A top tízből a top ötbe ugrott a ZÁÉV

A 2000-es évektől új pályán

Az 1949-ben alapított zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. kezdetben Zalában és a régióban töltött be meghatározó szerepet, ám idővel országos szinten is meghatározó magasépítő vállalattá fejlődött. Ennek köszönhetően részt vehetett többek közt a Paksi Atomerőmű, a zánkai Úttörőváros vagy később az új Nemzeti Színház kivitelezésében is. Utóbbi folyamat kiteljesedését a 2000-es évekre teszi Dormán József, vállalkozási igazgató. „A 2000-ben kidolgozott első Széchenyi terv időszakában beindult a lakás- és a termálfürdőépítés, amit sikerült meglovagolnunk, és elértük a 20 milliárd forintos évi forgalmat. Ez akkoriban jelentős összegnek számított, és egy új pályára helyezte a ZÁÉV-et.”

 

Az egyik legnehezebb területen sikerült helytállni

A magyar tulajdonú cég legkiemelkedőbb projektje akkoriban a sárvári fürdő felépítése volt egy 3,5 milliárdos beruházásban, de jelentős súllyal bírt a kehidakustányi, a hévízi és a zalaegerszegi Aquapark fürdőberuházás is. A társaság arculatát a mai napig döntően befolyásolják ezek a szakmai tapasztalatok. „Meghatározó fürdőépítők vagyunk a piacon, a hazai fürdők feléhez biztosan van közünk.”

A kivitelezésnél nagymértékben építenek a korábbi munkák tapasztalataira, egyre magasabb színvonalat elérve ez a terület a húzóágazatukká vált. „A cég joggal lehet büszke a szentgotthárdi fürdőre kapott Építőipari Nívódíjára, és jelenleg is részt vesz a fővárosi Palatinus fürdő fejlesztésében.”

Őket nem törte meg az uniós projektek kiesése

A felpörgetett tempót 2010-ig tudta tartani a vállalat. Az azóta eltelt öt évben azonban a ZÁÉV-et is elérte az építőipar visszaesése: 12,7 milliárd, 10 milliárd, 11,4 milliárd, 13,3 milliárd majd 14,9 milliárd forintos árbevétele volt. A folytatásban újra a régi tempót szeretnék felvenni: kimondott céljuk, hogy már 2017-ben elérjék vagy túllépjék a 20 milliárdos határt.

A vállalkozási igazgató a nehezebb éveket tekintve azt tartja eredménynek, hogy sikerült az építőipari top tízben maradniuk, sőt, mára már a top ötben látja a céget. „A 2012-es mélypont óta a ZÁÉV folyamatos enyhe növekedést produkált főleg az uniós és magán megrendelői munkáknak köszönhetően.”

Más építőipari cégek (elsősorban a mélyépítők) idén az uniós projektek kiesése miatt jelentősen visszaestek, a ZÁÉV azonban ezeket sikeresen pótolta hazai munkákkal, ennek köszönhetően 2016-ban is az előző évhez hasonlóan teljesített. „Tavaly fejeztük be az MTK stadionját, a Puskás-stadion bontását, a kaposvári vasútállomást, a körmendi kórházat, a körmendi Batthyány-Strattmann kastély színháztermét, a veresegyházi templomot, a balatonboglári kézilabda-akadémiát, a balatonszentgyörgyi vasútállomást és a Tetrapak budaörsi irodaházát.”

A piac előbb-utóbb el fogja ismerni a munka magasabb értékét

Amikor a stabil piaci helyzet okairól kérdezzük, az igazgató a szakmai tapasztalatot jelöli meg a több mint 65 éves cég legnagyobb értékeként. „A fluktuáció minimális, és a régi tapasztalt kollégák mellett felnőtt egy új generáció, megteremtve egy egészséges átmenetet. A szakembereink alapot adnak arra, hogy tudunk növekedni.”

