Innovatív megoldások a hídépítés problémáira

Online tartották meg a MAÚT Magyar Út-és Vasútügyi Társaság innovációs konferenciáját: a szakmai tájékoztató fórumot 2020 tavaszán hívták életre a modern technológiák és módszerek szélesebb ágazati közvéleménnyel történő megismertetése céljából. A rendezvényeken az előzetesen érdeklődésüket jelző jelentkezők köréből kiválasztott előadások hangzanak el a szakmai hallgatóság (tervezők, kivitelezők, üzemeltetők, szakértők) előtt. A lehetséges alkalmazások feltételeit, lehetőségeit, előnyeit, hátrányait mindig több oldalról is megvilágítják.

A 2014-ben az Év Hidászának választott Orosz Károly a legújabb megoldásokat mutatta be az A-Híd Zrt. képviseletében felszólalva.

 

 

Kihívások a hídépítésben

Az első két nagy sikerű online eseményt követően a harmadik konferencia témájául a hidak és szerkezetek szolgáltak. Orosz Károly előadásának témáját már felszólalása elején definiálta: a hídépítők munkája során felmerülő nehézségekről, illetve azok megoldásairól beszélt.

Elmondta, hogy egy együttműködési program keretében az A-Híd a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen három főbb hídépítési problémát vizsgál meg. Az alábbi kihívásokra keresik a megoldásokat:

• bukkanó a hídfőknél,
• öszvér híd építése,
• vonalkódos hídszegélyek.

A hídfő mögötti bukkanó kialakulásának okai többek között a nem megfelelő tömörségű háttöltés, amely ellen egyre magasabb minőségű alapanyagok felhasználásával próbálnak küzdeni. A konszolidációs idő hosszabbítására nincs lehetőség, hiszen az azzal járna, hogy évekig kell várni mielőtt a műtárgyat átadnák a forgalomnak. A Széchenyi István Egyetemmel közösen a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) támogatású K+F+I projekt keretében a hídfő hátrakötésére kidolgoztak egy eddig még nem alkalmazott megoldást, amely kéttámaszú hídnál vagy olyan hídnál alkalmazható, ahol a szélső nyílás kéttámaszú.

A technológia lényege, hogy a töltés végét egy „dobozba” befogják, ezen fekszik a töltés, és erre ültetik a híd felszerkezetét. Fontos, hogy ne bukjon előre a szerkezet, ezért a lemezt meghosszabbítják.

Az eljárás előnyei:

• jelentősen gyorsabb építés a hagyományos mélyalapozáshoz képest,
• olcsóbb kivitelezés,
• megtakarítható a homlokrézsű,
• így több forgalmi sáv helyezhető el,
• valamint minimálisra csökkenthető a háttöltés és a szerkezet közötti süllyedés különbség

A technológia korlátainak egyike ugyanakkor, hogy az nem minden altalaj esetén alkalmazható, és a háttöltés építését nagy gonddal kell kezelni.
 

Megoldás a repedések ellen

A vonalkódos hídszegélyekkel kapcsolatos kihívások kapcsán a hídszegélyek tipikus károsodásaival kezdte előadását a szakember. Ilyen fő tipikus károsodás a repedés, melynek oka lehet a támaszsüllyedés vagy a zsugorodás. Megoldás lehet a repedések elhárítására a szegély szétszabása, vagyis előregyártott H-hídszegélyek felhasználása.

 

Jelenleg az alkalmazás elején tartanak, és egy kísérleti elemet készítettek, amelynek viselkedését folyamatosan vizsgálják. A terhelési kísérletek megtörténtek az elem több pontján is, és a szerkezet semmiféle káros elváltozást nem mutatott 100 KN vagy 200 KN terhelés mellett sem.

 

Az M8-as völgyhídban már használják

Orosz Károly azzal zárta előadását, hogy köszönetet mondott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (NIF) és Duna Aszalt Zrt.-nek, hogy támogatják az innovációt, és hozzájárulásukat adták, hogy néhány ilyen H-szegélyt már el is helyezzenek az M8-as út völgyhídján.