Mintatervtől a szolgáltató építésügyig

Interjúnk tervezett témája a Nemzeti Mintaterv Katalógus lett volna, de egy kicsit elmerülve a részletekben, ennél egy sokkal összetettebb, komplexebb rendszer képe körvonalazódik, ami az „építésügy” szemléletváltását mutatja.

Füleky Zsolt: A történet teljességéért érdemes néhány évet visszamenni 2014−15-re, amikor is az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságon az építésügyet elkezdtük az építészet felé terelgetni. Sokunk törekvése volt ez, ott volt például a Magyar Művészeti Akadémia Építőművész Tagozatának több tagja és mi, „zöldfülű” építészek, akik arra szerződtünk, hogy megváltoztassuk a bürokratikus szemléletű építésügyet.

Szakmai oldalról mi egyrészt az építészeti kultúra, másrészt a mérnöki menedzsment megfelelő képviseletét vállaltuk fel.

Kolossa József: Az építésügy hosszú évtizedeken át a közigazgatás része volt. Rideg, a felhasználókkal nem túl barátságos rendszerrel kellett az állampolgároknak és a tervezőknek megküzdeniük. Ma már szolgáltató államról beszélünk, ami szükségszerűen egy olyan építészeti szemlélet állami felvállalásával jár együtt, amely az építésüggyel kapcsolatos tudást, adatokat szolgáltatásként kínálja az állampolgárok számára.

 

Ennek fontos része a Nemzeti Mintaterv Katalógus.

Kolossa József: Az csak egy parányi eleme egy sokkal nagyobb koncepciónak, amely jogszabály-alkotási fronton és a Lechner Tudásközpont által EU-s forrásból elkészített informatikai fejlesztések formájában ölt testet. Ezen fejlesztések általános célja − egy mondatban megfogalmazva − az épített és a természetes környezet minőségének emelése. A jogszabályalkotás „menedzselését”, az irányok meghatározását az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság végzi, az általam vezetett Lechner Tudásközpont megjeleníti mindezt az állampolgárok felé.

A mi egyik fő tevékenységünk, hogy digitális alapokra helyezzük az épített környezettel kapcsolatos folyamatokat, legyen szó közigazgatási, nyilvántartási vagy vizualizációs feladatokról. Öt éve azon dolgozunk, hogy ez megvalósuljon a területrendezésben, települési szinten, és az épületek szintjén is.

A Nemzeti Mintaterv Katalógus (NMTK) az épületek szintje, és jól bemutatja azt a szemléletváltást, ami a közigazgatásból elindult, és a közszolgáltatások irányába visz minket.

 

Mi ennek az új rendszernek a felépítése?

Kolossa József: A mintaterv katalógus a „3D alapú adat infrastruktúra programunk” tíz moduljának egyike. A kissé száraz elnevezés egy meglehetősen komplex szolgáltatáskört tartalmaz.

Ide tartozik a Településképi Arculati Kézikönyvek (TAK) témája, melyek jelentős része 2017-ben elkészült. Az arculati kézikönyvek az új gondolkodás alapkövét jelentik, mivel ezek települési szinten, a helyi társadalom intenzív bevonásával jöttek létre, felmutatták az adott település értékeit, amikhez igazodni kell.

Új TAK-ok már nem nagyon készülnek, de a folyamatosan jelentkező módosítási eljárások az információs rendszerünk egyeztetési felületén zajlanak. Az a célunk, hogy az építésüggyel kapcsolatos hatósági egyeztetések ne e-maileken, leveleken vagy telefonon, hanem ellenőrizhető, visszakereshető csatornákon keresztül történjenek. Nem mellesleg a Lechner Tudásközpont adatbázisában elérhető, megtekinthető az összes eddig elkészült TAK.

 

Milyen egyéb fejlesztési elemeket érdemes még kiemelni?

Talán az E-TÉR, NTA, E-KÖZMŰ hármasát említeném, amelyek első ránézésre bizonyára nem túl barátságos elnevezések, de a valóságban a lakosság, a tervezők és a hatóságok digitális információkkal való ellátására szolgálnak.

Az E-KÖZMŰ neve magáért beszél, értelemszerűen az adott tervezési terület közműellátását mutatja meg. Itt csupán annyit érdemes megjegyezni – ami a teljes 3D alapú adat-infrastruktúrára jellemző −, hogy a Lechner Tudásközpont nem saját adatbázist épít, hanem minden kereséskor a helyileg illetékes szolgáltató adatbázisát hívja be a rendszer.

A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) egy nem ortofotó alapú alaptérkép, amelyen a telektömbök, telkek és épületek vannak feltüntetve, és így segítik a tervezési, hatósági munkát. Ehhez kapcsolódik az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR), ami első körben az Országos és Megyei Területrendezési Terveket tartalmazza, amik aztán folyamatosan kiegészülnek a települési szintű építési szabályzatokkal. Ennél a modulnál is igaz a TAK-oknál említett többlépcsős felépítés: tájékoztató, egyeztetési és tervezési funkciókat is szolgál. Ez azt jelenti, hogy azon túl, hogy mindenki számára ügyfélkapus belépés nélkül szabadon és díjmentesen kereshetők és elérhetők a rajta szereplő tartalmak, része egy olyan felület is, ahol a módosítások, hatósági egyeztetések visszakereshető módon ellenőrizhetők. Ez nyilván a Helyi Építési Szabályzatokkal (HÉSZ) való kiegészítéskor lesz különösen fontos és hasznos az építészek és a civil felhasználók számára.