A szakemberhiányt ő is krónikusnak látja, mindazonáltal „Budapesten most is van egy megfelelő bázis, emiatt itt jobban is tudunk fejlődni, csapatot építeni.” A mérnököknél nem érzékel elvándorlást Dormán József, ezzel együtt az alvállalkozóknál a szakmunkások tekintetében nagyon érezhető számukra is a hiány. „A piacon be kell, hogy következzen egy áremelkedés, ami a magasabb munkadíjakat elismeri, de ennek ütemét és mértékét a piac fogja eldönteni.”

Mi a titka a biztonságnak?

A ZÁÉV tevékenységi körét az árbevételt tekintve 80-90 százalékban a magasépítés fedi le, de a cégcsoportban jelen levő kisebb cégeknek köszönhetően építőipari kereskedelemből is érkeznek bevételek. „A Mester-E Kft. főként saját részünkre szállít be építőanyagot, emellett van Readymix Zala Betongyártó Kft. néven három telephellyel (Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Keszthely) betonüzemünk, illetve az épületvillamos munkák nagy részét a Zala-Elektro Kft. végzi.”

Az igazgató az építőipart egy szinusz-görbéhez hasonlítja, a vállalat ennek a kilengéseit igyekszik túlélni ezzel a szerkezettel. „Az alvállalkozók szemében megmaradtunk biztos fizetőnek, emiatt szívesen jönnek hozzánk dolgozni.”

A kisebb munkákra sem kell nemet mondaniuk

A társaságnak a fentieken túl van egy nagykanizsai és egy keszthelyi magasépítő cége is, ezek kisebb, helyi szintű feladatok elvégzésére lettek alapítva. „Azt biztosítják, hogy 100-200-300 millió forintos munkákra se kelljen azt mondanunk a partnernek, hogy nem vállaljuk. Ezzel költséghatékonyabbak vagyunk adott helyen, és versenyképesek egy olyan szegmensben, melyben nagy cégként nem lennénk azok.” A ZÁÉV-nek emellett más vidéki képviseletei is vannak: „Úgy próbáltuk meg felépíteni a céget, hogy az irodáink és a munkáink közelében éljenek az embereink, ezért vannak pécsi, kaposvári, szombathelyi vagy akár budapesti kollégáink is.”

Dormán József kiemelten fontosnak értékeli a budaörsi telephelyet: „Budapest egy meghatározó piac, függetlenül attól, hogy válság van vagy nincs válság, itt mindig van munka.” Ráadásul itt látnak leginkább lehetőséget arra, hogy munkaerőben és alvállalkozói kapcsolatok terén is fejlődjenek.

A sok kicsi nem megy sokra

A Zala megyét túllépő hálózat kiépülése már korábban elkezdődött a cégnél, ám a vállalt igazán az elmúlt 10 évben vált országossá. Ezt a nevének rövidülése is megmutatta: 2011-ben a Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. nevet a ZÁÉV Építőipari Zrt. váltotta, amit a könnyebb kimondhatóság indokolt, ugyanakkor a megyei helyett már országos érdekeltséget tükröz.

A válság éveiben a nagy lefedettség adta rugalmasság sokat segített, de megvoltak a nehézségei. „Volt olyan év, hogy a 15 milliárd forintos bevétel 40 szerződésből, vagyis 40 projektből állt össze. Iszonyú kemény feladat volt a szükséges emberanyag mozgatása, és egyáltalán nem volt költséghatékony, miután nagy volt a rezsije.” Dormán József hangsúlyozza, a jelenlegi 170 fős létszám képes sokkal nagyobb volumenre is, ha nem kell elaprózni az erejét, és a közel száz mérnököt nagyobb beruházásoknál tudják foglalkoztatni.

Újra 20 milliárd körül

Mindezekre minden esélyük megvan, hiszen az elmúlt évben több nagyobb projektet is elnyert a ZÁÉV, és a 2017-be áthúzódó állománya jóval jobb, mint egy évvel ezelőtt. „Reméljük, hogy a 20 milliárd forintos éves árbevétel közelébe vagy fölé fogunk jutni, hogy mennyivel, azt még nem lehet megmondani.”

