Különleges, nyolcszögletűvé váló tornyokkal magasodik Gödöllő fölé új temploma

2024 májusában adták át, októberben pedig háromnapos ünnepségsorozat keretében szentelték fel a Gödöllői Premontrei Apátság Szent Ágoston prépostsági templomát.

A 2021-ben 900 éves alapítását ünneplő Premontrei Rend gödöllői apátságának 100 éves terve valósult meg az új templom megépítésével. A létesítmény az egyház évezredes stabilitásának újabb bizonyítéka és alkotóeleme.

A 62 méter hosszú, 31 méter széles, hétszáz férőhelyes keresztházas templom generálkivitelezését a Fejér-B.Á.L. Zrt. valósította meg, a munkálatokról lapunk részletes cikkben számolt be. A két és fél év alatt megvalósított projekt a vállalat számára is kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen – mint azt lapunknak a projektvezető elmondta – „templomot nem 50 évre, hanem évszázadokra építünk”.  

 

 

A főbb információkat Asztalos Béla projektvezető, Bernwallner Vilmos projektigazgató és Zobay Nagy László tervező (Arche-Accord Kft.) foglalta össze lapunknak, cikkünkben ez alapján mutatjuk be a létesítményt, annak kivitelezését, szépségeit és nehézségeit.  

Az építkezés során sok kihívással kellett szembenéznie a kivitelező cég csapatának, melyek részben tervezett, előrelátható, részben pedig váratlan feladatok voltak. Sok egyeztetést és gondolkodást okozott a fő- és keresztboltívek vasszerelésének, zsaluzásának és betonozásának ütemezése, a vasbeton, kőműves szerkezetek és szigetelések összetettsége, térben, időben történő kivitelezésének koordinálása, és az orosz-ukrán háború, valamint a járványhelyzet, amely az anyagellátást (betonacél) és a létszám biztosítását is veszélyeztette.

A premontrei hagyományok alapján készültek a tervek

Az 1949 m² alapterületű kereszthajós, kéttornyos templom középtengelyére helyezett oltár mellett két oldalkápolna is segíti majd a lelki életet. A hevederes keresztboltozatú főhajóhoz két mellékhajó, altemplom és kereszthajó is társul; míg a külsőt a két homlokzati torony, a huszártorony, és a különálló keresztelőkápolna uralja.

A tervező egy, a premontrei rend építéstörténeti hagyományait követő háromhajós, keresztházas templom tervét vetette papírra. Az épület szerkezete és belső látványa a középkori gótikus bordaíves boltozatokat idézi, így a különlegesség már a szerkezetépítés során jelentkezett. A kivitelezőnek nagy figyelmet kellett fordítania a vasbeton pillérváz és a homlokzati falszerkezet építésekor a kőműves és vasbetonipari munkálatok összehangolására. A külső falazat a tervek szerint homogén kerámia falazóelemekből épült, a megfelelő méretű falvastagság miatt homlokzati hőszigetelést nem alkalmazhattak.

A vasbeton pillérvázas épület külső falszerkezete ezért kötésben rakott 44 cm, illetve 30 cm vastag POROTHERM falazóelemekből, összesen 75 cm vastagsággal épült. A pillérváz szerkezeti elemeinek építésénél maghőszigetelést alkalmaztak, így a falszerkezet külső oldalán is végigvezethették a 30 cm kerámia falazatot, ezzel biztosítva az egybefüggő homogén homlokzatsíkot.

 

A templom egyedi íves vasbeton tartószerkezete óriási kihívást jelentett

A pilléreket, gerendákat és az íves vasbeton szerkezeteket kizárólag helyszíni vasbeton szerkezetekként, hagyományos módon lehetett megépíteni. Előzetesen felmerült az előregyártás lehetősége, de a kapcsolatok kialakítása és a csomópontok helyének tartós, észrevétlen eltüntetése ezt lehetetlenné tette. Különös figyelmet és összehangolást igényelt a vastag tégla falazat és a vasbeton szerkezet építésének időbeli és térbeli összehangolása, mivel a technológiai folyamatok egymásra épültek, a szerkezeteket párhuzamosan kellett kivitelezni. A kivitelezési idő racionalizálása érdekében az íves vasbeton szerkezetekhez egyedi táblás zsaluzatot kellett készíteni. Az egyedi íves és a görbe felületű szerkezetek kivitelezése pedig a zsaluzóácsok munkájában jelentett komoly feladatot – tudtuk meg a Fejér-B.Á.L. Zrt. projektvezetőjétől.

