Florida mocsaraitól a Kaukázusig szerezte tapasztalatait a Paks II. kivitelezését ellenőrző szakember

„Őszintén szólva nem volt egyértelmű, hogy a mérnöki pályát választom” – tekint vissza Szulovszky András beszélgetésünk elején a kezdetekre. „Nem voltak a felmenőim között nagy mérnökök, nem volt felsőfokú végzettségű ember a családban. Ennek ellenére ez a szakma volt a legvonzóbb számomra az összes közül. Felmértem a képességeimet és döntöttem. Nyilván belejátszott ebbe, hogy szerettem rajzolni is: ennek megfelelően építész szakon kezdtem, de menet közben tanáraim áthívtak az építőmérnök szakra.” – foglalja össze az első tapasztalatait a mérnöki világban Szulovszky András, majd hozzáteszi: „ma már úgy látom, ez határozottan jó döntés volt, és számos lehetőségem is nyílt a szakmai fejlődésre. Még a tanulmányaim alatt kijutottam Görögországba Erasmus ösztöndíjjal, ahol egy évig maradtam, mely elegendő időnek bizonyult ahhoz, hogy vizsgáim egy részét görög nyelven tegyem le.”

 

Az Úttörő Áruháztól az Egyesült Királyságig

Szulovszky András ezt követően a Bauer Magyarországnál, egy, a speciális mélyépítésben hazánkban is elismert, nemzetközi hátterű cégnél kezdte el a munkát. „Az első komoly projekt, amiben feladatot kaptam egy résfalas munkaterület volt a belvárosban. Egyirányú utcák között, az V. kerületben, a volt Úttörő Áruház helyén épült egy szálloda, ahol mélygarázst is kialakítottunk.”

Rögtön megtanulta, hogy az épületek alapjainak megteremtése nem hétköznapi feladat, és nem hétköznapi embereket igényel. „Itt egyből a mélyvízbe kerültem. Nem minden kezdő tud megfelelni ilyen körülmények között, de nekem sikerült. Művezetőként dolgoztam, ami nagy felelősséggel járt, mind a munkaszervezés, mind a projektköltségek menedzsmentje szempontjából. A műszaki ismeretek mellett nagyon sokat tanultam a megrendelőkkel való kapcsolattartás terén is. Ennek során kaptam pofonokat is, de hát nyilván ebből tanul igazán az ember.” 

(A résfalazásról és a mélyépítés más különleges precizitást igénylő munkafolyamatairól azok paksi alkalmazása kapcsán nemrég tettünk közzé lapunkban összefoglalót – a szerk.)

 

 

„A vállalatnál befogadtak és ahogy teltek az évek, egyre feljebb kerültem a ranglétrán, művezetőből építésvezető lettem, már saját projektjeim is voltak, melyeket saját magam menedzseltem” – meséli Szulovszky András. Ezt követően jöttek azok a lehetőségek, melyek a vezető mérnök szakmai előrelépésében kulcsfontosságúnak bizonyultak. „Egy nemzetközi projekt keretében kerültem ki az Egyesült Királyságba, ott is egy résfalas munkára. Egy magyar csapat vezetése volt a feladatom, de a munka maga koprodukcióban, nemzetközi együttműködéssel zajlott. Voltak a munkaterületen németek, angolok, és a Bauer magyar ága is. A mi dolgunk volt a résfalas határolás elkészítése.”

A mérnök Európa délkeleti sarkában is kipróbálta magát: „Georgiában egy Hilton szálloda munkagödrének  horgonyokkal történő megtámasztása volt a feladatunk. Itt is megismertük a helyi mentalitást.”

 

Florida mocsaraiban és a MOL Campus mélyalapozásánál is ott volt

Georgia után kontinenst váltott a szakmai tapasztalat megszerzése érdekében. „A leghosszabb időt végül az Egyesült Államokban töltöttem, ahol a speciális talajviszonyok jelentettek nagy kihívást. Egy Florida belsejében található ingoványos területen kellett építkezni, az Everglades szomszédságában, ahol egy tó körüli árvízvédelmi gát megerősítése volt a feladatunk ún. talajkeveréses technológiával. Mélykeveréses technológiát alkalmazunk egyébként most a paksi projekten is – a technológia részleteiben van ugyan eltérés, de az alapelv az ugyanaz.”

Az így megszerzett tudást kiválóan tudja kamatoztatni Pakson.

 „Elmondhatom, hogy a külföldi tapasztalataimat ma nagyon jól tudom hasznosítani a paksi projekten. Tulajdonképpen ez a lehetőség keltette fel az érdeklődésemet, ez vonzott Paksra, mert ott számos speciális mélyépítési technológiát kell alkalmazni a grandiózus építési projekt során, melyekkel én a legkülönbözőbb helyeken már korábban megismerkedtem. Első kézből szereztem tapasztalatokat, nem íróasztal mellől, hanem nyakig a sárban dolgozva, ami azért ad némi önbizalmat az embernek arra nézve, hogy el tudja végezni a rábízott feladatokat.”

