Részletes adatok érkeztek a résfalazásról, a földmunkákról és arról is, hogy mikor rajtol el a talajszilárdítás.
Menetrend szerint halad a paksi atomerőmű bővítése, amely nemcsak versenyképesebbé fogja tenni a magyar gazdaságot, és nemcsak garantálni fogja az energiabiztonságot, a környezetvédelemhez is nagyban hozzá fog járulni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlését megelőzően közölt adatokat a beruházásról, többek között a jelenleg zajló fejlesztésekről is. Beszámolt, hogy mások mellett Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris energetikai vállalat vezérigazgatójával is tárgyalt, akivel áttekintették a paksi projekt állását, amelynek szavai szerint a látványos szakasza ezután fog megindulni.
Elhangzott:
a megépült résfal hossza mostanra átlépte az egy kilométert, miközben összesen 2700 méterre lesz szükség az erőmű építésének előkészítése során. Emellett a kivitelező újabb kapacitásokat telepít a helyszínre, így a munka fel fog gyorsulni.
Megkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése, s már több mint félmillió köbméternél tart a folyamat, vagyis a munka fele már nagyjából itt is kész, miközben az ötös reaktornál már el is készült öt méteres mélységig a kitermelés.
A projektről nemrég a magyarepitok.hu-n egy másik cikk is megjelent: a hatos blokknál zajló földkitermelési munkákban a Duna Aszfalt Zrt. szerepvállalását mutattuk be, részben ezeket a főbb paramétereket is részletezve.
A következő feladat a talajszilárdítás lesz, amely november elsején indul. Ezzel párhuzamosan pedig elkészítik a 23 méteres mélységig történő talajkitermelésre vonatkozó engedélyeket.
A Roszatom pedig már megrendelte a hosszú gyártási idejű berendezéseket, például a reaktorpalást előállítása is megkezdődött már Oroszországban.
A miniszter összefoglalta: a menetrend szerint halad a paksi atomerőmű építése, a 2030-as évek elején a két új blokkot rá fogják tudni kapcsolni a hálózatra.
Leszögezte, hogy Magyarország a paksi bővítéssel évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogja megelőzni.
Végül a Paks II projekt nemzetközi vonatkozásairól is beszámolt: "Magyarország nemzeti érdeke az, hogy a nukleáris energiát tudja használni és a Roszatommal való együttműködésben tudja mindezt megtenni. A paksi beruházás továbbra is nagy nemzetközi projekt, a Roszatom mellett amerikai, német és francia vállalatok is részt vesznek benne."
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.