A szerkezetépítési munkálatok során folyamatosan megoldást kellett találni a megfelelő magasságú térállványzatok építésére, majd azok áthelyezésére, követve az építési sorrendet.

A templom a hagyományos szerkezeti megoldásai mellet anyagaiban is a régmúlt korokat idézi. Ez érzékelhető a lábazaton, az ablakkereteken és zárópárkányokon, valamint a torony homlokzatán. Ezek a homlokzati elemek váci homokkő tömbökből készültek hagyományos kőfaragó munkával. A kövek helyezési munkálatai nagy figyelmet és hozzáértést igényeltek, melyeket össze kellett hangolni az összetett szerkezetépítési és tetőépítési munkálatokkal. A kőelemek előregyártása szinte a projekt megkezdésekor elindultak, hogy a megfelelő időben a helyükre kerülhessenek.

Ennyi kőelem legyártása tömegtermeléssel nem volt kivitelezhető, mivel figyelembe kellett venni a kinyerhető értékes kövek bányában rendelkezésre álló mennyiségét, azok színezetét és felhasználhatóságának helyét. Gondos válogatás után készültek az elemek a kőfaragó műhelyében, és a beépítés időpontjában kerültek a munkaterületre.

 

A kivitelezés során a hagyományos építési sorrendet alkalmazta a kivitelező. A talajmunkáknál a két torony alatti pincerész és az altemplom alatti pincerész külön-külön szálon épült, de a talaj feletti szinteknél már egészben és részenként is tudták folytatni a kivitelezést.

Az ütemezést a technológiai idők határozták meg: pl. a zsaluzások, vasszerelések ideje alatt másik területen lehetőség volt kőműves vagy szigetelési munkák végzésére. Ugyanakkor a kivitelezés során külön egységként kezelték a tornyokat, a főhajót és a szentély területeket. Nehézséget okozott, hogy az előregyártott egyedi zsaluk darabszámát nem lehetett növelni egyrészt költségek miatt, másrészt, hogy a szerkezeti elemek teljesen egyformák legyenek. Az adott elem kivitelezése után lehetett csak a következő elemet megkezdeni.

Az alapköveket a végleges helyükre kellett tenni

A templom egyetlen kivitelezési ütemben épült. A munkálatok 2021 novemberében kezdődtek az altemplomi szakaszok alapozásával, majd az altemplomi épületrészek építésével folytatódtak. Ekkor helyezték el a templom hét darab alapkövét. A momentum érdekessége volt, hogy az alapköveknek már ekkor a végleges helyükre és szintre kellett kerülniük, és azokat a kivitelezés során már nem lehetett elmozdítani.

 

Nyolcszögletűvé váló tornyok emelkednek az ég felé

A felszín fölötti munkálatokat legelőször a két nyugati torony vasbeton szerkezetének építésével folytatták. 

Nagy figyelemre és geometriai tudásra volt szükség a tornyok közbenső szakaszának zsaluzásánál, ugyanis az alul négyzetes alaprajzú szerkezet 20 méter magasságtól kezdődően, 5 méter hosszú átmenetben nyolcszögletűvé válik. Miközben a tornyok épültek, mögöttük folyamatosan emelkedtek a templom falai és íves vasbeton gerendái.

Kész állapotban emelték a helyére a toronysisakot

A főhajó felmenő szerkezetének elkészültekor kezdődtek meg az ácsmunkák. A kivitelezés során fontos szempont volt a tornyok mielőbbi megépítése, ezért az ácsok a toronysisakok kialakításával kezdték a munkát.

A folyamat különlegessége volt, hogy a két toronysisak ácsolt szerkezetét és bádogozási munkálatait a szakemberek kompletten elkészítették az építési területen, majd a 10 méter magas sisakokat egy acélszerkezetű emelőkeret segítségével emelték fel - először az időközben elkészült karzat födémre, majd onnan a tornyok 30 méter magasságban megépített vasbeton fogadószerkezetére. A két méter magas aranyozott kereszteket pedig szakrális szertartás keretében, a keresztek felszentelését követően helyezték el a sisakok csúcsára.

