Az immár több mint 70 éves múltra visszatekintő cégcsoporthoz tartozó A-Híd Zrt. vezérigazgatóját, Sal Lászlót a Lánchíd közbeszerzésének zárása után kérdeztük.
Az A-Híd Zrt. újíthatja fel nettó 18,8 milliárd forintért a Lánchidat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a két végleges ajánlatot benyújtó szereplő, az A-Híd Zrt. és a Strabag Általános Építő Kft. minden szükséges igazolást beadott, így ajánlataikat érvényessé nyilvánították. A bíráló bizottság végül az A-Híd Zrt. pályázatát nyilvánította győztesnek, amit a BKK igazgatósága hétfői ülésén elfogadott. Lapunk a döntés után egy rövid interjúban szólaltatta meg az A-Híd Zrt. vezérigazgatóját, Sal Lászlót.
Egy 172 éve átadott műtárgyat újíthat fel a vállalat, amely Európa egyik első állandó Duna-hídjaként jött létre, és a mai napig a világ legszebb hídjai között tartják számon. Milyen szereppel bír a cég életében ez a projekt?
Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a magyarság egyik építészetileg és történelmileg kiemelkedő szimbólumának az A-Híd Zrt. lehet a felújítója. Ugyanakkor nem csupán a múlt miatt nagy jelentőségű számunkra ez a projekt, miután a fővárosi és országos közlekedés egyik kulcsfontosságú átkelőjéről beszélünk. A Lánchíd halaszthatatlan rekonstrukciója közérdek, ennek megfelelően kiemelten kezeljük ezt a munkát, és a lehető legmagasabb színvonalú kivitelezésre törekszünk.
Talán csak kevesen tudják, de több száz híd felépítése és felújítása kötődik a vállalat nevéhez hazánk összes jelentősebb folyóján, vasutak és autópályák fölött. Mennyire tudnak alapozni az immár több mint 70 éves múlttal bíró cégcsoport korábbi tapasztalataira?
A most elnyert munkával lényegében folytatjuk a hagyományainkat, hiszen a társaságunk a fennállása óta mindig a legösszetettebb és a legnehezebb projektek kivitelezője volt a magyar híd- és mélyépítésben. A több tucat projektek említése helyett talán elég csak arra emlékeztetnem, hogy a vállaltunk építette fel Magyarország leghosszabb hídját, a Kőröshegyi völgyhidat; leghosszabb folyami hídját, a Megyeri hidat; emellett elvégezte a Szabadság híd és a Margit híd felújítását.
Túl a most elnyert projekten milyen fejlesztésekben van benne és milyen évre számíthat az A-Híd Zrt. 2021-ben?
A komáromi híd, valamint az M4-es autópálya legkeletibb szakaszának tavalyi átadása után is jelentős beruházásokban vagyunk jelen, hiszen többek közt az M4-es és az M44-es Tisza-hídjának építkezésén is ott vagyunk. Az M4-esen egy meder feletti mintegy 750 méteres szakaszból és egy több mint 400 méteres ártéri hídból álló átkelőn dolgozunk Szolnok közelében; az M44-esen pedig Lakitelek és Tiszakürt között egy mintegy 550 méteres, teljesen új műszaki megoldással készülő hidat kivitelezünk.
Ugyancsak kiemelkedik a Tatabánya közlekedésében döntő változásokat hozó vasúti-közúti különszintű csomópont kivitelezése, amely tavaly novemberben rajtolt el; akárcsak az északkeleti régiót fejlesztő rekonstrukció az Erzsébet királyné hídon, amely Tokajban a Tiszát íveli át. A tavaly kialakult rendkívüli helyzet sem törte meg a cégünk lendületét, jelenleg is több mint 40 helyszínen dolgozunk, és a mostani tendenciákat tekintve bizakodhatunk az idei év sikerességében is.
Lovas Róberttel, a Weinberg gyártási üzletágának igazgatójával a cég fejlődéséről, saját szerepéről és arról is beszélgettünk, hogy az acélipar lehet a fenntarthatóság egyik kulcsa. A sárospataki acélszerkezet-gyártó vállalat európai minőségben gyárt, és folyamatosan az új kihívásokat keresi. Lovas Róbert kicsit saját gyermekének tekinti mindazt, amivé a Weinberg lett az elmúlt évtizedek alatt.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.