A Hónap Mérnöke: Az építőiparban is a jó kommunikáció az alapja mindennek

Geszler Norbert, a West Hungária Bau Kft. projektigazgatója 2002-ben végzett a győri Széchenyi István Egyetemen építészmérnökként és jelenleg is Győrben él. Már az egyetemi évek alatt elkezdett dolgozni az építőiparban: a nyári gyakorlat idején munkahelyi mérnökként, majd a diploma megszerzése után a kivitelezés területén helyezkedett el.

Az egyetemi évek alatt elsajátította a tervezés alapjait és a papíralapú tervek értelmezését, de már akkor tudta, nem a tervezőasztal mögött ülve szeretne részt venni a projektekben, inkább a megvalósítási oldalt választaná.

„Motiváló végig kísérni egy projektet úgy, hogy a kezdetektől a befejezésig ott lehet az ember”

– válaszolta arra kérdésre, miért éppen a kivitelezői oldal mellett köteleződött el.

Már gyerekkorában is Lego-házakat épített

 „Már kiskoromban is nagyon sokat rajzoltam, a Legoból is mindig házat építettem, és a családom is ösztönzött arra, hogy ezt a pályát válasszam” – emlékszik vissza az építőipar iránti érdeklődésének első fontos időszakára.

Első projektjeként a Bükfürdői Birdland Villaparkot tartja számon, amibe gyakornokként csöppent bele – ő innen datálja pályafutása kezdetét. A szívéhez közel álló projektekről mesélve megemlíti az Oroszlányban található BorgWarner autóalkatrész-gyártó és összeszerelő üzemet, ahol már a 8. ütem kivitelezésében vesz részt a West Hungária Bau Kft.-vel.

 

Győr sok szinten jelen van az életében

Kedvenc projektként hivatkozik a győri Széchenyi István Egyetemet érintő fejlesztésekre is – az egykori alma materhez való kötődés miatt –, melyek közül egy 560 szobás kollégiumépület megvalósítását emeli ki. Ez a beruházás azért volt különösen emlékezetes számára, mert egy irreálisnak tűnő határidővel, 14 hónap alatt sikerült teljesíteni a tízemeletes épület kivitelezését a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt.

„Nagyon sok szaktárs visszaköszönt mind a megrendelői oldalról, mind az egyetem részéről, és ez az azonos korosztály jól megértette egymást. Emiatt hamar kialakult egy olyan együttműködés, ami elősegítette a projekt hatékony megvalósítását.”

A közelmúltban adták át a győri egyetemen a Felsőoktatási Innovációs Egyetemi Központot (FIEK), ahol a hallgatók még a tanulóidőszakban megismerkedhetnek a különböző autóipari berendezésekkel és vizsgálhatják többek közt a motorok és turbófeltöltők működését. Geszler Norbert kiemeli, hogy egy ilyen innovációs központ a mai világban nagyon sokat hozzátesz a diákok tanulmányaihoz tapasztalatszerzés formájában.

 

„Ami ebben a projektben kifejezetten tetszett, hogy az építkezéssel egyidőben a campus területe is európai szintűre fejlődött, a komoly térrendezésnek köszönhetően gyakorlatilag egy teljesen új campus jött létre az innovációs központtal párhuzamosan” – tette hozzá.

Manapság a határidő a legnagyobb kihívás

Geszler Norbert a WHB-nál végigjárta a szamárlétrát, ahol munkahelyi mérnökből először létesítményfelelős, majd létesítményfelelősből projektigazgató lett. Ezekkel az előrelépésekkel a feladat-, szerep- és felelősségkörök is változtak.

„Azzal, hogy elindultam a ranglétrán felfelé, egy kis csapat kezdett kialakulni velem együtt, és most már velük együttműködésben, összeszokottan tudjuk vinni a feladatokat közösen a hátunkon. Ezzel együtt kialakult egy olyan bizalom és együttműködés a kollégákkal és a felsővezetéssel, amiről azt gondolom, még nagyon hosszú ideig fog tudni működni ebben a formában.”

Szakmájában és pozíciójában kihívásként tekint arra, hogy összekötő láncszemként meg kell találnia az arany középutat a megrendelő és az alvállalkozók között.

Minden projekt egy újabb kihívást jelent, ahol meg kell tudni ugrani az újabb megrendelői elvárásokat és eleget kell tenni a projekt speciális feltételeinek is. A legnagyobb kihívásnak mindazonáltal valamennyi projektnél a határidőt tartja, és megjegyzi, hogy a megrendelők egyre inkább irreális határidőket támasztanak.

 

A projektek sok szempontból összetettek, például egy gyártócsarnoknál nagyon szoros az összefüggés a technológiával, ami általában nem tartozik a kivitelezőhöz, mégis biztosítani kell, hogy az elkészülő épületben alkalmazható legyen a szükséges technológia. Bár ez mindig plusz terhet jelent, de utána, mint mondja: „Nagyon jó megélni, ahogy egyszer csak életre kel a gyár.”

A jól kommunikálás a jó együttműködés alapja

Arról kérdezve, hogy mi a pályán elért sikerének a titka, megjegyzi, hogy ehhez az egyik kulcs ebben a szakmában a jó együttműködés kialakítása.

