuk megoldani. Ugyanakkor arra is figyelnek a cégnél, hogy ne kérjenek lehetetlent. Ha valaki túlterhelt, azt próbálják tehermentesíteni annak érdekében, hogy megfelelően tudja végezni a munkáját.” Fontos elemként hozzáteszi, a cégvezetők is rendszeresen kijárnak az építkezésekre, és folyamatos kapcsolatban vannak a projektekkel.
 

A hosszútáv és a magas minőség kéz a kézben járnak

Vati Gábor tavaly decemberben egy Építőipari Nívódíjjal hívta fel magára a figyelmet, miután a kivitelező Merkbau Kft. projektvezetőjeként főszerepet játszott a nyírbátori Rosenberger-üzem építésénél. „Szerencsés volt a környezet, amiben dolgozhattunk, és fontos, hogy egy nagyon jól előkészített projektről beszélünk, magas fokú volt az előrelátás és a tervezettség.” 2017 februárjában kezdték a munkát, és augusztus végére megtörtént a műszaki átadás, szeptember elején elkezdhette a német cég a termelést. Hozzáteszi, a gyors kivitelezéshez a megrendelő és a műszaki ellenőr rugalmas hozzáállása is sokat tett hozzá.

A Rosenberger új üzeme Nyírbátorban


Vati Gábor hangsúlyozza,

az üzemi célú csarnokok alapvetően a technológiára épülnek, ezért annak szintje és tervezettsége döntően befolyásolja a projektet.

„Ez dönti el, hogy mennyire lehet rákészülni az épület speciális igényeire.” Fontos háttér, hogy a Rosenberger hosszú évek óta ezzel a technológiával dolgozik. „Ráadásul Jászárokszálláson korábban négy ütemet kiviteleztünk nekik. Így egy többéves partnerünkről beszélünk, akiről tudjuk, hogy mik a fő szempontjai.” Hozzáteszi, a Rosenbergerrel zajló munka jó példa a Merkbau üzletpolitikájára, mely nagy mértékben épít a hosszútávú partnerkapcsolatokra. „A hosszútávú kapcsolat pedig jelentősen javítja a minőségi munka feltételeit.”


Ez volt az eddigi legnehezebb projektje

A Merkbau a szokásoknak megfelelően egy laudációban javasolta Vati Gábort a Hónap Mérnöke címre. Ebben egy másik kiemelkedő projektjeként a Hunent mélykúti vágóhídjának a kivitelezését jelölték meg, melyben oroszlánrészt vállalt. Itt másfajta kihívásokkal kellet megküzdenie a kiskunhalasi vállalatnak. „Nagyon sokat kellett foglalkoznunk azzal, hogy a tervek megfelelő állapotba kerüljenek, sok volt a módosítás.” A projekt jellege ezt eleve determinálta, hiszen a magyar beruházó nagyot lépett: Európa egyik legnagyobb szárnyas vágóhídját építette fel, amire itthon eddig nem volt példa, így számos megoldás teljesen újnak számított.

A Hunent mélykúti gyára - fotó: Merkbau Kft.


A Hunent beruházását eddigi legnagyobb kihívásaként írja le a Hónap Mérnöke. „Nagyon sok szereplős projekt volt, és egy vágóhíd a jellege miatt eleve bonyolult feladatot képez. Ezek a kihívások a legelejétől jelen voltak. Például már az aljzat alatti csővezetékek lefektetése, az összefolyók és a függesztési pontok helyzete nagyban függött a technológiától.” Ez az üzem a nyírbátorihoz hasonlóan úgy épült meg, hogy a további bővítésére adott a lehetőség.


Attól még, hogy 3D-ben van, nem lesz olcsóbb

A fiatal generáció tagjaként a Hónap Mérnöke elismeri a digitalizáció kiemelt fontosságát. „Mi vagyunk az a nemzedék, akinél a régi mechanikus és az új digitális megoldások egyszerre vannak jelen.” Úgy véli, ez is egy fontos eszköz a hatékonyság növeléséhez, de önmagában nem hoz megoldást.