Miközben a kereszthajók és a szentély felmenő szerkezetei még javában épültek, a főhajó és az oldalhajó ácsszerkezetein is dolgoztak a szakemberek. A vasbeton és kőművesmunkákat követve és azokkal párhuzamosan készült el a tetőszerkezet, a tornyok felől kezdve egészen a szentély apszisáig (a szentély általában félköríves végződése – a szerk.). A részben különálló nyolcszögletes alaprajzú keresztelőkápolna a templom szerkezeti munkálatainak majdnem a legvégén, szinte önállóan épült fel. Ennél az épületrésznél, mint ahogyan a tornyok esetében is a nyolcszögletű formából adódó geometriai törvényszerűségek jelentették a kihívást.

 

Különösen fontos volt az összhang a munkák során

Valamennyi kivitelezésnél elengedhetetlen a többi szereplővel való jó együttműködés. A gödöllői premontrei templom építésénél ez talán még fajsúlyosabb volt. A generálkivitelező Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek munkaterületet és gyakran darut vagy állványzatot is biztosítania kellett azoknak a vállalkozóknak, amelyeket a beruházó külön bízott meg például az ólmozott színes üvegablakok elkészítésével és elhelyezésével, a templom belső murális díszítésével, az orgona, a harangok, valamint a belsőépítészeti asztalos szerkezetek megvalósításával.

Mint megtudtuk: ez komoly logisztikai feladatot jelentett az amúgy is összetett és feszített ütemű kivitelezés során. A templom egy erdős területen épült, a lehető legkevesebb fa kivágása mellett, így a felvonulási és a munkaterület is a projekt méretéhez képest nagyon kicsi volt. Az anyagok tárolása, területen belüli mozgatása állandó kihívás elé állította a kivitelezőket.

Az együttműködés, kompromisszumkészség végig elengedhetetlen volt minden szereplő részéről, melyben a kivitelező vállalatnak nagy segítségére volt a tervező is, aki a projektet végig követte és részt vett a problémák megoldásában. Kiemelt kérése volt a megrendelőnek, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon nem dolgozhattak a templom építésén.

Több emelkedett pillanat, kisebb szertartás vagy ünnepség övezte a munkálatokat. Ilyen alkalom volt legelőször – mint fentebb leírtuk - az alapkő letétele, majd a keresztek megáldása és beemelése, a harangok szentelése és beemelése, de a toronysisakok felemelését is szokatlan látogatottság mellett valósította meg a kivitelező csapat. Ilyenkor mindenki megállt egy kicsit és együtt örült, hogy egy mérföldkővel közelebb került a templom a felszenteléshez.  

A projekt résztvevői között az együttműködést nagyban meghatározta a kivitelezés tárgya, amelynek jelentőségét mindenki átérezte. Nem egy általános létesítmény kivitelezéséről szólt a napi munka, hanem egy olyan szakrális épületről, melyet nagy megtiszteltetés megépíteni. Keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy egy ilyen projekten részt vehessenek a munkában, annak megvalósításában.

 „Egy templom építésének régen is nagy jelentősége volt és ma is meghatározó. Templomot nem 50-60 évre, hanem századokra építenek, és ezzel azonosult a megrendelő, a tervező, a műszaki ellenőr és a kivitelező is, eszerint adta bele mindenki a teljes tudását” – emelte ki projektvezető.

A létesítményt a „premontrei nagycsalád” minden közössége, tagja használhatja: a szerzetesközösség tagjai, az egyházközség hívei, a Premontrei Iskolaközpont diákjai, tanárai, öregdiákjai, a Premontrei Kikelet Óvoda közössége.

A tervezés és az építés 3,9 milliárd forintból valósult meg, berendezései (oltárok, padok, stallumok, orgona, szobor, díszítőfestés, ólomüvegablakok, hangosítás) pedig további 600 millió forintba kerültek. Az építkezést Magyarország Kormánya támogatta a premontrei rend alapításának 900 éves évfordulója alkalmából, a Gödöllői Premontrei Apátság hitéleti és oktatási feladatainak elősegítése érdekében. A harangok az egyházközség tagjainak, a gimnázium diákjainak és szüleiknek, öregdiákjainak, valamint a rendhez közel álló cégek és magánszemélyek adományaiból készültek el.