„Az útépítésben az innovációé a jövő”

Valóban szűkös évet hagyott maga mögött az iparág: miután a Környezet és Energia Operatív Program forrásai az előző uniós költségvetési időszakban, 2015 végéig lezárásra kerültek, a 2016-os évben pénzügyi űr keletkezett – foglalta össze Tóth László. „A legnagyobb visszaesés ráadásul épp a cégünkhöz hasonló mélyépítő vállalkozások termelésében jelentkezett” – tette hozzá. Míg éves szinten az épületek termelésében csak körülbelül 4 százalékos, addig az egyéb építmények esetén 33 százalékos volt a mérséklődés. A Duna csoport árbevétele az előző évi eredmény egyharmadára esett vissza.

„Az alacsonyabb teljesítmény ugyanakkor várható volt, s mi igyekeztünk rá felkészülni.” Az ügyvezető elmondása szerint már a 2009-es gazdasági válság időszakában is a jövőre fókuszáltak, s míg más cégeknél sorozatosak voltak a leépítések, ők a legjobb gárdából válogatva új embereket vettek fel. „2009-ben és 2016-ban is távol akartuk tartani magunkat a leépítésektől, ezért a tartalékokból finanszíroztuk, amit lehetett. A tartalékolás megjelent tulajdonosi elkötelezettségként is: a 2015 után kifizethető osztalék terhére jelentős céltartalékot képeztünk, amelynek felszabadításával addig várunk, amíg megrendelési állományunkból nem látjuk a további működés biztonságát.”

 

Nem féltek kreatívan fejleszteni

A vállalat javarészt valóban a korábbi eredmények terhére tehette meg mindezt, de ebben óriási segítséget nyújtott nekik a saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszer, amely a céges kontrollingon túl áll rendelkezésre a Duna Aszfaltnál. „Minden céges folyamat nyomon követhető és kielemezhető a segítségével, ezáltal hatékonyabbá válik a cég irányítása és szervezése. Rengeteg információt biztosít nekünk arról, hogy mely területekbe kell befektetnünk a jövőben, s mit kell fejlesztenünk” – ismertette a Duna Aszfalt ügyvezetője, aki maga is tevékeny szerepet vállalt a fontos informatikai fejlesztés létrejöttében.

„A jelen piaci körülmények azon vállalatoknak biztosítanak előnyt, melyek megfelelő hangsúlyt helyeznek az innovációra, kreativitásra. Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, mely a tudásmenedzsment eszközeivel a folyamatos tanulást és fejlődést ösztönzi, nemcsak egyéni, hanem a vállalat szervezeti szintjein is” – véli Tóth László.

 

Az idei évtől az egész iparág felemelkedőben van

2017-tel kapcsolatban azonban az ügyvezető már nem csak a cég pénzügyi és humán-erőforrásbeli tartalékai, valamint IT fejlesztései miatt bizakodó, erre a folyamatban lévő projektek is mindenképpen indokot adnak. Az új hétéves ciklushoz tartozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program projektjei az előkészítési fázisban járnak. A konkrét pályáztatás 2016 végén kezdődött el, a szerződések megkötése után a kivitelezések idén indulnak.

„Jelenleg a legfontosabb projektjeink a Hódúttal együtt az M44 gyorsforgalmi úthoz, az Euroaszfalttal az M4 gyorsforgalmi úthoz, a Hódúttal, a Colassal és a Strabaggal az M35-ös autópályához, az A-Híddal és a Hódúttal pedig az M4-es autópályához köthetők. Ugyanakkor ezek mellett is számos kisebb munkánk kezdődik rövidesen.”

 

Már a beruházók is támogatják az újításokat

Az ügyvezető kiemelten pozitív fejleménynek tartja, hogy az iparágban eddig csak vállalati szinten megfigyelhető innováció már a beruházók részéről is megmutatkozik. Példaként a Zalaegerszegen épülő tesztpályát említi, mely nem csak a hagyományos járműdinamikai tesztek elvégzésére, hanem az önvezető és az elektromos járművek tesztelésére is alkalmas lesz. A közel 260 hektáros területen létrejövő pályarendszerhez hasonló 500 kilométeres körzeten belül nem található.

Ehhez kapcsolódik az R76-os út építése is, amely ősztől okosútként épül majd meg az M7-es autópálya és Zalaegerszeg között. Az útszakasz adatokat gyűjt a forgalomról, és továbbítja azokat az ott közlekedő intelligens járműveknek. „Örömmel üdvözöljük, hogy a nagyberuházások szintjén is terjed az álláspont, miszerint az innovációt mindenképp integrálni kell az útépítésbe” – emelte ki Tóth László.

Antal Zsófia