A meleg recycling rendszer beüzemelését követően a nagyon magasnak számító 50%-os visszaadagolással 600 tonna aszfaltkeveréket gyártott és épített be a keverőtelepen a vállalat, melyre országos szinten korábban még nem volt példa.
A Duna Csoporthoz tartozó Hódút Freeway Kft. új aszfaltkeverő gépe Magyarországon még nem alkalmazott újrahasznosítási rendszerével növelhető a visszanyert aszfalt aszfaltkeverékbe történő felhasználása.
A közúti-infrastruktúra építések, felújítások és rehabilitációk következtében, az alapanyagok és a fenntartható, valamint környezetbarát alternatívák egyre növekvő igénye miatt a pályaszerkezeti aszfaltrétegekből visszanyert aszfalt újrahasználati igénye jelentősen megnőtt.
Azonban hazánk technológiai fejlettségi szintjéből adódóan korlátok vannak arra vonatkozóan, hogy az újrahasználatra alkalmas anyag, a teljesítő képességének megfelelő legmagasabb műszaki színvonalú rétegekben kerüljön felhasználásra.
Ennek a problémának a legkézenfekvőbb megoldása a visszanyert aszfalt hozzáadagolásával készült keverőtelepi aszfaltkeverékek elterjedt használata
amely sokkal magasabb funkciót tölt be, mint padkák anyagául, burkoltalap rétegekbe, kátyúzásokhoz, vagy egyéb üzemeltetői feladatokhoz történő felhasználása.
Rosta Szabolcs, a Duna Csoport innovációs főmérnöke elmondta: a régióban általánosan használt aszfaltkeverőtelepi újrahasznosítás, az úgynevezett meleg keveréses aszfaltkeverékekbe történő hideg recycling során a visszanyert aszfaltot felmelegítés nélkül adagolják az aszfaltkeverékekbe. Ennek különböző technológiai megoldásai egyre jobban elterjedtek már hazánkban is.
„Ilyen rendszerek például a dobgyűrűs beadagolás, a keverőteknőbe történő közvetlen beadagolás, és a multivariábilis keverőteknőbe történő beadagolás is” – tájékoztatta lapunkat a szakember.
Elmondta továbbá: „Mindegyik módszernek azonos gyártástechnológiai hátrányai vannak. A mart aszfalt víztartalma a forró kővázzal érintkezve hirtelen gőzzé válva üzemeltetési, illetve aszfalttechnológiai problémát okoz és ez által beadagolási korlátot is jelent. Mindemelett a kőváz túlfűtése ilyen esetben jóval nagyobb mértékű energiafelhasználást eredményez, mint egy hagyományos aszfaltkeverék gyártásakor. Ilyenkor tehát a mart anyag víztartalma gyártástechnológiailag maximalizálja a felhasználandó visszanyert aszfalt mennyiséget.”
Ezidáig Magyarországon csak ilyen kiegészítő rendszerek működtek aszfaltkeverők esetén, ami kapcsán általánosan elmondható, hogy a visszanyert aszfalt adagolási aránya, ahol rendelkezésre áll telepi hideg recycling rendszer átlagosan 10-15%, különleges esetben érheti el csak a 20%-ot.
Ezzel összhangban a jelenleg érvényes útügyi műszaki előírás is maximálisan 0-20%-os újra felhasználást engedélyez különböző aszfalttípusok esetén.
A téti telephelyre telepített aszfaltgyártó gép olyan rendszerrel lett ellátva, amely keverőgépészeti szempontból lehetővé teszi a magasabb arányú visszanyert aszfalt aszfaltkeverékbe történő felhasználását.
A parallel dobos torony elrendezésű berendezést a keverő torony mellé, azzal egy tartószerkezetet alkotva, egy másik acél szerkezeti elemekből álló tornyot kellett felépíteniük a szakembereknek. Ezen párhuzamos torony szerkezet legfelső szintjén helyezkedik el a parallel dob, ahová egy kb. 35 méter magas, hideg serleges elevátor a mart aszfaltot juttatja fel.
