Már a tervezési folyamat végéhez közeledik a Főmterv a Szent Gellért tértől a Dombóvári útig kiépülő új villamosvonal projektjében, amelynek kihívásairól a vállalkozói projektvezető segítségével számolunk be.
Ahogy azt korábbi cikkünkben is jeleztük, a Főmterv Zrt. készítheti elő a budapesti fonódó villamoshálózat fejlesztésének II. ütemét. A fonódó villamoshálózat kialakítása Buda észak-dél irányú közlekedését fejlesztette jelentős mértékben, 2016-ban adták át. A most szóban forgó újabb ütem Dél-Buda bekötését biztosítja a fonódó hálózatba. Lapunk a Főmterv vállalkozói projektvezetőjétől úgy értesült, a projekt tervezési folyamata a végéhez közeledik, Csákvári Olga ugyanakkor a fejlesztés a legérdekesebb részleteiről is beszámolt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásának célja és ezzel együtt a tervező fő feladata egy jó ideje hiányzó közösségi közlekedési kapcsolat, a Dél-Budát a város vérkeringésébe bekapcsoló villamosvonal kialakítása volt a főváros XI. kerületében, jórészt a Duna-parton haladva. „A tervezett vonalhosszabbítás a Szent Gellért tértől indulva a Műegyetem rakpart és a Pázmány Péter sétány mentén tárja fel az egyetemi negyedet és az Infoparkot, majd a Dombóvári útra befordulva belvárosi kapcsolatot nyújt a Kopaszi-gáti közpark és a mellette épülő új, lakó- és irodanegyed számára is” – emlékeztetett Csákvári Olga az alapkoncepcióra.
Az új villamosvonal egyik fő jelentősége, hogy a Dombóvári útig megnyúló fonódó villamos átszállási lehetőséget nyer az 1-es villamosra, továbbá a közeljövőben kiépülő Nádorkert vasúti megállóhelynek köszönhetően a budapesti vasúti hálózatra is.
„Természetesen az új vonalszakasz a Szent Gellért téren keresztül kapcsolatot biztosít északra a 19-es, 41-es és 56-os vonalak felé, illetve Pestre a 47-es és 49-es vonalak felé is” – húzta alá a projektvezető. Hozzátette, a térség így közvetlen közösségi közlekedési kapcsolatot kaphat mind a négy metróvonalhoz.
A szerződés értelmében a Főmtervnek a végleges egyesített engedélyezési és kiviteli terveket kell elkészítenie. A feladat a tervezés teljeskörű, mindenre kiterjedő szegmensét lefedi, de ezen felül a projekt tájékoztató anyagainak elkészítését is magába foglalja, akárcsak a vizualizációs feladatokat. „A munkánk egy Döntéselőkészítő Dokumentáció elkészítésével indult, amely nagyon részletesen körbejárta az összes lehetséges alternatívát” – árulta el a mérnöknő. „Ezt követően a kiválasztott változatra készítettük el az Egyesített Engedélyezési és Kiviteli Tervdokumentációt, majd elindítottuk a szükséges jóváhagyatásokat, engedélyeztetéseket is.”
Ezek mellett természetesen a térség jellegének megfelelően a kapcsolódó környezetvédelmi, régészeti, örökségvédelmi és szabályozási munkarészeket is el kellett készítenie a Főmtervnek. „Emellett bemutattunk egy műszaki tanulmányt is a vonal Dél-Budán történő továbbvezetésére vonatkozóan. A tervezési feladatunk része még a közbeszerzési kiíráshoz szükséges tenderdokumentáció elkészítése is.”
A tervezési munka részleteibe beavatva Csákvári Olga elmondta, a Budafoki út–Dombóvári út csomópont és a Szent Gellért tér közötti útvonalon mintegy 3 kilométer hosszban és átlagosan 30 méteres szélességben terveztek.
„A villamos tervezése mellett kiemelt feladatunk volt a vonal menti teljes várostervezés is, prioritásként kezelve a favédelmet, a minél nagyobb zöldfelületek, füves vágányzónák kialakítását.
