Időkapszulát helyeztek el a Market kivitelezésében megújuló Kossuth Lajos téri helyszínen.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a főváros szívében található Agrárminisztérium épülete a Steindl Imre Programban visszakapja régi fényét, valamint a modern kor kihívásainak megfelelő fejlesztésekkel is ellátják.
A minisztérium központjának rekonstrukcióját a Market Csoport kivitelezi. A mezőgazdasági palota a Kossuth tér elsőként megvalósult középülete volt: még jóval az Országház átadása előtt, 1886–1887 folyamán épült fel az Ybl-tanítvány Bukovics Gyula tervei szerint, de azóta többszörös átalakításokon esett keresztül – több alkalommal és eltérő minőségű eredményekkel.
A most zajló projektben időkapszulát helyeztek el az építkezési területen: erről Nagy István miniszter adott tájékoztatást közösségi oldalán. A tárcavezető Bajnok Sándorral, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatójával közösen helyezte el a jövő nemzedékeinek szánt szimbólumot, melynek belsejébe újságokat, fényképeket, mézet, pálinkát és búzát is tettek. Nagy István közléséből kiderült:
a kivitelezés a terveknek megfelelően, ütemezetten zajlik. Videóüzenetében hozzátette: ugyan most még csak egy nagy kőhalom látszik, de hamarosan új és erős alapokon, a régi fényében tündökölhet az Agrárminisztérium megújuló székhelye.
A tárcának otthont adó ingatlan fejlesztése kapcsán a miniszter emlékeztet, hogy ez volt a dualizmus korának elsők között megépített nagy államigazgatási épülete. De ugyancsak ez az egyetlen, kifejezetten minisztériumi célra épült palota Budapesten, amely máig megtartotta eredeti funkcióját, és az átadása óta folyamatosan az agrártárca működött benne, ami jelenleg is csak az építkezés miatt költözött el ideiglenesen máshova.
A jelen beruházás során az impozáns épület nem csupán műemléki restaurációnak köszönhetően szépül meg, de a 21. század követelményeinek is megfelel majd a beruházás végével: többek között mélygarázzsal is ellátják a Kozma Ferenc utcai szárny alatt. A Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti fényüket kapják vissza, a közel ezer dolgozót kiszolgáló belső terek pedig műemléki értékeket tiszteletben tartó modernizálást kapnak.
Ahogy korábban már utaltunk rá, korántsem ez az első alkalom, hogy jelentős átalakítást kap közel másfél évszázados története során az Agrárminisztérium palotája. A Steindl Imre Program projektleírása szerint mivel kevéssé mozgalmas, neoreneszánsz stílusa a később körülötte emelt épületek pompájához képest már a századfordulón túlzóan szerénynek hatott, valamint gondok akadtak az épületbelső beosztásával is (számos ablaktalan iroda volt benne) 1906-ban tervpályázatot hirdettek a problémák kiküszöbölésére. Tőry Emil szecessziós tervei azonban nem valósultak meg, csupán egy – a homlokzat számos épületdíszét és szobrászati elemét eltávolító – felújítás, továbbá eseti jelleggel alaprajzi módosítások történtek.
Ezt követően hozzáépítéssel próbálkoztak: az 1920-as évek elején a hátsó, Kozma Ferenc utcai szárny kétszintes emelet-ráépítése valósult meg, ezt követően 1940–1943 között jelentős belső átalakításokkal középfolyosóssá alakították szinte a teljes épületet, és beépítették a tetőtér fennmaradó részét is, de hosszú távon ez sem elégítette ki az igényeket.
A második világháborút követően műemléki védettséget élvező épületben további beépítésekkel teremtettek teret, azonban mai szemmel tekintve nem mindig tartották tiszteletben a hivatalosan is megszerzett műemléki jelleget. Mindennek orvosolása a most zajló építkezés egyik feladata.
A Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara és a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara költözhet majd a Köztestületek Házába.
Régen várt feladatra keresik a tervezőt és a kivitelezőt: indulhat a számtalan vitát kiváltó római-parti árvízvédelmi rendszer utolsó szakaszának építése.