 

Ebbe a rendszerbe hogyan illeszkedik bele a Nemzeti Mintaterv Katalógus?

F. Zs.: A mintaterv katalógus megalkotásakor azt tartottunk fontosnak, hogy minél több ház készüljön magas építészeti hozzáadott értékkel, és alaposan kidolgozott, így minden résztvevő számára tiszta helyzetet teremtő kiviteli tervek alapján. Nyilvánvaló a kormányzat családpolitikai, otthonteremtési támogató szándéka. Ha a fiatalokat új lakáshoz, otthonhoz, családi házhoz kell juttatni, akkor hatalmas feladat áll a szakma előtt. A tervező nem tud egy-egy terv fölött hosszasan lamentálni, mert egyszerre fog tömegesen olyan igény jelentkezni házak, lakások iránt, amelyet a névjegyzékben szereplő több ezer tervezői jogosultsággal rendelkező építész biztosan nem tud kielégíteni. Ez a tervezési oldala.

Másrészt a mintaterv katalógusnak az adaptálható épületei olyan nyersanyagok, amik a helyi arculatot − a digitális dimenzióval is összeköthető módon − kvázi egy konkrét házzá manifesztálják. Ha egy honlapon, mintatervekkel, konkrét házakkal tudja illusztrálni a főépítész, hogy egy településrészen milyen arculatot szeretne, akkor sok félresikerült telekvásárlási, építési szándék megtakarítható. A mintatervekkel olyan eszközöket adunk az aktív, alkotó szemléletű főépítész kezébe, amelyekkel kommunikálhatja a településén élők településképi elvárásait. A felhasználó pedig számos kritérium szűrésével választhatja ki a neki tetsző épületeket, amelyeket rögtön meg is nézhet háromdimenziós, forgatható képen. Rengeteget foglalkoztunk azzal, hogy ne záródjon be a keresési kör az építészeti értékekkel, hanem az épületek teljes életciklusát áttekintve akár az üzemeltetésig bezárólag az építkezés költségeit is hozzávetőlegesen orientálni tudjuk, hogy mindenki a pénztárcájához, erejéhez mérten tudjon belevágni építkezésekbe.

Szóval azt gondolom, hogy a mintaterv katalógus tulajdonképpen az emberek által leginkább kézzelfogható manifesztuma egy nagyobb, átfogó, szemléletformáló folyamatnak.

 

Ez nem veszi el a munkát az építészektől?

F. Zs.: Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tervek önmagukban megépítésre nem alkalmasak. Ez csak és kizárólag adaptációt követően lehetséges, amiben az építész aktív közreműködése az átadásig nélkülözhetetlen. Bárki, aki letölti ezeket a terveket, az velünk fog szerződésbe kerülni. Amiben mi felelősséget érzünk, az annyi, hogy jól megtervezett épületeket, házakat adjunk jól kereshetően, akár tájegységekre bontva.

Amúgy is azt látjuk, hogy az építtetői igény sokszorosa annak, mint amit az építész-tervezői társadalom hirtelen ki tud elégíteni. A jogosultsággal rendelkező építész-tervezők fele a három budai kerületben lakik, a másik felének nagyobb része Pest megyében, és a maradék jut az ország többi részére. Az elsődleges célunk az, hogy jól megtervezett házakhoz borsodi, illetve nógrádi falvakban is közvetlenül hozzá lehessen jutni. Van olyan réteg, aki nem is tudja, hogy építésszel kell terveztetni, benne csak az a halvány kép él, hogy a terveztetés, engedélyeztetés egy óriási nyűg. De hogy az építész értéket hoz létre, a család életének a minőségét, kereteit falakba, műszaki szerkezetekbe fogalmazza, az nagyon kevesek számára ismert.

Talán ezzel visszafordítható az a nagyfokú elvándorlás, ami a vidéket sújtja napjainkban. Az építész mással nem tudja szolgálni a helyben maradást, mint hogy megpróbál kultúrát, minőségi környezetet varázsolni ezekre a területekre.

 

Hány terv lesz elérhető, és mikortól?

K. J.: A mintatervpályázatra beérkezett 270 vázlattervből 93 került kiválasztásra, amelyből idén tavasztól mintegy negyven lesz elérhető kiviteli tervi szintű kidolgozással, egy év múlva pedig további száz.

 

Az elmúlt évek építési boomját tekintve nincs késésben a mintaterv-program?

F. Zs.: A szándékunk az volt, hogy minél hamarabb előállhassunk a mintatervekkel. Ehhez szerencsére mind a politikai, mind az anyagi támogatást megkaptuk a kormány részéről.

K. J.: Nem mutathattuk volna be hamarabb a mintaterveket. Ha azt nézem, hogy milyen csatlakozó rendszereknek kell ahhoz működniük, hogy ez egyáltalán értelmezhető legyen, akkor úgy látom, hogy most van erre lehetőség. Idén tavasszal több olyan informatikai fejlesztés fog életbe lépni, amely az interjú elején említett szolgáltató állam koncepcióját valósítja meg. A 3D alapú adat infrastruktúra ennek csak egy része, ezzel párhuzamosan szót kell ejteni az E-építés keretrendszerről is.

 

LÁBJEGYZET

3D alapú adat infrastruktúra kialakítása

„Az elektronikus építésügyi szakrendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-10.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosító számú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása« című projekt keretében történik, a Lechner Nonprofit Kft. konzorciumi vezetésével.”