Szintén prioritás volt a Műegyetem központi épülete előtt egy reprezentatív közösségi terület létrehozása, valamint a gyalogos- és kerékpáros infrastruktúra fejlesztések.”
A vonalhoz a hét villamosmegállópárt is meg kellett tervezni, a legkorszerűbb városi mobilitástechnikai eszközökkel és minden irányban akadálymentesített megoldásokkal ellátva. Emellett egy végállomási épületet is, amelynek a funkcionalitási követelményeken felül igen magas esztétikai igényeknek is meg kellett felelnie.
„Ezek mellett szintén lehetőségünk volt egy igazi, fenntartható, környezetbarát városi miliő kialakítására is, melyben újszerű és itthon még kevésbé elterjedt megoldásokat terveztünk” – jegyezte meg a projektvezető példákat is megemlítve. „Ilyenek voltak többek között a fatelepítés, favédelem és kerékpárút érdekében alkalmazott egyedi és speciális közműtervezési és műtárgytervezési megoldások. Ugyanakkor ide tartozik a fák jobb életkörülményeinek biztosítására kitalált Stockholm-módszer (amely a fák számára a városi épített környezetben is elegendő talajt és csapadékvizet biztosít – a szerk.) is.
A mérnöknő a fentiekhez hasonlóan kiemelte a gyalogos felületek reprezentatív, magas minőségű és emberléptékű térszervezését és városépítészeti elemeinek kialakítását is. „Ugyanakkor nagyon sokat dolgoztunk a villamosközlekedés forgalmi előnyben részesítése érdekében is” – tette hozzá. Mindezek mellett természetesen a közúti közlekedés és parkolás lehetőségét is biztosítaniuk kellett a tervben.
A projektvezető külön kitért rá, hogy a zöldfelületrendezés és a térépítészet kreatív és magas minőségű kialakításában jelentős szerepet vállalt a Garten Studio Kft., míg a Dombóvári útra kerülő, villamos végállomási épület reprezentatív és sokoldalú kialakítása a Sporaarchitects Kft. profizmusának eredménye.
Csákvári Olga kérdésre válaszolva a projekt legnagyobb kihívásaira is kitért. „Ahogyan a legtöbb összetett, városi tervezési feladat esetében, itt is rengeteg szakági problémával kerültünk szembe, a szükséges változtatások pedig új kihatásokat indukáltak más, éppen még nyugvó szakaszban lévő szakágakra. Mindezek ellenére vagy talán éppen ezért, a rendkívül összetartó, rutinos és szakmailag jól felkészült tervezői csapatunk a megrendelői elvárásoknak is megfelelve figyelemreméltó munkát végzett és végez jelenleg is, rugalmasan alkalmazkodva a gyakran változó tervezési elvárásokhoz.”
Kiemelte, egy komplex, bonyolult tervezési projekt sikerességének egyik legfontosabb tényezője a jó csapatmunka. „Ebben azt hiszem, hogy a Főmterv és a velünk együtt dolgozó alvállalkozói csapat is igen erősnek bizonyult. Ezt a konstruktív hozzáállást és magasfokú kompetenciát ezúton is szeretném megköszönni minden résztvevőnek!”
Zárásként elmondta, a Főmterv munkája nem zárult le, a szerződés záró feladatai még folyamatban vannak. „Jelenleg a Tenderdokumentáció véglegesítésén dolgozunk, még néhány fakivágási- és közműépítési engedély hiányzik, de a fő szakágak építési engedélyei már rendelkezésre állnak. Bízunk benne, hogy egy olyan infrastrukturális fejlesztés jöhet létre Budapesten, amely egy komplett városrészt rendező beruházásként jelentős pozitív hozadékkal bír a klímavédelem, a városépítészet és a XXI. századi városi lét, az élhetőség szempontjából egyaránt.”
Gépbemutató ünnepségen számoltak be a 800 milliárd forintos projekt eredményeiről: elkészültek a vágányok az állomások között a főváros határáig
A most induló 1,1 milliárdos részprojektben a Volánbusz hálózatán 93, a HÉV-nél 11, a MÁV-START-nál pedig 6 db új jegykiadó automatát helyeznek üzembe.