Eltérő pályán mozognak az építőanyag gyártói szegmensek: a falazati anyagok értékesítése nagyot nőtt tavalyhoz képest, viszont a hőszigetelő anyagok és nyílászárók esetén csak az év második felében várható növekedés.
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség pénteki elemzése szerint egyelőre kevés a magánberuházó: elsősorban azok a továbbértékesítésre tervezett lakóépület beruházások láthatóak, amelyek már az év elején megkezdődtek, vagy még korábban félbemaradtak. Ugyanakkor bíztató fejlemény, hogy több ezer lakóépület - jellemzően társasház - fejlesztése indult meg a fővárosban, az agglomerációban, valamint a dunántúli megyeszékhelyeken. Kelet-Magyarországon egyelőre kevésbé láthatóak a fellendülés jelei. A CSOK nyomán a bizonytalan szakmai múltú cégek is megjelentek.
Bár pozitívan hat, a CSOK idén még nem ad akkora fellendülést, hogy az a teljes magasépítési ágazatot tartós emelkedő pályára állítsa: szükség van az energetikai korszerűsítési források tartós megnyitására, valamint az új lakásépítéseket illetően a helyi szűk keresztmetszetek feloldására (telek besorolása, engedélyezés, telekhiány) is. A várhatóan augusztus közepén megnyíló családi házas Otthon Melege program időzítése miatt jellemzően kivárnak a beruházók, így csak a halaszthatatlan vagy a pályázatoktól műszaki szempontból független felújításokba vágnak bele.
Legkorábban július-augusztus környékén jelentkezik majd az építőanyag-kereslet jelentősebb növekedése.
Építőanyag gyártói szegmensek 2016 első félévében
A falazati termékek piacát a CSOK intézkedés-sorozata jelentős mértékben változtatta meg:
Az EPS alapú hőszigetelő anyagok esetén 10-15% visszaesés tapasztalható. Ez elsősorban a homlokzati rendszerek felhasználásánál jelentkezik, a csarnokoknál ill. ipari létesítményeknél nem ennyire drasztikus a helyzet. A visszaesés csak kis részben magyarázható a kedvezőtlen időjárással.
A szálas szigetelőanyagok piacán 5-15% volumen növekedés tapasztalható, miközben a felújítási kivárás ezt a területet is érinti. A második félévben javulásra lehet számítani, részben a lakóépület-fejlesztések, részben pedig a GINOP telephely-fejlesztési programok révén.
Az épületgépészeti termékeknél nem történt érdemi növekedés; itt a korszerűsítési pályázatok és az elkészülő, zömmel társasházi lakások adhatnak lökést.
A nyílászárókat tekintve egyelőre nincs mennyiségi növekedés, sőt az sem biztos, hogy idén lesz javulás tavalyhoz képest. Az épületenergetikai pályázatok megnyílása esetén elérhetőnek látszik a 2-5% körüli növekedés. Ennél nagyobb mértékű növekedésre a jövő év elején lehet számítani, a CSOK révén elindult lakásépítéseknek köszönhetően. Változatlanul igaz, hogy napi 130db legyártott ablak alatt nem lehet rentábilis termelést megvalósítani. Az ablakgyártók még a visszatérítendő épületenergetikai felújítási forrásokból számítanak jelentősebb forgalomnövekedésre.
Építőkémiai és vakolati termékek terén a lakossági felújítások volumene egyelőre nem olyan jelentős, hogy mérhető változást hozzon, de a második félév erőteljesebbnek ígérkezik.
A MÉASZ célja honlapjának tájékoztatása szerint a hazai építőanyag- és építési termékgyártók piaci és szabályozási környezetének fejlesztése szakmai érdekképviseleten keresztül. Nonprofit szakmai szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósítása és a meglévő épített környezet korszerűsítése iránt.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.