„Kilenc állomás, kilenc kihívás”

Horváth Péter már fiatalkorában is sokat segített édesapjának a ház körüli építkezésekben, felújításokban így ez is szerepet játszott abban, hogy amikor eldöntötte, műszaki pályára megy, akkor az építőmérnöki szakot választotta. A 2000-es évek elején nagyon népszerűek voltak a műszaki szakok, a középiskolai baráti körből akkor sokan indultak el ebbe az irányba. „Nem volt eleve elrendelve, hogy a kivitelező leszek, ezt csak az egyetem utolsó évei alatt döntöttem el. A BME-n építésszervezés, magasépítés szakirányokra jártam, és diákmunkában dolgoztam tervező mellett, rajzolóként is. Nos, ez az utóbbi volt az a tapasztalat, ami hatására a kivitelezői oldal felé fordultam: nem akartam egész életemben asztal mellett ülni.”

A metróépítéshez és a SWIETELSKY-hez a különleges projekt vonzotta: „egy nagyon jó állásinterjú után jöttem a céghez, láttam, hogy egy ritka lehetőséget ragadok meg azzal, hogy az M4-es metrón kezdhetem a munkát. A kihívás megfogott” – foglalja össze.

 

 

„Így visszagondolva még érdekes, hogy pont a Kálvin téren – a hármas és négyes metrókat összekötő alagútjában – egy egyetemi tanulmányi kiránduláson is jártam már. Ez is szerepet játszhatott a döntésben.”

 

A belvárosi metróépítés sose állt tőle távol

Horváth Péter már akkor is megtapasztalhatta a metróépítés – sőt, kifejezetten a belvárosi metróépítés – kihívásait. „A Kálvin téri református templom legközelebbi pontja az állomás résfalától csak másfél méterre van és ez ráadásul éppen a torony alatti terület. Statikai szempontból meg kellett erősíteni a területet a mélyépítési munkák előtt.”

 

 

Mivel itt egy teljesen új metróvonalat építettek, jóval tovább is tartott, mint a jelenlegi M3-as felújítási munkák, így nagy tapasztalatot szerzett a speciális ágazatban. Ezt követően azonban nem pihent a babérjain. „Gyakorlatilag két héttel a metróépítkezés után indultunk Szegedre, ahol az ELI-ALPS lézeres kutatóintézeten dolgoztunk konzorciumban, ott voltam építésvezető. Itt hétfőtől péntekig Szegeden voltunk, hétvégén mentünk csak haza.”

 

A metróépítéstől sosem távolodott el igazán

 

 

A két és fél éves projektet követően Horváth Péter több más jelentős beruházáson is dolgozott – így például a SWIETELSKY Magyarország székházának otthont adó EcoDome épületén is – de már ekkor visszatért az életébe a metró. Miközben más kivitelezésekben vett részt, bekapcsolódott az M3-as metrófelújítás északi és déli szakaszának állomásaira  történő ajánlatadásba.

Ugyan ezeket a közbeszerzéseket nem nyerték el, de az erőfeszítések végül gyümölcsöt hoztak: a SWIETELSKY újítja fel jelenleg is a metró leghosszabb és egyben legnagyobb kihívást képviselő középső, belvárosi szakaszának állomásait (a sínrendszer rekonstrukciója külön tenderben, eltérő vállalat munkájával valósul meg).

 

2019 már szinte teljes egészében az M3-asról szólt

Ez a felkészülés különösen nagy hangsúlyt kapott az életében. „A 2019-es év számomra gyakorlatilag már az M3-as középső szakaszának felújításáról szólt. A tárgyalásról, az ajánlatadásról: egy 20-25 fős csapattal dolgoztunk ezen és végül nyertünk is” – mondja el.

 

Az M3-as nagyberuházása - melyben Péter projektvezetőként a Lehel tér, a Deák Ferenc tér, a Ferenciek tere, a Corvin-negyed és nem utolsó sorban a Kálvin tér állomások munkáját koordinálja projektvezetőként - pedig éppen most érkezett egy különösen érdekes ütemhez. Míg eddig javarészt bontási munkák zajlottak, a hónapban már jelentős kivitelezési feladatokra is sor kerül.

 

Párhuzamos folyamatokra kell figyelni

„Ez egy összetett munka, meg kell küzdeni a sikerért. A kilenc különböző állomás kilenc különböző kihívást jelent. Ez a kihívás van, ahol a belvárosi környezetben zajló munka, vagy éppen egy forgalmi csomópont, ami mellett építkezünk. Olyan helyszín is van, ahol átszálló utasforgalom mellett, elhatárolt munkaterület mögött kell bontásokat végezni– nincs két ugyanolyan állomás.” – mutat rá Horváth Péter egyben a metrófelújításra jellemző párhuzamos folyamatokra is.

 

 

Nemcsak a bontás és az építkezés folyik párhuzamosan, hanem a tervezés véglegesítése is: ez utóbbihoz figyelembe veszik a megrendelői igényeket, az építész koncepciókat illetve a jogszabálymódosításokra is oda kell figyelni – derül ki szavaiból.

 

A szervezés kulcsfontosságú

Mindehhez pedig egy nagyon jól szervezett csapat kell, akik tudják, hogy mikor és hová kell helyezni a hangsúlyt: meg kell találni a legjobb időbeosztást és úgy lehet csak a komplex feladatot megcsinálni – hangsúlyozza a vezető.

 

 

„Ahhoz, hogy a már átadott, üzemelő északi szakaszra áthaladó metrószerelvények forgalmát biztosítani tudjuk (a teljes metróvonalat egy remíz szolgálja ki, ez a déli szakaszon található – a szerk.) az állomásoknak folyamatosan üzemképesnek kell lenniük, ez is jelentős hozzáértést és figyelmet igényel. El- vagy éppen odaszállítani a szükséges anyagokat a munkaterületre pedig csak a menetrend szüneteiben, éjszaka vagy hétvégén lehet, ez a felújítás többi szereplőjével közösen folyamatos egyeztetést, a csapattól pedig értelemszerűen éjszakai és hétvégi munkát igényel” – foglalja össze. Péter a családjának külön meg is köszöni a türelmet: a vezető mérnöknek és feleségének egy másfél éves kislánya van.

 

 

A csapat büszke lehet

Ugyanakkor a beszélgetés során a metróépítés kihívásait mindig a csapat dicséretével párosítja: Horváth Péter többször is jelzi, hogy a munkája során nagyon jó emberekkel dolgozhat együtt. „Biztos, hogy mind büszkék lehetnek magukra” – foglalja össze. Személyesen kiemeli még: külön öröm számára, hogy újra a Kálvin téren dolgozhat.

Végül arra a felvetésre, hogy a metrófelújítás után mivel fog foglalkozni, először rögtön az jut eszébe, hogy szerinte lesz ötös metró is, igaz hozzáteszi, az építkezésen szerzett képességek sok területen hasznosak lesznek még. „Rengeteg tervet hallunk, amiatt nem aggódnék, hogy mit hoz a jövő. Itt egy különleges teljesítményt kell nyújtani egy különleges feltételrendszerben: aki ezt a két-három évet végig csinálja, az nagyon sok más feladatot is meg fog tudni oldani.”

Szabó Ákos