Július végi beadási határidővel tervpályázatot írt ki az Építési és Közlekedési Minisztérium a hévízi gyógyfürdő és kórház komplex fejlesztésére. A feladat három nagyobb ütemben: a tófürdő épületeinek részleges lebontása, felújítása, új épületek tervezése, a Szent András kórházhoz kapcsolódó építmények és funkcionális egységek rendezése, és turisztikai attrakciók megtervezése.
A Hévíz Gyógyfürdő-Tófürdő és a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdőt érintő tervpályázat meghatározó lehet Magyarország egyik legfontosabb egészségturisztikai központjának hosszú távú működése szempontjából.
A tervpályázat kiírásáról szóló döntés hátterében műszaki okok állnak: a tavon álló fürdőépület egyik részét statikai problémák miatt tavaly tavasszal le kellett zárni. A lezárás kizárólag a víz fölötti építményre vonatkozik, a gyógytó és a kapcsolódó fürdőrészlegek továbbra is működnek és fogadják a vendégeket. A vizsgálatok ugyanakkor rámutattak arra, hogy hosszú távú, rendszerszintű megoldásra van szükség.
Hévíz Európa legnagyobb biológiailag aktív, természetes termálvizű tavára épült, amelynek minősített gyógyvize elsősorban a mozgásszervi megbetegedések kezelésében játszik kiemelt szerepet, de rehabilitációs és prevenciós célokra is széles körben alkalmazzák.
A tó köré komplex szolgáltatási infrastruktúra épült, gyógyászati ellátással, fürdőszolgáltatásokkal, szálláshelyekkel és turisztikai funkciókkal. Ez a hálózat évente több százezer vendéget vonz, miközben a térség gazdaságának egyik meghatározó motorja.
A tó hasznosítása 1795-ben kezdődött, ekkor építtette Festetics György gróf az első fürdőépületet. Az 1900-as évek elején Reischl Vencel jelentős fejlesztésekkel nemzetközi szintre emelte a helyet. Az épületegyüttest azóta többször átalakították, majd az 1986-os tűzeset után újjáépítették.
A tavi fürdőház 1968-ban épült, 2005-ben a korszaknak megfelelő technológiai megoldásokkal modernizálták. Az épület sajátossága, hogy cölöpökre támaszkodva áll a vízben, ami különleges üzemeltetési és karbantartási feltételeket igényel. Az épület állapotát 2008 óta rendszeresen geodéziai mérésekkel ellenőrzik. A 2023-ban végzett vizsgálatok azonban a központi épületrész jelentősebb mozgását mutatták ki. A részletes elemzések szerint a tó aljából a gyógyvízzel együtt felszálló gázok károsították a cölöpfejeket, ami végül a lezáráshoz vezetett.
A gyógyfürdő és kórház átfogó fejlesztésére nem először írtak ki tervpályázatot. Legutóbb 2016-ban várták az elképzeléseket Hévíz távlati fejlesztéseire, egyebek mellett fedett fürdő építésére és a terápiás központ modernizálására.
A most meghirdetett tervpályázat célja egy átfogó és koherens fejlesztési terv bemutatása. A Hévízi Tófürdőt integrált működésű, nemzetközi szinten értelmezhető, egész évben működő egészség- és gyógyturisztikai központként kívánják újragondolni.
A cél egy működő, hosszú távon fenntartható gyógyhelyi ökoszisztéma építészeti és működési kereteinek meghatározása, amely egyszerre képes nemzetközi turisztikai attrakcióként működni, magas színvonalú egészségügyi és gyógyászati ellátást biztosítani, valamint megőrizni és erősíteni a Hévízi-tó és környezete természeti és épített értékeit.
A fejlesztési koncepció egyik legnagyobb kihívása, hogy a tervezési feladat egy rendkívül speciális hidrológiai és geotechnikai környezetben valósul meg. A tó fölé épített létesítmények tartószerkezeti kialakítása során figyelembe kell venni a folyamatos vízáramlást, a gyógyvízzel együtt felszálló gázok hatását, valamint a cölöpalapozás hosszú távú viselkedését befolyásoló kémiai és fizikai folyamatokat.
Emellett alapvető elvárás az energiahatékonyság és a környezeti terhelés csökkentése, különösen egy olyan érzékeny ökoszisztémában, ahol a természeti adottságok megőrzése elsődleges szempont.
A fejlesztés egyik legfontosabb szervezési kerete, hogy a munkálatok a fürdő folyamatos működőképességének fenntartása mellett, ütemezetten zajlanak majd. Ennek megfelelően a tervezési folyamat is szakaszos logika szerint épül fel, akárcsak a későbbi bontási és kivitelezési munkák, amelyek várhatóan 2027 második felétől indulhatnak.
A tervezési program három jól elkülöníthető ütemre bontja a fejlesztési terület funkciócsoportjait, amely a beruházás léptékét és komplexitását is jelzi.
A Hévízi Tófürdő megújítása túlmutat egy helyi beruházáson: a létesítmény a magyar egészségturizmus egyik zászlóshajója, ezért a tervpályázat eredménye hosszú évtizedekre meghatározhatja a működés műszaki és turisztikai kereteit.















Forgalombiztonsági fejlesztések előkészítését kezdte el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád és Békés vármegyében. A közbeszerzési eljáráson többek között a Makó-Békéscsaba összekötő út átfogó felújításának tervezésére várják az ajánlatokat.
A HAPA és az ÉKM együttműködésében átfogó nyilvántartás jön létre az ország területén ledepózott összes újrahasznosítható anyagról.