Közel két évtizedes projekt végére tett pontot a Főmterv

A közelmúltban adták át az M85-ös gyorsforgalmi út legújabb szakaszát. Így a NIF Zrt. beruházásában megvalósuló projekttel Csorna és Sopron között összesen 51 kilométer új négysávos út jött létre.

A projekt az alábbi vállalatok munkájával valósult meg:

• az I. szakaszon Csorna és a Fertőd közötti a Strabag Építő Kft., a Strabag AG és a Belfry PE Kft. konzorciuma kivitelezett 20,05 kilométeren (a térképen pirossal);
• a II. szakaszon Fertőd és Nagylózs közötti az EuroAszfalt Kft., a SWIETELSKY Magyarország Kft. és a Betonútépítő Zrt. dolgozott 15,6 kilométeren (a lila szakasz);
• míg a III. szakaszon Nagylózs és Sopron-kelet között a Dömper Kft. és a Subterra-Raab Kft. építkezett 15,4 kilométeren (narancssárgával jelölve).

 

A nagyvolumenű fejlesztés tervezői oldalával Haas Péter, a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. irányító tervezője ismerteti meg az olvasókat.

A Főmterv az elmúlt közel két évtizedben több fordulóban, a tervezés valamennyi fázisát végig kísérve végezte az M85 autóút tervezését a Csorna-Nagylózs közötti szakaszon.

„Ezen szakaszt adták vállalkozásba 2017-ben I. és II. kivitelezési szakasz megnevezéssel. A kivitelezési projekt keretében is ez a két szakasz készült a Főmterv tervezésében. Az I. kivitelezési egység a Csorna II. ütem-Fertőendréd szakasz 20,05 km hosszú, a II. kivitelezési egység a Fertőendréd-Nagylózs szakasz 15,6 km hosszú. A III. Pereszteg-Sopron-kelet szakasszal kiegészülve a három rész-szakasz együttesen képezte a 2020 decemberében átadott Csorna II. ütem-Sopron-kelet 51 kilométer hosszú autóút szakaszt.”

„Társaságunk tehát két tervezési egységre bontva valamivel több mint 35 kilométer hosszú útszakasz tervezését végezte el.”

Nem szokásos módon indult a tervezés

Az irányító tervező elmondása szerint a NIF Zrt., mint az autóút beruházója a kivitelezési tendert úgy írta ki, hogy a vállalkozók feladatát képezte az egyes rész-szakaszok teljeskörű kiviteli terveinek elkészítése. A beruházó a közbeszerzési pályázat mellékleteként engedélyezési tervet adott át a szakasz vállalkozók részére, illetve az útépítési engedélyek is rendelkezésre álltak. A kiviteli tervezés ebből a helyzetből indulhatott el.

„A kiviteli tervezéssel induló projektmenet vállalkozói, tervezői, beruházói és mérnöki oldalról is rendhagyó megközelítést követelt. Az első bizonytalan lépések időszakát valamennyi résztvevő kölcsönös nyitottsággal próbálta áthidalni. A tervezést a kivitelező vállalkozóknak teljeskörűen kellett elvégezniük, így a Főmterv is – szakalvállalkozóként bevonva – valamennyi szakág tekintetében végezte tervezői munkáját.”

„Ez egyebek mellett felölelte az út, a műtárgy, a vízépítés, a forgalomtechnika fő szakágakon túlmenően a környezetvédelem, a zajvédelem, a növénytelepítés, a geotechnika és a magasépítés kiegészítő szakágak gondozását is.”

„Külön említésre méltó a nagyszámú, valamennyi infrastruktúra típust felvonultató közmű kiváltások tervezése, illetve létesítési engedélyezésének lefolytatása is.”

Haas Péter hozzáfűzte, a tervezés soklépéses folyamatának hagyományosan egyik legkomplexebb munkafázisa az engedélyezési tervek kidolgozása. A Csorna II. ütem-Sopron Országhatár szakasz engedélyezési terveit a Főmterv az Utiber Kft.-vel és Unitef’83 Zrt.-vel alkotott konzorciumban végezte.

„A kiviteli tervezés lebonyolítása a kivitelező vállalkozók feladatát képezte, a szakaszok szerinti bontásban. Az egyes kivitelező vállalkozók saját hatáskörben állították fel a tervezés szervezeti kereteit, belső gyakorlatuk figyelembevételével. Így kapott lehetőséget Főmterv is a tervezés kiviteli szintű folytatására.”

 

A sok résztvevővel összetettebb egyeztetés is járt

Ez a felállás korábban szokatlan feladatok elé állította a résztvevő csapatot, hiszen a hasonló projektekhez képest mindenképpen más volt, hogy a teljeskörű kiviteli tervezést az építési projekt fázisban, annak részeként, a vállalkozók alárendeltségében kellett végezni.

