Régi kérdések, új válaszok a hídépítésben címmel tartott előadást Orosz Károly az A-Híd ügyvezető igazgatója a MAÚT konferenciáján.
Online tartották meg a MAÚT Magyar Út-és Vasútügyi Társaság innovációs konferenciáját: a szakmai tájékoztató fórumot 2020 tavaszán hívták életre a modern technológiák és módszerek szélesebb ágazati közvéleménnyel történő megismertetése céljából. A rendezvényeken az előzetesen érdeklődésüket jelző jelentkezők köréből kiválasztott előadások hangzanak el a szakmai hallgatóság (tervezők, kivitelezők, üzemeltetők, szakértők) előtt. A lehetséges alkalmazások feltételeit, lehetőségeit, előnyeit, hátrányait mindig több oldalról is megvilágítják.
A 2014-ben az Év Hidászának választott Orosz Károly a legújabb megoldásokat mutatta be az A-Híd Zrt. képviseletében felszólalva.
Az első két nagy sikerű online eseményt követően a harmadik konferencia témájául a hidak és szerkezetek szolgáltak. Orosz Károly előadásának témáját már felszólalása elején definiálta: a hídépítők munkája során felmerülő nehézségekről, illetve azok megoldásairól beszélt.
Elmondta, hogy egy együttműködési program keretében az A-Híd a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen három főbb hídépítési problémát vizsgál meg. Az alábbi kihívásokra keresik a megoldásokat:
A hídfő mögötti bukkanó kialakulásának okai többek között a nem megfelelő tömörségű háttöltés, amely ellen egyre magasabb minőségű alapanyagok felhasználásával próbálnak küzdeni. A konszolidációs idő hosszabbítására nincs lehetőség, hiszen az azzal járna, hogy évekig kell várni mielőtt a műtárgyat átadnák a forgalomnak. A Széchenyi István Egyetemmel közösen a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) támogatású K+F+I projekt keretében a hídfő hátrakötésére kidolgoztak egy eddig még nem alkalmazott megoldást, amely kéttámaszú hídnál vagy olyan hídnál alkalmazható, ahol a szélső nyílás kéttámaszú.
A technológia lényege, hogy a töltés végét egy „dobozba” befogják, ezen fekszik a töltés, és erre ültetik a híd felszerkezetét. Fontos, hogy ne bukjon előre a szerkezet, ezért a lemezt meghosszabbítják.
Az eljárás előnyei:
A technológia korlátainak egyike ugyanakkor, hogy az nem minden altalaj esetén alkalmazható, és a háttöltés építését nagy gonddal kell kezelni.
A vonalkódos hídszegélyekkel kapcsolatos kihívások kapcsán a hídszegélyek tipikus károsodásaival kezdte előadását a szakember. Ilyen fő tipikus károsodás a repedés, melynek oka lehet a támaszsüllyedés vagy a zsugorodás. Megoldás lehet a repedések elhárítására a szegély szétszabása, vagyis előregyártott H-hídszegélyek felhasználása.
Jelenleg az alkalmazás elején tartanak, és egy kísérleti elemet készítettek, amelynek viselkedését folyamatosan vizsgálják. A terhelési kísérletek megtörténtek az elem több pontján is, és a szerkezet semmiféle káros elváltozást nem mutatott 100 KN vagy 200 KN terhelés mellett sem.
Orosz Károly azzal zárta előadását, hogy köszönetet mondott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (NIF) és Duna Aszalt Zrt.-nek, hogy támogatják az innovációt, és hozzájárulásukat adták, hogy néhány ilyen H-szegélyt már el is helyezzenek az M8-as út völgyhídján.
Miközben Pakson, az új atomerőmű telephelyén már ezren dolgoznak a terület-előkészítésen, a külföldi gyártóbázisokon is folyik a munka, Szentpéterváron kovácsolják a reaktortartályt. A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a gyártásfelügyelet kapcsán a Paks II. Zrt. szakértői pozitív tapasztalatokra tettek szert.
Az érseki kápolnában különleges technikával készül barokk festményt lehet majd megtekinteni.