Még egy – ezúttal hazai – építkezést semmiképpen sem lehet kihagyni, amikor Szulovszky András mélyépítési projektlistájáról beszélünk: a MOL-torony nagy munkagödrének résfalas megtámasztását. Ez a feladat volt akkora jelentőségű, hogy a szakember a pályája egyik csúcsának tartja – a másik egyértelműen a Paks II.

 

Kivitelezőből projektmenedzser

Az előző évtized végén jelentős szakmai váltás következett. „Több munkakörben, de végül is sokáig egy és ugyanazon cégnél dolgoztam, így nagy fajsúlyú döntés volt az életemben, hogy 2019-ben  elszegődtem műszaki ellenőrnek: meg akartam ismerni és meg is ismertem a beruházás megrendelői oldalát is.” Szulovszky András ebben a minőségben dolgozott a debreceni BMW-gyár mélyépítésének felügyeletében, de részt vett magasépítési projekten is: a déli Klotild-palota műemléki felújításában és szállodává alakításában is.

Az útja ezt követően a Paks II.-höz vezetett.

 

A tervezéstől a kivitelezésig

Magáról az atomerőmű alapozásáról beszélve elmondja: a tervezés, az előkészítés már akkor is zajlott, amikor csatlakozott a projekt csapatához, jelenleg pedig a mélyépítési munkák kivitelezési feladataira koncentrálnak. „A tesztmunkák közül példaként el tudom mondani, hogy a résfalazást és a talajszilárdítást is megelőzte egy-egy tesztelési munkafázis, amit elvégzett a kivitelező. Ki kellett próbálni a technológiákat, hogy alkalmasak-e erre a nagyléptékű feladatra”.

A mérnök kifejti: „A területelőkészítési munkákhoz tartoznak a földkiemelési munkák, a résfalas munkatérhatárolás és a talajszilárdítás is – többek között. Jelenleg ezeket a munkákat felügyelem vezető létesítési szakértőként. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a teljes speciális mélyépítés műszaki ellenőrzésében veszek részt, a Fővállalkozó projektmenedzsmentjét ellenőrzöm” – mondja el és hozzáteszi - „ez persze nem egy személy dolga és felelőssége, a létesítési osztályon belül természetesen többen is vagyunk, akik ezeket a területelőkészítési munkákat ellenőrizzük, felügyeljük.”

 

 

Nem csak a lába elé néz

Szulovszky András sokoldalú személyiség, aki nem tölti minden idejét résfalak és mélyépítő gépláncok között. Hobbija vagy inkább szenvedélye a csillagászat és az asztrofotózás.

„Lehet, hogy ezzel próbáltam kiegyensúlyozni az életemet. Érdekes módon én nem az a típus vagyok, akit gyerekkora óta érdekel a csillagászat: nagyon sokan elmondhatják ezt magukról, de bennem viszonylag későn ébredt fel az érdeklődés eziránt. Talán részben azért is, mert fotózni nagyon szeretek, a Holdról készített első teleobjektíves fotóimon nagy meglepetésemre szépen kirajzolódtak a holdkráterek. Ez ösztönzött arra, hogy olyan eszközöket szerezzek be és olyan ismeretekre tegyek szert, melyek révén jobban elmélyülhetek ebben az érdekes világban. Így vonzott magához az amatőr csillagászat” - mondja.

Nem nehéz szóra bírni arról se, hogyan vonja be az érdeklődőket, vagy éppen kollégáit hobbijába. „Tudományos ismeretterjesztést is végzek. Rájöttem, hogy sokat kap az ember azáltal, hogy másoknak is olyan élményeket ad, mint például a Szaturnusz gyűrűjének megpillantása, és hogy ezzel örömet tud okozni. Büszke vagyok arra, hogy észleléseim a Magyar Csillagászati Egyesület kiadványaiban is megtalálhatóak. Az asztrofotózáson belül én inkább a bolygós részleget képviselem, de ezzel párhuzamosan a csillagászati ismeretterjesztésben is részt veszek. Önkéntesként szoktam feljárni Óbudára, a Polaris csillagvizsgálóba, és ott a meghirdetett programokban működök közre, távcsövet kezelek, távcsöves bemutatóban veszek részt. Időnként még Pakson is tartok kisebb bemutatókat az érdeklődő kollégáknak, ott ráadásul jóval kedvezőbbek is a körülmények, nincs akkora fényszennyezés, mint Budapesten.”