Kettéválasztott városrészeket kapcsol össze a SWIETELSKY munkájával elkészült kaposvári intermodális csomópont, amellett, hogy a busz- és vasúti állomások is egymás mellé kerültek.
Az országban tervezett intermodális csomópont program során, melyben egy helyszínre kerül számos fontos város vasút-, és buszpályaudvara, Kaposvár kapott elsőként új létesítményeket és egyben a városképet átalakító beruházást.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában délelőtt átadott nagyszabású fejlesztésnek több fő eleme is volt: a SWIETELSKY Kft. kivitelezésében a somogyi megyeszékhelyen számos alprojekt készült el. Talán a legfontosabb ezek közül,
az Esterházy Pálról elnevezett gyalogos-kerékpáros híd a Petőfi téren, amely impozáns volta miatt méltán válhat majd Kaposvár új szimbólumává.
Az új, ívelt felüljáró egyik hídfője egy mesterséges domb, rajta tereplépcsőkkel, növénykazettákkal, ligetes kiültetéssel, padokkal. A nyolc méter széles hídon a kerékpárosoknak nem kell a gyalogosokat kerülgetniük, hiszen külön sávot jelöltek ki számukra.
Emellett az Újpiac tér közúti forgalma a pályakorrekciónak köszönhetően új nyomvonalon, az elbontott régi távolsági buszpályaudvar helyén haladhat. A Szarvas üzletház és a jelenlegi MÁV Étterem között egy kétsávos körforgalom épült, éppen olyan, mint amilyen a Noszlopy utca vonalában már egy évtizede működik.
A négysávos út forgalmi sávjainak áthelyezésével szabadult fel az a terület, amelyen megépült az új, helyi és helyközi járatokat egyaránt kiszolgáló buszállomás.
Emellett még egy 92 férőhelyes P+R parkoló is épült a Csik Ferenc sétánynál, de a MÁV felvételi épülete mellett, az elbontott óvóhely területén is várakozhatnak majd az autósok.
Továbbá a közlekedési központ fontos eleme az új közúti felüljáró, amely a Hársfa utca és a Baross Gábor utca találkozásánál megépülő körforgalomból indul, s vezet majd át vasút felett.
Az ívelt pálya a túloldalon egy újabb körforgalomba torkollik, amely a Béla király utcáig meghosszabbított Csik Ferenc sétány részeként épül meg.
Az eseményen felszólaló Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: az intermodális csomópontok kialakításának célja, hogy a lehető legkisebb fennakadással lehessen váltani a közlekedési módok között. Az egy helyre került távolsági, helyi járatú autóbuszállomást és vasútállomást a közös peronon az utazók kényelmesebben elérhetik.
A hatékony tömegközlekedéshez ilyen infrastruktúrára is szükség van, a közlekedési központok városi környezetben elengedhetetlenek ahhoz, hogy az utasok az egyéniről a zöldebb, fenntarthatóbb tömegközlekedésre váltsanak
- jegyezte meg.
Nagy Róbert, a NIF vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyolcéves előkészítő és kivitelezési munka eredményeként megvalósult kaposvári beruházás
nemcsak az autóbusz-, és vasúti közlekedésről, szoros kapcsolódásukról szól, hiszen a gyalogos, a kerékpáros és a közúti közlekedés is magasabb színvonalúvá vált.
A NIF Zrt. több megyei jogú várost érintően dolgozik hasonló, úgynevezett intermodális csomópontok előkészítésén - jelezte.
Szita Károly polgármester többek között arról számolt be, hogy
a belváros legforgalmasabb részének átalakításával járó fejlesztéssel könnyebbé, biztonságosabbá vált az ott naponta megforduló 32 ezer ember közlekedése.
A beruházás várostörténeti jelentősége is kulcsfontosságú, hiszen újra közelebb kerül egymáshoz Kaposvár a vasút által szétválasztott két városrésze.
A vasút 1872-ben épült, és 1897-ben szűnt meg a közvetlen átjárás a Donner és a belváros között.
A teljes környék megújul: a ZÁÉV Zrt.-Magyar Építő Zrt konzorcium által restaurált és fejlesztett Csiky Gergely Színház is a közvetlen közelben található, illetve a szintén a ZÁÉV Zrt. által felújított kaposvári vasúti állomáson nemrég avatták fel az Építőipari Nívódíjért adott táblát.
Az intermodális csomóponton végzett munkájáért pedig szeptemberben a SWIETELSKY Kft. mérnöke, Németh Dorián az Év Ifjú Mérnöke díjban részesült.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.