A 2019-es év első felében összesen 2306 építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárás valósult meg, közel ezermilliárd forintos értékben.
Az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások a hazai közbeszerzések meghatározói, melyekről Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára nyilatkozott lapunknak. „Hosszú évek óta az építési beruházások teszik ki a közbeszerzések legnagyobb szeletét Magyarországon, ide áramlik a legtöbb pénz az állami szervezetektől” – hangsúlyozta a szakember.
Szavaiból kiderült, 2018-ban az összes eredményesen zárult közbeszerzési eljárás 52,2%-át, számszerűen 5411-et, értékének pedig 62,6%-át, vagyis 2061,4 milliárd forintot tették ki építési beruházások. „Ez azt jelenti, hogy az eljárások számát és értékét tekintve is a legnagyobb arányt az építési beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárások alkották.”
2019 első felének eredményeiből kiderül, az építési beruházások számának aránya magasabb a 2017-es értéknél, és hasonló mértékű, mint a tavalyi érték. A 2019-es év első felében már 2306 építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárást folytattak le, összesen 954,4 milliárd forint értékben.
„Ez a visegrádi országokkal összehasonlítva is nagyon jó arány: a V4 országok közül Csehországban az építési beruházások száma 2018-ban 31,5%-os arányt tett ki, Lengyelországban 30%-ot, Szlovákiában pedig 33,6% volt az arány” – mutatott rá a főtitkár.
2015 november elsején lépett hatályba az új közbeszerzési törvény, amely kifejezetten meghatározta a céljai között a kis- és középvállalkozások (KKV) támogatását és a közbeszerzésekbe való bekapcsolódásának ösztönzését.
„A KKV-k támogatása és a közbeszerzési eljárásokba való integrálása mindig nagyon fontos célkitűzése a közbeszerzéssel foglalkozóknak és a gazdaságpolitikának is. Magyarországon általánosan magasnak mondható a KKV-k részvételi aránya a közbeszerzési eljárásokban: általában 50% körüli vagy még annál is magasabb.”
A tavalyi év nagyon sikeres volt ebből a szempontból: az építési beruházásokon belül az eljárások megközelítőleg háromnegyedét, egészen pontosan 77,1%-át kis- és középvállalkozások nyerték el, ami az összes építési beruházás értékének valamivel több, mint felét jelentette.
2019 első félévére vonatkozóan megállapítható, hogy az építési beruházás tárgyú közbeszerzések kb. 85%-ában tettek nyertes ajánlatot a KKV-k, ami az összes közbeszerzési eljárás értékének kb. 65,6%-át jelenti.
2018-ban az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások száma régió szerint Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, nagyjából az eljárások egynegyedét kitéve. A főváros és vonzáskörzete után az Észak-Alföldön bonyolították le a legtöbb építési beruházás tárgyú közbeszerzést, amit a Dél-Alföld, majd Észak-Magyarország követett majdnem azonos aránnyal.
„2019. első félévében a legtöbb építési beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzést, 27,9%-os arányban szintén Közép-Magyarországon bonyolították le, miközben Észak-Magyarország, valamint Észak- és Dél-Alföld jelentősége továbbra is fennmaradt, hasonlóan, mint a 2018-as évben.”
2018-ban az építési beruházások 70,8%-a magas- és mélyépítéséhez kapcsolódott, mint például épületek, utak, hidak, és vasutak kivitelezése. Ezt követték a befejező építések 14%-os aránnyal, mint például a burkoló és egyéb javító, helyreállító munkálatok. Az épületgépészeti szerelések aránya 12,6% volt, ami például villamossági-, víz-, és gázvezetékek építését, vagy szigetelési munkákat jelentett. A legkisebb hányadot az építési területek előkészítése alkotta 2,5%-kal, mint például alapozási munkák, építmények elbontása, vagy a tereprendezési munkák elvégzése.
„Az építési területek előkészítése ugyan kis százalékos arányú, viszont akadnak köztük egészen nagy volumenűek is. Ilyen például a debreceni BMW gyár föld- és tereprendezési munkálatainak elvégzése.”
Dr. Kovács László, hangsúlyozta, a Közbeszerzési Hatóság kiemelten fontos célja, hogy a közbeszerzéseket úgy közelítsék meg, hogy támogassák a környezetvédelmet, a zöld és szociális szempontok figyelembevételének fontosságát, valamint az innovatív közbeszerzések előmozdításának lehetőségeit is.
„Továbbá feladatunk az elérhető jó gyakorlati példák feltárása, bemutatása és megismertetése az érintettekkel. Ezek a célok a közbeszerzési törvényben is szerepelnek” – teszi hozzá. „A gyakorlatban az ajánlatkérők ezeket kevésbé alkalmazzák, emiatt kell az iránymutatás és a támogatás hozzá.”
