Döntő pillanatok Mohácsnál: így épül ki száraz munkaterület egy rohanó folyam közepén - látványos fotók!

Kulcsfontosságú mozzanathoz érkezett a mohácsi Duna-híd építkezése: egyéves előkészítő munka után október 1-én beemelték a Duna medrébe a 3-as mederpillér első kéregelemét. A közel 30 kilométernyi útfejlesztést is magába foglaló projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, a Duna Aszfalt Zrt. generálkivitelezésében valósul meg.

A mérföldkőnek számító, csütörtöki eseményt rendkívül összetett műveletekkel készítették elő, amelyeket lapunk folyamatosan követett a helyszínen. A projektet irányító szakemberek segítségével az olvasóinknak is megmutatjuk a részleteket.

A cikkhez tartozó fotógalériában sorrendben

• a B jelű kéregelem szeptember 23-án elvégzett bárkára emelése,
• az A jelű kéregelem október 1-én megtörtént mederbe helyezése,
• végül pedig az A kéregelem október 2-án buvárok bevetésével elvégzett körbetámasztása

követhető végig egészen részletesen (az első két eseményt előbb közeli, aztán légifelvételekkel is bemutatva).

Így tudnak száraz munkaterületet létesíteni a folyóban

A terv szerint a 756 méteres mohácsi Duna-híd négy pilléren nyugszik majd, közülük a 3-as pillér épül a (leendő híd térségében egyébként közel 10 méter mély – a szerk.) folyó medrében, az úgynevezett kéregelemek által.

A technológia lényege, hogy a kéregelemeket a mederben egymásra helyezik, ezáltal a folyam közepén egy száraz munkatérelhatárolást valósítanak meg.

A vasbeton kéregelemeket a kiterjedésük és tömegük miatt a jobb parton, a Mohácsi Szabadkikötőben kiépített előszerelő területen kivitelezik. A 3-as pillér megépítéséhez szükséges hat darab kéregelem egyaránt 2,2 méter magas, mintegy 52 méter hosszú és 8 méter széles; a tömegük pedig egyenként közel 160 tonna.

A negyedik kéregelem elhelyezése után emelkedik a víz fölé az építmény

A projekt egyik különlegessége, hogy az elemek hibátlan illeszkedése érdekében a kikötőben párosítva szerelik elő a hat kéregelemet.

Az elemeket egyenként emelik be a helyükre: október 1-én az A jelű kéregelem került be a Duna medrébe, erre helyezik majd rá az ehhez pontosan illeszkedő további elemeket.

A folyamat egyik meghatározó fázisa lesz, amikor a negyedik kéregelemet is behelyezik: a négy egymásra helyezett elem által ugyanis már a Duna átlagos vízszintje fölé emelkedik majd az építmény. Ezt követően még további két kéregelem érkezik meg a helyére. Ettől az építési fázistól kezdődhet meg az egyedi zsaluval a mederpillér további 10 méter magas szerkezetének szerelése.

A cölöpök előkészítéséhez a búvárokat is bevetették

A mederpillér alapját képező kéregelemek beépítéséhez páratlanul összetett előkészítés szükséges.

„A Duna kotort medrébe előzőleg 10 darab acél támasz csőcölöpöt és 2 darab iránycölöpöt vertünk le”

– tudatta lapunkkal Wunderlich István, projektvezető. „Ezután a búvárok a tervezett feltámaszkodási szinten visszavágták víz alatt a cölöpöket, és acélból készült merevített kupakot illesztettek a csőcölöpbe.”

Ugyanakkor a jobb parti szabadkikötőben is fontos munkák zajlottak:

szeptember 23-án az A kéregelem felett kivitelezett B kéregelemet bárkára emelték a Clark Ádám úszódaruval. Erre a fent említett páros kivitelezés miatt volt szükség: ugyanis így tudtak hozzáférni az addig a B elem alatt tárolt A elemhez.

Magyarországon először alkalmazott technológia segíti a milliméter pontos beállítást

Az ezt követő időszakban beépítették az A kéregelembe a további szükséges acél merevítőszerkezetet és az elhelyezést segítő árbocot, illetve prizmát. Megtörtént a medercölöpözést vezető gyűrűk elhelyezése, amelynek jelentőségét cikkünk későbbi részében írjuk meg.

Mindezeken túl egy olyan műszaki megoldást is alkalmaztak, amely igazi mérnöki különlegesség: még nem volt rá példa Magyarországon.

Ekkor került a helyére ugyanis a magassági finom beállítást lehetővé tevő 4 darab, egyenként 100 tonnás hidraulika munkahenger: ezek segítségével a mederbe lehelyezett A kéregelemet milliméter pontosan szintre lehet állítani.

Ahogy korábban is jeleztük, maga a vasbeton kéregelemes technológia sem szokványos, hiszen hazánkban legutóbb a 2007-ben átadott Pentele hídnál alkalmazták.

Megtámasztó kőszórás és 43 méteres mélységig lenyúló cölöpök segítik a pillér stabilizálását

Október 1-én a Clark Ádám úszódaruval bárkára emelték a fent leírt módon előkészített A kéregelemet. „Majd a kedvező időjárási viszonyok miatt még ugyanezen napon elhelyeztük a Duna medrében a tervezett helyére a 155 tonna tömegű A elemet” – tette hozzá a projektvezető.

„A kéregelem elhelyezése elsőre sikeres volt, ezt a lehelyezést követően búvárokkal is ellenőriztük. A víz fölé nyúló árbócokon elhelyezett prizmák bemérésével a beemelés sikerességét geodéziailag is megerősítettük.”

A beemelés után az A kéregelem köré egy megtámasztó kőszórást alakítanak ki a Dunában. Ezután kezdődik a mederpillér cölöpözése, amely során a kéregelemben előre elhelyezett – fent említett – vezetőgyűrűkön keresztül 37 darab cölöpöt fúrnak le a folyó medrébe. Érdekesség, hogy ezek a zagy-furatmegtámasztásos, 1200 mm átmérőjű cölöpök a kotort mederfenéktől számítva 43 méteres mélységig nyúlnak le.

A cölöpalapozás után érkezhetnek az újabb kéregelemek

A kéregelemek fent leírt logisztikájának megfelelően

a napokban visszahelyezik a B jelű kéregelemet a Clark Ádám úszódaruval a szabadkikötőbe, majd ezután a megkezdődhet a B elemhez igazítva a C kéregelem szerelése, amelyet a B elemre ráhelyezve kiviteleznek.

A cölöpözéssel párhuzamosan zajlik majd a további kéregelemek előkészítése, amelyeket a cölöpalapozás után helyeznek le a Duna medrébe, várhatóan a jövő év első negyedévében.