A torony különböző szintjein a technológiailag sorban következő egységek találhatók fentről lefelé:
„Az általunk bevezetett telepi meleg recycling eljárás során a parallel dobos kiegészítő rendszerben kerül felmelegítésre a mart aszfalt, innen jut a keverőteknőbe, ahol a közel 0%-os víztartalmú felmelegített anyag már nem okozza a fent említett gépészeti problémákat” - mondta el Rosta Szabolcs.
„A M83-as autóút építése kapcsán szükségessé vált egy új keverőtelep létesítése, így cégünk új keverőgép vásárlása mellett döntött. Ezután megszületett a döntés, hogy ezt a keverőtelepet egy Magyarországon még nem használt, úgynevezett meleg recycling rendszerrel lássuk el, hogy lehetőségünk legyen magasabb újrahasznosítás elérésére” – avatott be minket a főmérnök.
„A telephely kialakítása már 2020 év végén elkezdődött, így az engedélyeztetési folyamatot és a tervezést követően a földmunkával 2021 év elején végeztünk. A keverőgép alapozási munkálatai 2021 áprilisban fejeztük be, ezt követően a szerkezetépítést 2021 májusban kezdtük el és 2021 augusztus végére végeztünk vele” – tette hozzá.
Ezt követte a próbaüzem, ahol a különböző rendszerek tesztelése és kalibrálása történt, első körben visszanyert aszfalt felhasználása nélkül, majd a meleg recycling rendszerrel.
Ez a folyamat kb. 6 hetet vesz igénybe, melynek a végén már próbatermelésre is sort kell keríteni.
Október 12-én a meleg recycling rendszer próbaüzemeltetésekor 50%-os visszaadagolással 600 tonna aszfaltkeveréket gyártott és épített be a keverőtelepen a vállalat, melyre országos szinten korábban még nem volt példa.
Mindazonáltal a keverőgép fejlesztése önmagában még nem elég az újrahasznosítás fejlesztése kapcsán, ugyanis a folyamat már a másodlagos nyersanyag keletkezésénél a marásnál és bontásnál kezdődik.
Nagyon fontos, hogy a burkolatalap rétegek anyagai csak nagyon minimálisan kerüljenek az újrahasználatra szánt mart, vagy bontott aszfaltok közé.
„Továbbá a homogénrétegek, vagy szakaszok külön kezelése is fontos szempont, hogy minél egyenletesebb alapanyaggal dolgozhassunk. Ez összhangban van a keverőtelepi folyamatok jó menedzselésével, ami elengedhetetlen az emelt visszaadagoláshoz: tárolás, törési és osztályozási folyamatok” – ismertette a szakember.
„Emellett a laboratórium feladata is sokkal összetettebb, ugyanis sűrűbb mintavételezés mellett több típusú vizsgálatra is szükség van. Továbbá a szabályozási rendszerekben is fejlődésre van szükség, hogy a magasabb RA adagolások iparszerűen is alkalmazhatóak legyenek” – tette hozzá.
„Cégünk elkötelezett az innovatív környezetkímélő technológia megoldások mellett, és elmondható, hogy jelen fejlesztésünk az infrastrukturális iparágban történő útépítési projektek gazdaságosabb, környezetkímélőbb megvalósítását célozza elősegíteni” – avatott be a cég hosszútávú terveibe Rosta Szabolcs.
Elmondta továbbá, hogy: a megvalósítás során fő célpont lehetőséget teremteni a Magyar Közút kezelésében lévő utak rehabilitációi, felújításai, valamint az önkormányzatok kezelésében lévő helyi utak felújításai során keletkező legértékesebb másodlagos nyersanyag nagyobb mértékű újrahasznosítására.
Az aszfaltkeverékekhez szükséges új elsődleges alapanyagok (bitumen, kőanyag, töltőanyag) felhasználásának csökkentésével a következő folyamatokban mérhető az energiafelhasználás csökkenés:
Továbbá ezen elsődleges nyersanyagok korlátolt mennyiségben állnak csak rendelkezésre, így egyben a kapacitások kisebb mértékű terhelése is megtörténik a visszanyert aszfalt újra használata esetén.
„Összeségében elmondható, hogy a keverőtelepi meleg recycling rendszerrel a 4R hulladék hierarchia szerinti lehető legmagasabb eljárási szint (újrahasználat) érvényesülhet jóval nagyobb mértékben” – zárta gondolatait Rosta Szabolcs.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.