„A projekt kezdetén mindig van egyfajta kapcsolatteremtés, amit a beruházás során is folyamatosan űzni kell. Van a megszokott csapat, akivel együtt dolgozunk, viszont minden egyes projekt esetében van egy új megrendelő, új alvállalkozó, akihez alkalmazkodni kell, éppen ezért a jó kommunikáción és az alkalmazkodáson múlik minden. Hozzáteszi azt is:

"Úgy gondolom, hogy ezen alapszik az egész sikeresség, hogy az a fajta együttműködés meglegyen, amit mindhárom fél elvár egymástól."

Saját erényei közt említi a jó emberismeretet, ami alkalmassá teszi arra, hogy megtalálja az arany középutat a megrendelő és az alvállalkozó között.

Amikor a beszélgetés során szóba kerül, hogy a Hónap Mérnöke címre való nevezéskor a WHB a cég egyik mozgatórugójának titulálta, akkor hangsúlyozza, hogy ez az elismerés az egész csapatát illeti meg, akik mögötte állnak. Ehhez kapcsolódóan szóba kerül, hogy a jelölésben az is közrejátszott, hogy az elmúlt években a műemlékvédelemtől kezdve a legegyszerűbb logisztikai csarnokon át a legnehezebb körülmények között készülő élelmiszeripari csarnokig sok mindent csinált, tehát elég széles azoknak a létesítményeknek a spektruma, amiket maga mögött tudhat.

 

 

Egyik legnagyobb erősségének tartja, hogy próbál mindig jó kapcsolatot kialakítani a megrendelővel és a visszajelzések azt igazolják, hogy ez sikerülni is szokott. Lényeges pontja a hatékony együttműködésnek, hogy az milyen formában és hangnemben történik – ez a megrendelői és az alvállalkozói oldalra is érvényes. Mint mondja:

„Mindig arra törekszem, hogy szót értsek az emberekkel és hatékonyan együttműködve tudjuk megvalósítani azt, amire vállalkoztunk.”

Legnagyobb szakmai értéknek egyrészt a megfelelő kommunikációt és a jó kapcsolat ápolását tartja, másrészt pedig a szakkivitelezők megtalálásának és megtartásának fontosságát hangsúlyozta.

„Mindig hűek vagyunk a célkitűzésünkhöz: maradandót alkotni!”

Az elmúlt időszakban változásokon ment keresztül a WHB: folyamatos a létszámbővítésnek és a cégcsoporton belüli cégeknek köszönhetően gyakorlatilag a teljes építőiparban fellelhető bármilyen létesítményt képesek kivitelezni. Hozzáteszi, hogy munkahelyi szinten is nagyon jó hangulat jellemzi a vállalatot, rendszeresen szerveznek csapatépítőket és heti hírlevélben értesülnek a kollégák futó projektjeiről. A projektigazgató a WHB-hoz fűződő viszonyáról elmondta: „Valamennyien a cégnél azt érezzük, hogy a WHB „együtt van”, és mint egy család működik együtt. Második otthonomként tekintek rá.”

A WHB-nak hazai építőiparban elfoglalt helyzetéről beszélgetve szóba kerülnek a cég erényei, melyekről szólva Geszler Norbert megemlíti:

„Valóban minden esetben szeretünk maradandót alkotni! Amit elvállalunk, azt ennek megfelelően teljesítjük: úgy adjuk át a projekteket, hogy a megfelelő anyaggal, megfelelő minőségben, a határidőt és technológiákat figyelembe véve készül el.”

Hozzáteszi, a WHB minőségi munkavégzését jól tükrözi, hogy a megrendelői oldalról az az általános visszajelzés, hogy kevés a garanciális probléma. „A minőségre és a határidők betartására törekszünk, valamint próbáljuk olyan szakmai háttérrel megvalósítani az adott projektet, hogy a Megrendelő is azt érezze, a jövőben is bátran fordulhat hozzánk.”

Kulcsfontosságú megtalálni az utánpótlás útját

Az építőipar mai helyzetéről beszélgetve felmerül, hogy miért jó és érdemes ebben a szakmában dolgozni. Itt elsősorban a folyamatosan jelenlévő innovációt említi meg, ugyanis az építőiparra a folyamatos fejlődés a jellemző mind az új építőanyagokat, mind az újabb technológiákat tekintve.

A jövő egyik, ha nem a legfontosabb feladata az utánpótlás biztosítása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló léptékekben és volumenekben lehessen gondolkodni. Kiemeli a szakirányú képesítések fontosságát, azok támogatását, de – mint mondja – a legnagyobb problémát az jelenti, a fiatalokból hiányzik az akarat, hogy ilyen irányú szakképesítést szerezzenek és az építőiparban helyezkedjenek el.

 

Érezhetően hígul az alvállalkozói kör, ami azt hozza magával, hogy egyre nehezebb megtalálni a megfelelő szaktudást egy-egy projekt kivitelezéséhez. Ez mindenképp csak a megfelelő utánpótlás biztosításával kerülhető el, vagy fordítható vissza, amit jól mutat a WHB azon törekvése is, hogy a hónap elején Münchenben részt vettek az első alkalommal megrendezett Építőipari Hazahívó börzén, amelyet abból a célból tartottak meg, hogy a külföldön lévő magyar építőipari szakembereket és munkásokat hazainvitáljon.

Az interjú zárásaként a Hónap Mérnöke elengedhetetlennek tartja megjegyezni, hogy bár nagyon megtisztelő ez a díj, az elismerés az egész mögötte álló csapatot illeti meg. Végszóként pedig a családja támogatását hangsúlyozza meghatározó tényezőként.