A részletekre fókuszálva folytatódott az Újbudai Zöldfolyosó közösségi tervezése

Már korábban is többször beszámoltunk a és NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Budapest Fejlesztési Központ (BFK) együttműködésével megvalósuló Déli Körvasút beruházása során elkészülő Újbudai Zöldfolyó amely a Budaörsi úttól a Dunáig tartó projektjéről, illetve az azt övező társadalmi egyeztetésről is. Most csütörtökön ennek az alkalomsorozatnak a negyedik állomására személyesen is elment lapunk szerkesztője.

A nagyobb vonalaktól a részletek felé haladó beszélgetéseken (korábban többek általános bevezető beruházásismertetést és véleménycserét, valamint a területet részekre bontva vizsgáló alkalmat is tartottak), most már a megvalósítás részleteire koncentráltak a megjelentek.

 

 

Civilek, lakosok, a beruházó, az önkormányzat és a tervezők képviselői egy körben

A munkaidő utánra időzített eseményen mintegy 40 fő vett részt: a helyi lakosok, közösségi szervezetek és érdeklődők mellett természetesen a beruházó, a BFK, a kerületi önkormányzat és a tervezőirodák (Viköti Kft, Lépték-Terv Kft, Közlekedés Kft. és Utiber Kft.) képviselői is. Láthatóan a lakosság képviselői közül is többen visszatérő részvevői az közösségi tervezés eseményeinek, többen a kiosztott névmatricák nélkül is emlékeztek egymásra és a korábban kifejtett véleményükre is.

 

 

Mint egy bevezető körbeszélgetés emlékeztetésként elhangzott: a közösségi tervezés alapelvei szerint mindenki véleménye számít, a személyes minősítéseket kerülik a résztvevők, érvényes az egyet nem értés is, mindenki meghallgat mindenkit és tiszteletben tartják egymás idejét is. A beszélgetés az összeszokott csapattal ennek megfelelően is alakult, még akkor is, amikor nézeteltérések jelentek meg.

 

Csoportokban dolgozták ki a megoldásokat

A résztvevők ezen az alkalmon a Zöldfolyosó fejlesztésének részleteiről négy csoportban egyeztették véleményüket:

• a növényzetről és a vízarchitektúráról,
• a burkolatok és tereptárgyak (mint például akár a padok) anyaghasználatáról és a kutyafuttatók szerepéről,
• a vasúti sínek melletti támfalról
• és végül a játszótérekről, valamint a közbiztonságról és köztisztaságról.

Minden csoportot egy-egy tájépítész vezetett, akik a beszélgetés végén összefoglalták a kialakított véleményeket és ötleteket, (melyeket a későbbi üzemeltetővel is egyeztetni kell), ahogy elmondták: ezek egy-egy embernagyságú plakátot töltöttek meg mind a négy csoportban. Ehhez kapcsolódva a többi csoport résztvevői is hozzátették mondandójukat (illetve volt lehetőség az átjárásra munka közben is).

 

 

Játszóterek, térfigyelő kamerák, támfal

Miközben a helybeli lakosok játszóterek számától és jellegétől (természetközeli vagy tematikus) kezdve a térfigyelő kamerák elhelyezésén keresztül (az illegális hulladéklerakás elleni eszközként is felmerült) a megőrzendő és betelepítendő növényekre is kitértek (a támfal árnyékos oldala melletti szerkezetre felvezetendő a borostyán ugyanúgy népszerű volt, mint ugyanitt néhány ősszel színt adó nem örökzöld kúszónővény). Egyes ötletek még a tervezőket is meglepték: az esemény végére a lakosok közül kifejezetten sokan jelezték, hogy egy fluoreszkáló festékkel elkészített aluljárót szeretnének.

 

A fenntarthatóság és a zöldterület jelleg megőrzése kulcskérdés

Több egységes koncepció és nézet is kialakult, tágabb értelemben is. A megszólalók fontosnak érezték a fenntarthatóság hangsúlyozását, mind a klímaváltozás szemszögéből tekintve (kifejezeten tetszett többeknek az esővíz tereptárgyakkal való begyűjtése), mind pedig a hosszú távú fenntartás kereteinek tisztázása szempontjából.

 

 

A támfal betonjellegét mindenképpen el akarta takarni a lakosság, ez egy kiemelt és emelt érdeklődésre számot tartó pont volt, erre pedig az építészek kúszónövények telepítésétől át egy új fasor telepítésén keresztül több ötletet is bemutattak. A bicikliút közvetlen a támfal mellé tervezése (mely így, az üzemeltető MÁV-val való egyeztetés követően, a karbantartó út is lehet egyben) szimpatikus volt a megszólalóknak, a fal festése viszont határozottan ellentmondásosabb kérdés volt.

A zöldterület jelleg megőrzése és az élhetőség, mint szempont előtérbe helyezése is kiemelt szerepet kapott, ezeket a végső beszélgetésen többen is hangsúlyozták, ugyanúgy mint azt is, hogy a parkban a használhatóság és a helybeliek igényeinek kiszolgálása előzze meg a vizuális építészeti megfontolásokat.

 

Minél több résztvevőt várnak a következő alkalomra is

A szervezők az eseményen többször is hangsúlyozták, hogy az alkalomsorozat utolsó részére (helyszíne és időpontja ezen a regisztrációs linken tekinthető meg) minél több részvevőt várnak, illetve, hogy az illetékes szervekkel való egyeztetés után majd a vázlattervek, ezt követően az engedélyezési tervek, illetve a kiviteli tervek lakossági véleményezésére és a vélemények figyelembe vételére is prioritásként fognak tekinteni.

A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.