A vasúti mellett a gyorsforgalmiút-hálózat is folyamatosan épül ki a két ország között.
Vitézy Dávid közlekedési államtitkár, a Nemzeti Közlekedési Központ vezérigazgatója, valamint Ionuț-Cristian Săvoiu, Románia közlekedési államtitkára június 23-i megbeszélés során áttekintették a két ország közötti vasúti és közúti kérdéseket, illetve a folyamatban lévő és tervezett projekteket – ennek fontosabb pontjairól osztott meg bejegyzést közösségi oldalán Vitézy Dávid.
A Bukarest–Brassó–Arad–Békéscsaba–Szolnok–Budapest vonal a két ország közötti vasúti árufuvarozás legfontosabb iránya, a személyszállításban is fontos a szerepe. Az elmúlt években mind a román, mind a magyar oldalon pótolták a második vágányt, az utolsó hiányzó szakasz Békéscsaba és a román határ között most készül.
„Természetesen ezzel párhuzamosan az uniós korridorokra előírt egyéb paraméterekre (sebességi, tengelyterhelés) is alkalmassá kell tenni az érintett szakaszokat. Mindent megteszünk, hogy a határátmenetet közösen gyorsítsuk, mind a teher-, mind a személyforgalomban” – írja az NKK vezérigazgatója.
A Biharkeresztes és Nagyvárad között átlépő vasútvonal problémája, hogy Püspökladány és Kolozsvár között nincs villamosítva, noha a csatlakozó vonalakon mindkét országban villanymozdonyok vontatnak.
A magyar oldalon a tervek szerint még idén befejeződik a villamosítás, idén januárban pedig Romániában is kiírták a közbeszerzéseket három szakaszban.
Ugyanerre mehet majd az elképzelések szerint a Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút (NSV). „Nagyon távlati tervről van szó, itt egyelőre az előkészítés aktuális mindkét országban, megkezdjük az egyeztetést a határkapcsolat pontos helyéről.”
Vitézy Dávid kitért a Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat javítására is: „többféle megoldás jöhet szóba a két közeli nagyváros kötöttpályás kapcsolatára, ezügyben is elindul az együttműködés.”
A gyorsforgalmiút-hálózat folyamatosan épül ki a két ország között, az M43–A1 sztrádákon jól működik a kapcsolat, az M4–A3 esetében a magyar oldalon már kiépült az autópálya, fontos lenne Magyarország számára az észak-erdélyi folytatás, hiszen a magyarlakta területekre is ez vezet. Igaz, az A1-ről megépült az átvezetés, így – kerülővel – Kolozsvár és Marosvásárhely is elérhető már sztrádán.
Szatmárnémeti felé az M49 autóút épül majd Csengernél megcélozva a határt. Ennek első, 28 kilométeres szakaszára nemrég zárult a NIF kivitelezési közbeszerzése, amelyet a Duna Aszfalt Zrt. nyert meg. A román csatlakozó szakaszon 2023-ban kezdődhet a kivitelezés.
„Terveink szerint az M44 autóút is eléri majd Romániát Békéscsabáról Sarkad felé folytatódva, később a román oldalon a leendő Arad–Nagyvárad sztrádába csatlakozhat” – zárta bejegyzését Vitézy Dávid.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.