Az átjárhatóság érdekében át kellett programozni a vasúti biztosítóberendezést, hogy felismerje az új típusú járműveket.
Újabb adással jelentkezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozatának közreműködésével idén elindított SPAKLI’21 podcast. A beszélgetés témája a Magyarországon egyedülálló közlekedési rendszer, a tram-train volt.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) részéről Nyul Zoltán beruházási vezérigazgató-helyettes vett részt, a tervező Főmterv Zrt.-t Keszthelyi Tibor elnök-vezérigazgató, a kivitelezői oldalt a Strabag Vasútépítő Kft. részéről Rácz Attila ügyvezető képviselte.
A felvezetőben résztvevők összefoglalták a beruházás főbb paramétereit. A tram-train vonalnak három szakasza van, ezek a következők:
A rendszer kialakításán túl kitértek a járművek egyediségére is.
A 37 méter hosszú, 71 tonnás, dízel-villamos hibrid tram-trainek 216 férőhelyesek. Szeged és Hódmezővásárhely villamosvonalán a KRESZ előírásai alapján 50 km/órás maximális sebességgel haladhatnak, a két város közötti nyíltvonalon dízel meghajtással, 100 km/órás megengedett sebességgel szállíthatják majd az utasokat.
A Főmterv Zrt. elnök-vezérigazgatója, Keszthelyi Tibor elsőként a rendszerek összehangolását emelte ki tervezés főbb kihívásai között.
Ismertette, hogy a nyomtávolságon kívül szinte minden rendszer eltér a városi és a nagyvasúti szakaszon, hiszen különbözik a sín- és felsővezeték- továbbá a biztosítóberendezési- és távközlési rendszer.
A tervezés egyik fő feladata volt ezek átjárhatóságának a biztosítása, és a meglévő rendszerrel történő összehangolása.
Hozzátette, fontos, hogy tudjanak kommunikálni egymással az eszközök. A legkritikusabb rész a két rendszer találkozásánál lévő átmeneti pontokon van, amikor a jármű bejelentkezik a nagyvasúti rendszerbe.
Kivitelezői oldalról a Strabag Vasútépítő Kft. ügyvezetője, Rácz Attila a hódmezővásárhelyi városi szakasszal kapcsolatban kiemelte, hogy korábban itt nem volt a városon belül villamos, ezért az új vonal építése során a városi környezet adta a nehézséget.
A település jellemzően a közúti közlekedésre rendezkedett be. Ennek megfelelően a közműveket sok helyen arrébb kellett rakni, és 600 V egyenáramú felsővezeték került föléjük, amely bizonyos közművekben zavart okozhatott volna, ezért ezeket kiemelten kellett vizsgálni.
A jelzőberendezés szintén különleges kihívást jelentett, ugyanis át kellett programozni a nagyvasúti biztosítóberendezési rendszert, hogy felismerje, a tram-train járművet, és beengedje azt a városi szakaszra.
Nyul Zoltán a beruházó részéről a várossal történő közműveket érintő egyeztetéseket emelte ki. Elmondta, hogy a hosszadalmas folyamat 20 hónap késlekedést okozott a projektben. A városi közművek sajátosságai miatt sok ponton be kellett avatkozni a közműrendszerbe.
A vezérigazgató-helyettes hozzátette, hogy városfejlesztés szempontjából minőségi változást hoz a beruházás, hiszen a villamos-vasút olyan térségeket köt össze, amelyeket korábban közösségi közlekedéssel nem lehetett elérni.
A különleges projektről számos további érdekességet lehet megtudni az alábbi beszélgetésből:
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.