„Szerződéses kötelezettsége volt a vállalkozóknak, hogy a három kivitelezési szakasz három vállalkozójának három tervező csapata egységes műszaki megoldásokat vonultasson fel, melyet a három szakasz mérnök csapata egységesen fogad el.”

„Ez a vállalkozókra az egymással összehangolt technológia alkalmazásának, a tervezőkre a meglehetősen sziszifuszi egyeztetési mechanizmus lefolytatásának, a mérnökre pedig mindezek levezénylésének és ellenőrzésének feladatát rótta. Ennek teljesítése a jelentős számú résztvevő eredményezte összetettség miatt sok esetben nem kevés energiát emésztett fel” – magyarázta a szakember.

Egyedülálló vadátjáró született

Haas Péter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az út közelmúltbeli átadása egy közel húszéves előzmény lezárását is jelenti, amely kihívásoktól sem volt mentes. „A tárgyalt 51 kilométeres szakasz előkészítésének ős fázisai valamikor a 2000-es évek legelején indultak, és több beruházói nekirugaszkodást megélve hozzávetőlegesen 2008-ig tartottak. A Csorna-Nagylózs szakasz legnagyobb kihívása elsősorban környezetvédelmi oldalról jelentkezett.”

„A nyomvonalak jelentős méretű, összefüggő NATURA2000 területeket érintettek. Az ezeket a területeket teljesen elkerülő nyomvonal-alternatívák a régió közlekedési feltárására viszont csak korlátozottan lettek volna alkalmasak. Az egyes szakigazgatási ágazatok kezdeti merev ellentétes álláspontjainak közelítését a NIF Zrt. több éves, aktív beruházói munkával érte el. Ezt a folyamatot a Főmterv mérnökszakmai eszközeivel támogatta.”

Az engedélyezési tervek elkészítésére szabott szűk határidő szintén kihívás elé állította a tervezőket. „Kevesebb, mint egy év alatt kellett a jelentős nyomvonal hosszúságú pályát megtervezni. A Főmterv tervezte Csorna II. ütem-Nagylózs szakaszon

• 3+1 forgalmi csomópont,
• két pihenőhely,
• 14 különszintű közút átvezetés,
• mintegy 30 kilométer mezőgazdasági úthálózat
• és több mint 20 különböző méretű híd műtárgy létesült.”

„Jellemzője a tájnak a nagyszámú kis és közepes vízfolyás jelenléte, melyek közül kiemelhetők a 3-4 jelentős léptékű meder korrekcióval létesült keresztezések.”

„Külön érdekessége az I. rész-szakasznak az autóutat és a szomszédos 8-as számú vasútvonalat egy keresztmetszetben egyazon híd szerkezettel átívelő vadátjáró műtárgy, mely ezen megoldásával első ilyen mű az országban.”

Az út jelentős fejlődést hozott a térségnek

Az M85 Csorna II. – Sopron Országhatár projekt Sopron városát és a Csorna-Sopron közötti térség településeit beköti az ország gyorsforgalmi hálózatába, ennek valamennyi közlekedési és gazdasági előnyével.

„Nyugati irányban – ha az osztrák oldalon is forgalomba állhat a még hiányzó, rövid gyorsforgalmi útszakasz – egy újabb teljesértékű gyorsforgalmi határátkelőhely érhető el. A térségben élők számára az út egyik fontos előnye lehet, hogy az Ausztria irányú napi ingázás gyorsabban és főleg megbízhatóbb módon lesz bonyolítható” – fogalmazott az irányító tervező.

„Mindezek önmagukban is jelentős eredmények, ugyanakkor az átadás 2020-as kerek éve egyben a régió elmúlt 10-15 évének gyorsforgalmi infrastrukturális fejlődésének áttekintésére is lehetőséget ad.”

„Közlekedés szakmai oldalról talán igazi különlegessége lehet a térségnek, hogy a jelzett időszakban kiépült Győr-Moson-Sopron és Vas Megyét összefogó M85-M86 regionális, „mini hálózat”." 

„Ennek létrejöttével a térség az első olyan országos térszerkezeti egységgé vált, melynek belső igazgatási és gazdasági gócpontjait egységes kiépítésű, lokális gyorsforgalmi hálózat köti össze, regionális szinten is megvalósítva az áruk, a szolgáltatások és nem utolsó sorban a személyek szabad áramlását. Számunkra külön fontos, hogy a hálózat több rész elemének létrehozásában is a Főmterv a maga eszközeivel tevékeny részt vállalhatott” – összegezte Haas Péter.