A vállalat celldömölki létesítményében minden olyan egyedi gyártmányt el tudnak készíteni, amely a projektjeik megvalósításához szükséges. Az üzemben zajló tevékenységről és a gépparkról Kovács Szabolcsot, a Swietelsky Vasúttechnika szakipari és hegesztési vezetőjét kérdeztük.
A vállalat ügyvezetőivel folytatott korábbi beszélgetésünkből kiderült, hogy a celldömölki létesítményben gyakorlatilag bármilyen vasútépítkezéshez szükséges acélszerkezet precíziós gyártását el tudják végezni.
A folyamat jelenleg kettő csarnokban zajlik, a nagyobbik 33 x 18 méteres, míg a kisebbik 30 x 12 méteres
- fogalmazott Kovács Szabolcs, a Swietelsky Vasúttechnika szakipari és hegesztési vezetője.
A szakember elmondta: a fentieken túl több kisebb alapterületű műhely is rendelkezésre áll, melyek a csarnokban zajló gyártást szolgálják ki. Jelenleg 34 fő dolgozik az üzemben, ebből 3 fő az irányító, 31 fő a fizikai dolgozó, akikből 15-en minősített hegesztők.
A mostanival azonos gyártási tevékenység a Swietelsky Vasúttechnikánál 2008 óta zajlik ezen a telephelyen.
„Az üzem elsődleges gyártmányai közé a felsővezetéktartó acéloszlopok és gerendák, valamint térvilágítási oszlopok és tornyok tartoznak.
A fentieken túl esőbeállót, perontetőt, lépcsőlefedést, életvédelmi kerítést és kaput, zajvédőfal tartóoszlopot, jelzőhidat, ütközőbakot, peronkorlátot, labirintkorlátot, biztonsági aljsapkát tudunk előállítani” – tette hozzá a szakipari és hegesztési vezető.
„Minden olyan egyedi gyártmányt elkészítünk, amely projektjeink megvalósítása során szükséges a teljesítéshez, legyen szó ideiglenes vagy végleges beépítésről.”
A gyártási kapacitást nagyban befolyásolja az aktuális projekt jellege – például mely gyártmányok jelennek meg a kivitelezés során -, valamint a kivitelezés átfutási ideje. Általánosságban elmondható, hogy folyamatos gyártási ütemet feltételezve,
felsővezetéktartó oszlopból (típus és méret függvényében) 1800-2400 darabot, gerendából 1600-2000 folyóméter, életvédelmi kerítésből és korlátokból 2-3 kilométer hosszban tudunk előállítani, mindezt összevetve éves szinten a feldolgozott acél mennyisége 1100 és 1600 tonna között mozog
– tájékoztatott Kovács Szabolcs.
A csarnok gépparkjára kitérve a szakipari és hegesztési vezető arról tájékoztatott, hogy
a hegesztéshez, mint az üzem főtevékenységéhez kapcsolódóan 30 hegesztőgép áll rendelkezésre.
Emellett előkészítő- és daraboló berendezések − többek között szemcseszóró- és plazmavágógép, 100 tonnás hidraulikus présgép, 63 tonnás excenteres présgép, 63 tonnás excenteres darabológép, 5 fémipari szalagfűrész és lemezdaraboló − segítik a munkavégzést.
A gyártáshoz és a gépek, eszközök üzemeltetéséhez szükséges sűrített levegő előállítását egy nagy teljesítményű csavarkompresszor végzi, az egyéb gyártást támogató eszközök közül a fúrógépeket, az élhajlító-, lemezhengerítő-, eszterga és marógépeket érdemes megemlíteni – ismertette Kovács Szabolcs.
A celldömölki karbantartó üzemmel való kapcsolatra kitérve Kovács Szabolcs elmondta, hogy a karbantartás során szétszerelt berendezések alkatrészeit a szemcseszóró berendezésen készítik elő festésre. Továbbá a karbantartás során amennyiben valamely gépelem cseréje szükséges, akkor plazmavágón vágják ki a szükséges elemeket, és adják át további megmunkálásra a karbantartó egységnek.
A szakipari és hegesztési vezető elmondta:
„a pandémia ideje alatt szerencsére a gyártás leállítását nem kellett meglépnünk, ha volumenében el is maradtunk a járvány előtti időszak termelésétől, folyamatosan üzemeltünk.”
Intézkedéseink során főleg a megelőzésre helyeztük a hangsúlyt – tette hozzá.
„Kollégáinkat folyamatosan tájékoztattuk a járvánnyal kapcsolatos aktuális információkról és teendőkről, az utolsó időszakban pedig már heti tesztelést vezettünk be. A külső beszállítókkal próbáltuk minimálisra csökkenteni a kontaktokat. A bevezetett intézkedésekkel folyamatos gyártási ütemet tudtunk biztosítani.”
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.