Így alakult az építőanyagok piaca az első félévben

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség pénteki elemzése szerint egyelőre kevés a magánberuházó: elsősorban azok a továbbértékesítésre tervezett lakóépület beruházások láthatóak, amelyek már az év elején megkezdődtek, vagy még korábban félbemaradtak. Ugyanakkor bíztató fejlemény, hogy több ezer lakóépület - jellemzően társasház - fejlesztése indult meg a fővárosban, az agglomerációban, valamint a dunántúli megyeszékhelyeken. Kelet-Magyarországon egyelőre kevésbé láthatóak a fellendülés jelei. A CSOK nyomán a bizonytalan szakmai múltú cégek is megjelentek.

Bár pozitívan hat, a CSOK idén még nem ad akkora fellendülést, hogy az a teljes magasépítési ágazatot tartós emelkedő pályára állítsa: szükség van az energetikai korszerűsítési források tartós megnyitására, valamint az új lakásépítéseket illetően a helyi szűk keresztmetszetek feloldására (telek besorolása, engedélyezés, telekhiány) is. A várhatóan augusztus közepén megnyíló családi házas Otthon Melege program időzítése miatt jellemzően kivárnak a beruházók, így csak a halaszthatatlan vagy a pályázatoktól műszaki szempontból független felújításokba vágnak bele.

Legkorábban július-augusztus környékén jelentkezik majd az építőanyag-kereslet jelentősebb növekedése.

 

Építőanyag gyártói szegmensek 2016 első félévében

A falazati termékek piacát a CSOK intézkedés-sorozata jelentős mértékben változtatta meg:

• a fehér falazati anyagok, így a mészhomoktégla és pórusbeton termékek esetén 10% feletti növekedés látható, javarészt változatlan árak mellett,
• a tavalyi stagnálást követően a téglatermékeknél átlagosan 50%-os növekedést jeleznek a gyártók.

Az EPS alapú hőszigetelő anyagok esetén 10-15% visszaesés tapasztalható. Ez elsősorban a homlokzati rendszerek felhasználásánál jelentkezik, a csarnokoknál ill. ipari létesítményeknél nem ennyire drasztikus a helyzet. A visszaesés csak kis részben magyarázható a kedvezőtlen időjárással.

A szálas szigetelőanyagok piacán 5-15% volumen növekedés tapasztalható, miközben a felújítási kivárás ezt a területet is érinti. A második félévben javulásra lehet számítani, részben a lakóépület-fejlesztések, részben pedig a GINOP telephely-fejlesztési programok révén.

Az épületgépészeti termékeknél nem történt érdemi növekedés; itt a korszerűsítési pályázatok és az elkészülő, zömmel társasházi lakások adhatnak lökést.

A nyílászárókat tekintve egyelőre nincs mennyiségi növekedés, sőt az sem biztos, hogy idén lesz javulás tavalyhoz képest. Az épületenergetikai pályázatok megnyílása esetén elérhetőnek látszik a 2-5% körüli növekedés. Ennél nagyobb mértékű növekedésre a jövő év elején lehet számítani, a CSOK révén elindult lakásépítéseknek köszönhetően. Változatlanul igaz, hogy napi 130db legyártott ablak alatt nem lehet rentábilis termelést megvalósítani. Az ablakgyártók még a visszatérítendő épületenergetikai felújítási forrásokból számítanak jelentősebb forgalomnövekedésre.

Építőkémiai és vakolati termékek terén a lakossági felújítások volumene egyelőre nem olyan jelentős, hogy mérhető változást hozzon, de a második félév erőteljesebbnek ígérkezik.

 

A MÉASZ célja honlapjának tájékoztatása szerint a hazai építőanyag- és építési termékgyártók piaci és szabályozási környezetének fejlesztése szakmai érdekképviseleten keresztül. Nonprofit szakmai szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósítása és a meglévő épített környezet korszerűsítése iránt.