A főtitkár úgy fogalmaz, egy környezetvédelmi, zöld szempont alkalmazása mindig komolyabb ajánlatkérői tudatosságot igényel. „Ha olyan terméket kell megvásárolni, ami a környezetre a legkevesebb terhelést jelenti, azzal többet kell foglalkozni, mert a kiírás bonyolultabb, illetve jellemzően drágább maga a termék is.
Sokszor mindezt nehézségként élik meg az ajánlatkérők, de mi hiszünk abban, ha népszerűsíteni tudjuk ezeket a megoldásokat és lehetőségeket, akkor ezek egyre inkább el fognak terjedni. Önként vállaltuk ezt a szerepet és igyekszünk terjeszteni a fenntartható megoldásokat.”
A tavalyi évben 1080 zöld szempontot tartalmazó közbeszerzési eljárást folytattak le a hazai ajánlatkérők, ami összesen 136,8 milliárd forintot jelentett.
„Ez nagy számnak tűnik, de az összes közbeszerzési eljáráshoz viszonyított arányát nézve ez egy alacsony, kevesebb mint 10%-ot jelentő tényező. Viszont így is magasabb az uniós tagállamokhoz képest, ezért ezekre az eredményekre nagyon büszkék vagyunk.”
Az innovatív közbeszerzések támogatását és minél szélesebb körben történő terjesztését a Közbeszerzési Hatóság kiemelt feladatként kezeli.
„Ennek érdekében létrehoztunk egy honlapot, ahol többek között az ezzel kapcsolatos információkat publikáljuk. De úgy gondoltuk, hogy mi ennél többet is szeretnénk tenni, ezért a jó gyakorlatok népszerűsítése érdekében díjakat is alapítottunk.”
A Közbeszerzési Hatóság idén második alkalommal hirdette meg e tárgyban a Közbeszerzési Nívódíjat, illetve a Közbeszerzési Kiválósági Díjat, amelyek átadására 2019. december 12-én került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen ünnepélyes keretek között.
„A fő elképzelésünk az volt, ha ki tudjuk emelni és be tudjuk mutatni a jó gyakorlatokat, talán mások is kedvet kapnak és példát vesznek ezekről a díjazott ajánlatkérőkről. Idén újra meghirdettük ezt a programot azonban most az innovatív közbeszerzés állt a középpontjában, ezeket is szeretnénk díjazni és népszerűsíteni .”
A Közbeszerzési Hatóság nemzetközi téren is szeretné bemutatni a magyarországi eredményeket. „Ezért a nemzetközi kapcsolattartás keretében, a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében idén nyáron két napos konferenciát rendeztünk, ami a „Kihívások a fenntartható közbeszerzésekben” címet viselte.” Több mint 250 résztvevője volt a rendezvénynek, a meghívottak között voltak többek között az európai uniós tagállamok képviselői és az európai bizottság képviselői is.”
„Nagyon büszkék vagyunk továbbá arra, hogy a rendezvényt megelőzően Magyarország és a Közbeszerzési Hatóság adhatott otthont az Európai Bizottság Zöld Közbeszerzési Munkacsoportjának, amely először tartott ülést Brüsszelen kívül, a Közbeszerzési Hatóság épületében. Ezt nagy eredménynek és a munkánk elismerésének is tekintettük.”
A Közbeszerzési Hatóság egyik nagyon fontos feladata a közbeszerzési szerződések teljesítésének szigorú ellenőrzése. „Ezt az ellenőrzési feladatot az új közbeszerzési törvény vezette be 2015-ben, amelynek ellátása a Hatóság számára kiemelt fontosságú.
Hiszünk abban, hogy a közbeszerzések akkor működhetnek jól, ha a felhasznált közpénzekért a közösség számára magas minőséget képviselő épületek kerülnek átadásra. Azt szeretnénk elérni, hogy olyan magas minőségű épületek épüljenek, amelyek hosszú időn keresztül szolgálhatják a közösséget.”
A Közbeszerzési Hatóság ingyenes, okostelefonra letölthető alkalmazása már közel 6000 aktív felhasználóval büszkélkedhet. Az alkalmazásban évekre lebontva megtalálhatóak a közbeszerzési eljárások adatai, valamint részletes tájékoztatást kaphatunk többek között a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetményekről és a szerződésmódosítások számáról is.
„Az eszköz nagyon részletes és naprakész információval szolgál. Megtalálható rajta a Közbeszerzési Hatóság ingyenesen elérhető szakmai lapja, a Közbeszerzési Értesítő Plusz elektronikus változata is. A vállalkozóknak pedig hasznos funkció lehet, hogy monitorozzuk a környező országok közbeszerzéseit is, amelyek ezáltal elérhetők számukra. Úgy gondoljuk, hogy ezzel tudjuk támogatni a hazai vállalkozásokat, hiszen így megtudhatják, hogy érdemes-e pályázniuk a környező országokba.”
Az alkalmazás folyamatosan fejlesztés alatt áll, hogy minél jobban igazodjon a felhasználói igényekhez, ennek megfelelően ez év első felében további három új szolgáltató funkció kerül bevezetésre:
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.