A felpörgő építőiparban mindenféle épületben gondolkodnak, nem fókuszálnak egyik vagy másik területre. „Valamennyire megvan a szaktudásunk, inkább az érték és a nagyság számít a projektekben. A legtöbb tartalék a költséghatékonyság növelésben van a nagyobb munkák elnyerésével. A jelszavunk vissza a nagyprojektekhez, vagyis a mi nagyságunkhoz megfelelő méretekhez.”

A jövő pozitív kilátásait leginkább az mutatja, hogy a ZÁÉV folyamatosan bővíti kapacitásait új munkaerőt felvéve, ezzel készülve az elnyert munkák kivitelezésére. „Az utóbbi időszakban nyertük el a Ludovika felújítását, a kecskeméti egyetem új épületének, a kaposvári sportcsarnoknak és a Nemzeti Táncszínháznak a felépítését. Ugyanakkor jelenleg is folyik a Palatinus-fürdő projektje, a szombathelyi stadionépítés, illetve a szombathelyi uszoda építése, a fertődi Esterházy-kastély felújítása vagy a budapesti Gül baba türbe felújítása.”

Egységes szerződésminta védhetné meg az iparágat

Az iparág ciklikusságnak való kitettségét a mélyépítésben némileg ellensúlyozni tudja, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő állandó beruházóként kiszámíthatóbb környezetet biztosít. A ZÁÉV igazgatójának feltettük a kérdést, hogy mivel lehetne hasonló eredményt elérni a magasépítésben. „A magasépítésre nehéz lenne ráhúzni ezt a sémát, mert sokkal szerteágazóbb terület, nehéz szabályozni. Az mindenesetre nagyon látszik, hogy nem alakult ki egy egységes fizetési morál se az állam, se a magánszektor területén. Az állam javult a fizetési határidő területén, de továbbra sincsenek egységes szerződésmodellek. Az ÉVOSZ-nál most van arra egy törekvés, hogy alakuljanak ki a vállalkozási mintaszerződések, akárcsak nyugaton. Ez azért fontos, mert kiküszöbölné, hogy egy külföldi és más magánberuházó olyan paraméterekkel bíró szerződéssel lépjen fel, ami a kivitelezőt biztosan vesztes helyzetbe hozza.”

A szakember annak érdekében tartja ezt kulcslépésnek, hogy a magánmegrendelők felé vissza tudják állítani a bizalmat az iparágban.


Kiszámíthatóság = sikeresség és megbecsültség

A ZÁÉV vállalkozási igazgatóját az építőipar kommunikációjáról és érdekképviseletéről is megkérdeztük. Szerinte az iparág a súlyához képest kevésbé elismert szerepben van. „Régen minisztériumi szinten kezelték külön építési miniszterrel, ma nincs igazából megfelelő kormányzati képviselete, ennek előbb-utóbb változnia kell.” A köztudatban egészen furcsán van jelen az építőipar, miután nem igazán vannak róla hírek a szaksajtót leszámítva, inkább csak bulvárhírek. „Pedig korábban egy megbecsült iparágnak számított, ahol megbecsült szakember volt az építőipari dolgozó.”

Dormán József szerint nagyon fontos, hogy a most induló építőipari felívelés mennyi ideig tart majd. „Ez olyan, mint az orvosi pálya, egy fiatalból tíz év alatt lesz jó szakember, ehhez pedig kiszámítható jövő kell. Kérdés az, a szülő bízik-e annyira az iparágban, hogy odaadja erre a gyerekét.”

A ZÁÉV-nál jelenleg is 75-en tanulnak a duális képzésben, de az innen kikerülő fiatalok 10-15 százalékának tudnak munkát adni, ezért lenne fontos a kiszámíthatóság. Ha kiszámíthatóbbá lehet tenni, az iparág sikeres lesz, és a megbecsültségét is visszanyeri az igazgató szerint.

Hegedűs Gergely