„Jó, ha meg tudjuk mutatni a partnernek, hogy néz ki 3D-ben az épület, de pusztán ettől még nem fog se olcsóbban, se színvonalasabban megépülni.

Sokkal fontosabb lenne, hogy megtanuljuk ezeket az eszközöket hatékonyan használni, és valóban kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.”

Vati Gábort az innovatív megoldásokról is kérdezzük, úgy látja ezek terjedésében a mérnököknek van a legnagyobb felelőssége. „A szakkivitelező nem feltétlenül fog egy újabb terméket behozni, ha azt látja, hogy a kiírásban egy régebbi megoldás szerepel.” A másik eszköz, amit kiemel, a gyártókkal való szoros kapcsolattartás. „Emiatt egyre gyakrabban járunk partnertalálkozókra, ahol megismerhetjük az új termékeket. Ráadásként itt kicsit ki is tudunk lépni a hétköznapok darálásából, és csak a témával tudunk foglalkozni.”


Egy forrófejű megrendelőhöz is kell tudni a receptet

A Vati Gáborról írt laudációban a Merkbau több jó tulajdonságát is kiemelte, ezek közül szerinte a lelkiismeretesség a legfontosabb. „Ha nem úgy végzed a munkádat, hogy mindenben a maximumot nyújtsd, akkor az a többi tulajdonságodra is kihat.” Nevetve hozzáteszi, ő kritikusabban látja önmagát, mint ahogy a laudációban leírták. „Mindig a hibáimat látom, és azokat próbálom javítani.

Úgy gondolom, hogy nem csak a mérnök szakmát kell tanulnunk, hanem a kommunikációt és nyelveket is, de az emberismeret is nagyon kell, hogy a munkánkban sikeresek legyünk.”

A sokoldalúságot segítendő a Merkbau is szervez különböző képzéseket. „Bár nagyon nehéz, de kell ezekre is időt szakítani, legutóbb egy kommunikációs tréningen vettem részt, ami nagyon színvonalas volt.” A mérnök hozzáteszi, erre a tudásra főleg a külső kommunikációban van szükség a kapcsolattartásnál és az érdekérvényesítésnél. „Akár arról van szó, hogy a megfelelő színvonalon elvégeztessünk egy munkát, vagy akár arról, hogy egy forrófejű megrendelővel egy irreális elvárásból eljussunk egy megvalósítható konszenzusig. Mindezt anélkül, hogy bárkit is megsértenénk.”
 

A jó termék jó hangulatban születik

Az ágazatra jellemző nagy feszültség kezeléséhez nem árt, ha van egy szilárd attitűdje az embernek, Vati Gábort erről is megkérdeztük. A válasz egybevágott a laudációval. „Mindig próbálom a szavahihetőséget és az ígéretek betartását szem előtt tartani, ezáltal kiszámíthatóan működni. Ha valaki ezt nem viszonozza, akkor viszont határozottan kell fellépni.”

Bár nem könnyű kérdés, Vati Gábor attól sem zárkózott el, hogy az eddigi pályafutása legfőbb eredményét összegezze. „Örülök annak, hogy mind a kollégák, mind a partnerek körében egy pozitív kép alakult ki rólam. Fontos számomra, hogy megbíznak bennem, illetve abban a gondolkodásmódban, amivel a szakma felé fordulok.” Őszintén hozzáteszi, a külső elismerések, amit például a Hónap Mérnöke titulus hoz, már csak hab a tortán.

„A lényeg az, ami a mindennapokban visszaköszön. A napi kommunikációban és feladatvégrehajtásokban, mert ezeken múlik egy-egy projekt sorsa.”

Hangsúlyozza, rossz hangulatban, feszültségben nem tud jó termék születni. „Olyan kollégák kellenek hozzá, akik ugyanazt vallják: szeretnénk és akarunk jót építeni!”

Hegedűs Gergely

AktuálisMerkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft.interjúüzemépítésHónap Mérnöke

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés